Szentháromság pártiak, Tamás ezen kijelentése: "én Uram és én Istenem! " (János 20:28) valóban Jézushoz szólt? (többi lent)

Ez egyértelműen tanúságtétel volt Tamás részéről, hogy a feltámadt Krisztusban felismerte Urát és Istenét.

(Az Evangéliumban ez görögül szerepel, Tamás vagy görög vagy arámi nyelven kiáltott fel, de egyikben sem használatos ez ebben a formában olyan állandósult kifejezésként, mint ahogy a magyar nyelvben kialakult.)

Elfogadod a valaszokat vagy csak vitatkozni szerettel volna egyet?

Ezt a reszt megint ugyanugy ki kell logikailag csavarni, hogy igaznak tunjon a szervezet tevelygese, mint a kereszten Jezus mondata: "Bizony mondom neked ma,...!" De a legrosszabb az egeszben a bibliahamisitas.

Mert nekünk első a Biblia, amit maga Isten Szentlelke segít érteni és nem a második helyen van egy emberi magyarázat után. A Szentlélek mindenkié és aki kéri, annak segít.

Másodsorban:

Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Jézusról írja ezt.

Azt is írja, hogy A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. Meg kell ismerni, de ez nem egyenlő azzal, hogy ismeretet szerzel róla. Én is ismeretet szereztem rólad, mégsem ismerlek.

Harmadrészt: Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében,

Én a gyermeke vagyok, ahogy István is az volt és ismerte őt, ezért nevezte egyrészt az Urának, már ez is olyan megnevezés, ami jelzés értékű, hisz ha csak egy angyal volna, akkor nem nevezhetné Urának, erről többször olvashatunk a Bibliában, hogy angyalnak még ennél kevesebb sem járhat, mert ők is szolgáló lények, másrészt Istvánt csöppet sem lehet akár megtévesztett, akár hazug embernek nevetni, aki más Evangéliumot hirdetett, így akit látott, azt annak látta, aki valójában, aki eljött az általa teremtett világba., hogy meghaljon értünk. Érted is.

It's not problem!

Jézus természetesen Úr:

Jn 13,13

Ti engem így hívtok: Mester, és Uram. És jól mondjátok, mert az vagyok.

És miért ne lenne Isten, akár háromság hívő vagyok,akár nem:

János 10

33. Felelének néki a zsidók, mondván: Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.

34. Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?

35. Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),

36. Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!

Már maga Isten nevezte az embert Isteneknek.

Sziasztok!

Folytatnám az eddigiekben leírtakat. Ha valaki figyelmesen elolvassa János evangéliumát akkor nyilvánvaló, hogy a farizeusok szerint Jézusnak ezért kellett meghalnia, idézem: "E miatt aztán még inkább meg akarták őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel." (Jn. 5:18)

Üdv. Péter

# 3

"de vajon a héberben volt ilyen?"

A héber akkor már névszázadok óta (a babiloni fogság óta) nem volt beszélt nyelv. Csak a zsinagógákban volt használatos, de ott is fordították arámira, hogy értsék is az emberek.

Szia

Amikor Jézus megjelent Tamásnak és a többi apostolnak, és eloszlatta Tamás kételyeit a feltámadásával kapcsolatban, a már meggyőzött apostol ezt mondta neki fennhangon: „Uram és Istenem!” – szó szerinti fordításban: „Az Úr enyém és az Isten (ho The·oszʹ) enyém!” János 20:24–29. Vannak tudósok, akik ezt a kijelentést egy olyan, megdöbbenést kifejező kiáltásnak tekintik, amelyet Jézushoz intéztek ugyan, de amely valójában Istennek, az Atyjának szólt. Mások viszont azt állítják, hogy az eredeti görög szerint ezeket a szavakat úgy kell értelmezni, mint amelyek Jézusnak szólnak. Még ha így volna is, az „Uram és Istenem!” kifejezésnek összhangban kell lennie az ihletett Írások többi részével. A feljegyzés szerint Jézus korábban ezt üzente a tanítványainak: „Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.” Nincs okunk tehát azt hinni, hogy Tamás Jézust gondolta volna a mindenható Istennek János 20:17. Maga János, miután leírta Tamás és a feltámasztott Jézus találkozását, a következőket írta erről és a hasonló beszámolókról: „Ezek azonban azért lettek leírva, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és hogy mivel hisztek, életetek legyen a neve által” János 20:30, 31.