Kinek mit jelent a János 3,18?

3. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.

4. Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?

5. Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.

6. A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az.

7. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.

12. Lk 11,13

Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, a kik tőle kérik.

5. Csel 2,38

Péter pedig monda nékik: Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát

10. Rm 8,1

Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, a kik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint.

19. A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.

20. Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések,

21. Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekről előre mondom néktek, a miképen már ezelőtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.

22. De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

23. Az ilyenek ellen nincs törvény.

24. A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.

25. Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.

Hogy mit tett a lator a kereszten? Több mindent.

Egyfelől tudatában volt annak, hogy ő bűnös, és okkal lett keresztre feszítve: "Az Istent sem féled-é, te? Hiszen te ugyanazon ítélet alatt vagy! És mi ugyan méltán; mert a mi cselekedetünknek méltó büntetését vesszük;"

Megértette Jézus büntelenségét: " Ez pedig semmi méltatlan dolgot nem cselekedett."

És végül hitt Jézusban "Uram, emlékezzél meg énrólam, amikor eljössz a Te országodban!"

Ezek egy bűnös, de alázatos, bűnbánó, Istent szerető, Jézusban hívő ember utolsó szavai.

Szia

Számomra ezt is jelenti az általad idézett vers:

János 5:24

" Bizony, bizony mondom nektek, aki hallja a szavamat, és hisz annak, aki küldött engem, örök élete van, és nem kerül ítélet alá, hanem átment a halálból az életbe."

Róma 8:1

" Semmi elítélésük nincs tehát azoknak, akik egységben vannak Krisztus Jézussal."

A lator esete ebből a szempontból a szőlősgazda és a szőlőmunkások példabeszédének (Máté 20) legkirívóbb esete, amikor valaki az utolsó pillanatban áll be dolgozni "napszámosként".

Én azt gondolom, hogy a hit annyiban nem elég, hogy a hit még nem garantálja a bűnöknek való hátat fordítást, illetve az ennek megfelelő életet. Itt most nem arról van szó, hogy a megtérés után már ne lehetne vétetkezni, de a megtért ember tisztában van a bűneivel, meg tudja ítélni saját cselekedeteinek súlyát. A cselekedeteiben annyiban kell megnyilvánulnia ennek, hogy tudatosan be kell szüntetni azokat a cselekedeteket, amelyek bűnösek, amivel pedig az ember nem boldogul, azokban kérnie kell Isten segítségét (pl. kényszerbetegségek, szenvedélybetegségek leküzdése, vagy például az is nehezen megváltoztatható "bűn", ha nem tudunk megbocsátani). Ha csak hiszünk Istenben és Jézusban, attól még nem biztos, hogy ennek megfelelően élünk. Aki abba a hibába esik, hogy azt gondolja, hogy a hite révén mentesül minden cselekedete következményétől, az azt gondolom, hogy rossz útra téved. A megtérésnek része az alázat is, az alázatnak pedig velejárója, hogy az ember azt mondja magában, hogy Uram, rendelkezz velem, ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem úgy legyen ahogy te akarod. Az ember, akit a hit és az alázat vezet, az nem csak igyekszik úgy cselekedni, hogy az Istennek tetsző legyen, hanem ez válik az élete természetes részévé, de ez nem azt jelenti, hogy a jócselekedetek közelebb vinnének az üdvözüléshez, és persze azt sem jelenti, hogy életében ezt követően ne lennének botlások. Botlásokat, bűnöket ez után is elkövet az ember, mert nem vagyunk tökéletesek, viszont mivel nem magunkhoz mérjük a dolgokat és a cselekedeteket, hanem Istenhez, ezért az a természetes, hogy döntési helyzetekben a neki tetsző döntéseket hozzuk.

Nem mondtam,hogy az üdvösséghez kell a szív teljes Isten felé fordulása mellett emberi hagyomány, vagy egy nap, vagy bármi más megtartása.Nem kell!!!

Viszont miután hit által üdvösséget nyer valaki,utána az cselekedetekben is megmutatkozik,vagyis az,hogy új,krisztusi ember lett.A héber emúná szó is ezt fejezi ki:az ember teljes szívével,egész életével rátámaszkodik,ráépítkezik Jézus Krisztus személyére.

A hitet is,a megigazulást is ajándékba kaptuk,nem lehet kiérdemelni.A jó cselekedeteket pedig Isten készíti elő számunkra,hogy azokban járjunk.Nincs semmi tehát amivel dicsekedhetünk,ezért minden dicsőség Jézust illeti!