Hogy néz ki a katolikus egyház felépítése?

[link]

Pápa - Bíboros- Érsek- Püspök - Pap

Pápa - kardinálisok - érsekek - püspökök - papok - diakónusok - hívek.

[link]

Kicsit részletesebben:

Az Egyháznak van világi és klerikus része.

A világi részhez tartoznak a hívek. A világi hívek is sok egyházi feladatot ellátnak: általában szervezési, közösségi, jótékonysági és liturgikus tevékenységekben. Teológiai értelemben a már meghalt hívek is az Egyház tagjai, de ennek gyakorlati szempontból nincs jelentősége.

A klerikus részhez tartoznak azok, akik az egyházi rend valamilyen fokozatában részesültek (szerzetesek, papok, diakónusok).

Alapvetően kétféle irány van az egyházi rendben: az egyházmegyés papság és a szerzetesség. Nézzük sorban:

A) Egyházmegyés papok

Az egyházmegyés papok azok, akik a plébániákon általában egyesével-kettesével élnek, és az általános lelkipásztori feladatokat végzik (misézés, gyóntatás, esketés, temetés, beteglátogatás, lelkivezetés, hittanítás, közösségszervezés stb.). Az egyházmegyés papokat néhány év tanulás után először mindig diakónussá szentelik, azután pappá. Nem lehet családjuk. Elöljárójuk a püspök, rajta túl pedig a pápa.

B) Szerzetesek

A szerzetesek nagyobb közösségekben, kolostorokban (rendházakban) élnek, és általában valamilyen konkrét feladattal foglalkoznak - pl. tanítás, gyógyítás, szegények segítése, imádság és lelkivezetés stb. Ennek megfelelően sokféle szerzetesrend létezik. A szerzeteseknek sem lehet családjuk, de nem feltétlenül papok. Nők is lehetnek szerzetesek (apácák), de papok nem.

Elöljárójuk a rendfőnök/apát (különböző rendekben máshogy nevezik), rajta túl pedig a pápa.

A szerzetesekből lehet (de nem feltétlenül lesz) diakónus, pap, püspök vagy akár pápa is - például a mostani pápa is jezsuita szerzetes. Ilyenkor a szerzetességben vállaltak végzése mellett nekik is végig kell járniuk a pappá, püspökké szentelés útját.

+1) Diakónusok

Az egyházi rend legelső fokozata a diakónusság. Ők általában a gyakorlati teendőkben, a liturgiában, szervezési, jótékonysági feladatokban segítenek, de nem misézhetnek, nem gyóntathatnak. Lehet családjuk.

Aki pap akar lenni (akár egyházmegyés, akár szerzetes), azt először mindig diakónussá szentelik, és csak azután pappá.

1. Az egyház feje a pápa, aki tévedhetetlen hit és erkölcs kérdéseiben. A mindenkori pápa hit és erkölcsbeli álláspontja a katolikus egyház aktuális dogmája. Ez határozza meg, hogy az összes többi tantételt és szentírást hogyan kell értelmezni és főként, hogyan kell az életben alkalmazni. A pápa az egyház legfőbb tanítója.

"A pápa, amikor ex cathedra szól, azaz az összes keresztény legfőbb pásztoraként és tanítójaként legfőbb apostoli hatalmával hit és erkölcs területén egy tanítást úgy határoz meg, hogy azt az egyetemes Egyháznak el kell fogadnia, a Péternek ígért isteni segítség által azzal a tévedhetetlenséggel bír, mellyel az isteni Megváltó Egyházát a hit és erkölcs dolgában ellátni akarta. Ezért a római pápa ex cathedra meghatározásai önmaguktól és nem az Egyház beleegyezéséből fakadóan megváltoztathatatlanok.”

2. A bíborosokat a pápa választja ki és szenteli fel, kreálja. A bíborosok a pápa segítői, tanácsadói és védelmezői. Piros ruhát viselnek jelezvén, hogy vérük ontásával is védelmezik az egyházat. Felettük, csak a pápa bíráskodhat. Ha a pápa meghal, akkor a bíborosok választanak, rendszerint maguk közül, új pápát.

3. Az országok prímásai, akik a nemzeti püspöki kart vezetik, vagy legalábbis tiszteleti elsőséget viselnek.

4. Az érsekek vagy metropoliták, akik a főegyházmegyék élén állnak.

5. Püspökök akik az egyházmegyék élén állnak.

6. Kanonokok a püspök segítői, a káptalan tagjai.

7. Esperesek az esperesi kerületek vezetői, akiket a megyéspüspök bíz meg.

8. Plébánosok: a katolikus gyülekezetek, templomi közösségek saját lelkipásztora, egy adott területen élő hívek vezető lelkésze.

9. Papok

10. hívek