Az igaz hogy a zsidók a Tóra szerint egymástól nem kérhetnek kamatot?

"Azt várom hogy válaszolj a kérdésre."

Már válaszoltak előttem. Nem tűnt fel?

„Ha te, egyik a népemből, pénzt adsz kölcsön egy szegénynek a közeledben, ne úgy segíts neki, mint valami uzsorás, nem szabad rá kamatot kiróni.” (Mózes 2. könyve, Exodus, 22,25) “Aki kamatra ad kölcsönt és ráadást vesz, maradjon-e életben? – Nem marad életben! … Meg kell halnia! Vére jöjjön belőle!” (Ezékiel, 18,13).

Nem zsidóktól kérhetnek; ezt a következő szakasz szögezi le. A Károli Biblia nemzetségnek fordítja, nem népnek azokat, akikre a tilalom vonatkozik. Egy törzsi-nemzetségi rendszerben lehetett tudni, hogy kik tartoznak ugyanabba a nemzetségbe.

[link]

[link]

A Tóra az alábbi versekben beszél kamatról:

"Ha pénzt kölcsönzöl népemnek, a szegénynek melletted, ne légy irányában, mint a hitelező; ne vessetek rá kamatot." ( Mózes második könyve 22. fejezetének 24. verse - [link] ) ez a rész a Szináji Kinyilatkoztatas, a Szövetség Könyve.

"Ha elszegényedik testvéred és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár idegen, akár lakó, hogy élhessen melletted. Ne végy tőle kamatot és többletet, hanem félj Istenedtől, hogy élhessen testvéred melletted. Pénzedet ne add neki kamatra és többletre ne add eledeledet.

Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy adjam nektek Kanaán országát, hogy legyek a ti Istenetek." ( Mózes harmadik könyve, 25. fejezet, 35-38. vers - itt van magyarázat is, az utsó ( 38. ) vers, külön sorban :) [link] )

"Ne adj kamatot testvérednek, kamatot pénzre, kamatot eledelre, kamatot bármire, amire kamatot adnak. Az idegennek adj kamatot, de a testvérednek ne adj kamatot, hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden szerzeményében, az országban, ahova bemész, hogy elfoglaljad." ( Mózes ötödik könyve, 23. fejezet, 20-21. vers - [link] )

Mint láthaó:

1) A kamatról nem mondja sem, hogy jó, sem, hogy rossz.

2) A kamatszedés kategorikusan tilos

a) másik izraelitától ( testvéredtõl )

b) közöttük élõ, tehát már letelepedett jövevénytõl ( idegentõl ), aki már vállalta a parancsok teljesítését, de legalábbis a Noénak adott 7 törvényt.

3) Teljesen idegentõl megengedett. ( akinek semmi köze Izraelhez, jött valahonnan, nemsoká továbbmegy, de ha enm, akkor sem vállal semmi közösséget. )

Részletes, "hivatalos" magyarázatok alább.

Érdemes megjegyezni, hogy ezt átvette a kereszténység is. Mivel a kereszténynek minden keresztény testvére ( ahogy az izraelitának minden izraelita ), ezért a keresztények között az Egyház tiltotta.

Ez nehezítette a gazdaságot, aminek hitele van szüksége, ezért kiskapukat találtak ki. ( Pl: a hálás adós "megajándékozza" a kölcsönadót, többnyire elõre )

Többek között ez sem tetszett a késõbbi reformátoroknak, ezért a reformáció engedélyezte a kamatot.

A szöveg Dr. Bernstein Béla fordítása. Az alábbi magyarázatok az un Hertz Bibliából valók, címe: Mózes Öt Könyve és a Haftárák. Ennek szövege sajnos nincs a neten ( a Bibliatéka címû CD-n elérhetõ ) viszont a magyarázatok, jegyzetek elérhetõk a neten: [link]

Lényeges különbség nincs a két fordítás között, a magyarázat érthetõ.

Ex - Exodus, Kivonulás könyve, Mózes második könyve, Lev - Leviticus, Papok Könyve, Mózes harmadik könyve, Deut - Deutérium, "Második Törvénykönyv", Mózes ötödik könyve

Mechilta - magyarázatok Mózes második könyvéhez

Rási - R. Slomo ben Yichok, 11.sz. Fr. orsz. a legnagyobb Tóra és Talmud magyarázó.

A többieket illetõen gugli a barátod. Ahol értelmetlen betûsorozat, az héber, amit a reader a pdf-bõl txt-be nem tudott rendesen.

"Ex 22,24

Midőn pénzt adsz kölcsön. - Az izraelitának kötelessége, hogy embertársát kamatnélküli kölcsönnel támogassa (Mechilta).

népem közül. - Lásd a Lev. XXV,35-höz és Deut. XXIII,20 és köv. szóló magyarázatokat.

aki szegény. - A kölcsön, ami megmenti a szegény embert a nélkülözéstől, egyike a legnagyobb jótéteményeknek, amit emberrel cselekedhetünk. Ez az együttérzés a szegénnyel, vezetett az ingyen-kölcsön-egyesületek alapításához (Gemillusz Chasszodim) a jól megszervezett zsidó hitközségekben.

hitelező. - T. i., hogy magához ragadnád az adós birtokát vagy eladnád őt vagy a családját rabszolgának, a kölcsön behajtása céljából; lásd II. Kir. IV,1. „Ha tudod, hogy nem képes fizetni, ne nyaggasd őt, mert ezáltal megszégyenítenéd” (Rási).

kamattal. - A kamatszedés minden fajtája tilos. „A mai korban a pénzt általában kereskedelmi célokra kölcsönzik, hogy az adósnak lehetővé tegyék, hogy tőkéjét növelje és üzletét fejlessze; époly természetes és méltányos, hogy ezért az előnyért bizonyos ellenszolgáltatást kell adni, mint ahogy fizetni kell egy ház bérletéért vagy más kényelemért. De a kölcsönnek e használata a gazdasági élet mai fejlettségéhez tartozik: az ó-kori őstermelő országokban viszont rendszerint csak a szegénység leküzdésére vettek fel kölcsönt, sorscsapások vagy eladósodás folytán; a kölcsön tehát kizárólag jótékonyság volt; ha kamatot szedtek volna a pénz után, úgy tűnt volna fel, hogy a gazdag ember ki akarja használni embertársa szorongatott helyzetét (Driver). Hasonló nézetet vall Farisszol Ábrahám, a középkor végén élő jeles zsidó apologetikai író, aki Mágén Ábrahám című művének 73. fejezetét szenteli e kérdésnek. L. Lőwinger, !hrba @gm rpsm !yfwql című munkáját (14–20)."

"Lev 25,35

Ha elszegényedik testvéred. - Szegénységében is testvéred ő, tehát testvériesen, kíméletesen kell vele bánni. Ez éles ellentétben áll az elszegényedett adós sorsával a régi Rómában. A hitelező bezárhatta őt saját magánbörtönébe, kalodához láncolhatta, eladhatta rabszolgának, vagy akár meg is ölhette. Ha egy adósnak több hitelezője volt, a római Tizenkét Tábla törvénye szerint darabokra vághatták; és ha egyikük egy nagyobb darabot vett el a testből, mint amennyi járt volna neki követelésének megfelelően, a többi hitelező nem követelhetett kártérítést!

lehanyatlik keze. - Azaz, elfogy a vagyona.

támogasd őt. - Szószerint: „fogd meg őt”. Ne engedd, hogy elmerüljön a nyomorúság mélységében, mert akkor már nehéz rajta segíteni; hanem siess támogatására akkor, amikor a vagyon kezd fogyni (Rási).

akár jövevény, akár zsellér. - Helyesebben: ámbár jövevény, vagy zsellér. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” alapelvének gyakorlatilag kell érvényesülnie az izraelita életében. A jövevény és a zsellér határozottan beletartozik a „testvéred” kategóriájába és igényük lehet rá, hogy idejében kapjanak kamatmentes kölcsönt.

hogy élhessen melletted. - Ezeket a szavakat szószerint lehet venni; az izraelita kötelessége arra ügyelni, hogy embertársa ne haljon éhen mellette. Évszázadokig, sőt évezredekig tartott, míg a nemzsidó világ megtanulta ezt az elemi kötelességet. Constantinus volt az első európai uralkodó, aki 315-ben törvényeket adott a szegények támogatására, ezeket azonban Justinianus két évszázaddal később visszavonta. Angliában csak Erzsébet királynő korában ismerték fel, hogy a szegények támogatása az állam kötelessége, más államok a 19-ik században követték csak Anglia példáját.

Lev 25,36

kamatot. Ez a rendelet arra az intézményre vezetett, hogy minden szervezett zsidó községben jótékonysági egylet („gemiluth chászádim”) létesült, amely a szegényeknek kamatmentes kölcsönt ad; lásd még Deut. XXIII,20-hoz szóló magyarázatot.

féld Istenedet. Az, hogy valaki előnyt szerezzen szegény embertársa szorult helyzetéből, ellentétben van minden tisztességes emberi érzéssel. A héber kifejezésre vonatkozólag lásd Exod. I,17-hez szóló magyarázatot.

Lev 25,37

kamatra… élelmiszeredet. Kamat élelmiszerre, vetőmagra és hasonló dolgokra. Ezt természetben fizették.

Lev 25,38

aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából. Az izraelitáknak, midőn jó dolguk van, emlékezniök kell azokra az időkre, amikor rabszolgaságban voltak és Isten segítségére voltak utalva. Kövessék az isteni példát és ne utánozzák egyiptomi elnyomóik gonoszságát, hanem bánjanak embertársaikkal igazságosan és testvériesen."

"Deut 23,20

Ne fizettess kamatot. „Itt a jótékonyságnak egy nagy kötelességét állapítja meg: a rossz helyzetbe kerültnek megsegítését egy időre szóló kölcsönnel hogy képes legyen fenntartani magát saját munkájával, anélkül, hogy alamizsnára szorulna. Ha a szegény valóban hasznot tud magának szerezni ezzel a kölcsönnel, akkor sem szabad többet kérni tőle, mint amennyit kapott” (H. Adler).

Deut 23,21

Az idegennel fizettethetsz kamatot. Ellentétben az ott élő idegennel („jövevénnyel”) (rg) az igazi idegen (yrkn) csak rövid ideig tartózkodik Izráel országában. Ez rendesen csak Palesztinán átutazó kereskedő volt. „A karaván-kereskedés nagyon kiterjedt volt és a külföldi kereskedő teljes védelmet élvezett az ország szokásai és törvényei szerint. A kereskedelem folytonossága és a karavánok ellen elkövetett erőszakosságokról szóló panaszok teljes hiánya kedvezően bizonyítják ezt a tényt. Némi különbségtétel az izraelita és az idegen között elkerülhetetlen volt. Nem várhatták, hogy abban az évben, amikor az izraeliták az elengedés évét ünnepelték, az idegen hitelező is elengedje izraelita adósának tartozását. Azt sem lehet tőle várni, hogy izraelita üzletfelének kamat nélkül adjon kölcsönt. Ha egyforma alapon akarták rendszeresíteni a kereskedelmet izraeliták és idegenek között, ezt csak úgy lehetett elérni, hogy az elengedés évének korlátozásai és a kamatfizetés törvényei, amelyek a priori nem voltak kötelezők az idegenre, az izraelitára nézve sem voltak kötelezők, amennyiben idegen kereskedővel van dolga” (Guttmann, Das Judentum und seine Umwelt 27.).

Az engedély, hogy egy idegentől kamatot kérhessen, csakis üzleti célra adott kölcsönre vonatkozhatik; ha az idegennek saját megélhetése céljából volt szüksége a pénzre, nem volt különbség izraelita és idegen között. „Ha elszegényedik testvéred és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár jövevény, akár zsellér, hogy élhessen melletted. Ne végy tőle kamatot vagy uzsorát és féld Istenedet” (Lev. XXV,35–36). A Talmud szigorúan veszi a kamat tilalmát, még idegennel szemben is; és sehol sem találkozunk az uzsorás szigorúbb elítélésével, mint a rabbinikus irodalomban. A rabbik azt tanítják, hogy az uzsorás tanúskodását nem kell elfogadni a bíróság előtt. Őt egy sorba helyezik a tolvajokkal és hamisjátékosokkal. Ez a fenkölt gondolkodás az uzsorával szemben még nagyobbá teszi a zsidóság erkölcsi tragédiáját a középkorban. Meg lévén fosztva a megélhetés szokásos eszközeitől, pénzkölcsönzésre kényszerült. „Ha eltiltjuk a zsidót a kereskedelemtől és más polgári foglalkozástól, rákényszerítjük, hogy uzsorás legyen”, mondta Luther Márton.

Midőn a francia forradalom előestéjén a Nemzetgyűlés habozott megadni a zsidóknak az emancipációt az uzsoráskodás vádja miatt, egy előkelő követ, Gregoire abbé így szólt: „Ó nemzet, ha ti felemlítitek a zsidók hibáit, a saját cselekedeteiteket ítélitek el”. De ha sok érvet sorakoztathatunk föl a mult mentségére, semmivel sem védelmezhetjük azokat, akik még napjainkban is kihasználják pénzkölcsönzési ügyekben embertársaik szorult helyzetét. „Nem mentheti ezt a nagy bűnt Isten, Izráel és az emberiesség ellen semmiféle jótékony pénzáldozat, csak a teljes megszüntetése ennek az útálatos foglalkozásnak” (H. Adler). Igen szellemesen védelmezi meg a zsidóságot a kamatszedés kérdésében a középkor végén élő hírneves apologéta, Farisszol Ábrahám a Mágén Ábrahám című munkájának 73. fejezetében; v. ö. Exod. 261. old.

ne fizettess kamatot. A rabbik megtiltják a zsidó hitelezőnek, hogy kamatot kérjen akár zsidótól, akár nem zsidótól, és megtiltják a zsidó adósnak is, hogy a zsidó hitelezőnek kamatot fizessen. (Bábá Mecia 75b)."

"Miért nem az van hogy ne tarts haragot senki ellen ne légy bosszúálló senki ellen és szeress mindenkit?"

Kedves Kérdezõ, mint szakképzett ( ELTE TTK mat - fiz ) és meglehetõsen gyakorlott és tapasztalt matektanárnak az a véleményem, hogy igaza volt annak, aki a matek eredmenyedet firtatta, mert ebbõl a kérdésedbõl, illetve abból, amit # 7/17 Időpont tegnap 12:12 -ben ítál az következik, hogy nem vagy tisztában a következtetés szabályaival. Ismétlem, ezt mint mint szakképzett és meglehetõsen gyakorlott és tapasztalt matektanár mondom.

Mint zsidó, azt mondom, hogy az Örökkévaló, áldott Õ, természetesen ismerte teremtményeit, így gondolt olyanokra, akik szintén nem tudnak helyesen következtetni, ezért még jóval az általad idézett parancs elõtt megparancsolta:

"Ha rátalálsz ellenséged ökrére vagy szamarára, amely eltévedt, vidd azt neki vissza. Ha látod gyűlölőd szamarát leroskadva terhe alatt, távol legyen tőled, hogy magára hagyjad, segítsd fel vele együtt." ( Mózes második könyve 23. fejezetének 4-5. verse - [link] )

Talán még világosabb:

"Ha éhezik gyűlölőd, adj ennie kenyeret, és ha, szomjazik, adj innia vizet" ( Mislé - Példabeszédek könyve 25. fejezetének 21. verse - [link] )

Mivel amúgy is ki van másolva, nem állhatom meg, h ide ne tegyem Károli Gáspár veretes szövegét:

"Ha éhezik a’ki téged gyülöl, adj ennie önéki kenyeret: és ha szomjúhozik adj néki innia vizet." ( Károli Gáspár 1585. )

Igaz, ez utóbbi már nem a Tóra. A Mislét ( Példabeszédek ) Salamon Királynak, a valaha élt legbölcsebb embernek tulajdonítják. Ha csak ezt nézed, már van benne valami.

Szóval mindhárom vers azt parancsolja, hogy a bajbajutott, segítségre szoruló emberen segíteni kell, akkor is, ha tudod, hogy gyûlöl.

Ez épp az, amit hiányoltál. Az elsõ ket idézett vers Mózes második könyvében van, nem értem, hogyan kerülhette el a figyelmedet, ha már a harmadikat is olvastad ( melynek 19. fejezet, 18. verse, amit # 7/17 Időpont tegnap 12:12 -ben idéztél.

Mind1 is, remélem, választ kaptál a kérdéseidre. :)