Szükséges-e gyónni?

Röviden: igen.

A szentségekben Istennel találkozunk, így a bűnbánat szentségében is Isten az, aki megbocsájtja a bűneinket és egyúttal a gyónás által ismét közösségben leszünk az Egyházzal.

Te reformátusként törekedj arra, hogy Jézus tanítása szerint élj. Az biztos, hogy Isten irgalmas és mindenkit üdvözíteni akar, és halálod után is megbocsát, ha őszintén kéred.

10-es vagyok

Még annyit, hogy a szentségeknek nagyon erős megtartó ereje van, Isten kegyelme miatt!

A szentségek segítségek itt a földi életünkben, Istennel élni.

Nem kötelező elfogadni, lehet bűnbánatot tartani a halál előtt is! De akkor hogy élte le az életét, Isten nélkül? Honnan tudja mikor fog meghalni valaki, lesz-e rá még ideje a bűnbánatra?

Azt gondolom minőségileg hatalmas különbség!

A katolikus egyház évente egy gyónást és áldozást ír elő kötelezőképpen, nagyböjt-húsvéti időben.

Javasolt a havonta végzett gyónás.

Olvasd el: római levél 14,5-23.

Te reformátusként ne gyónj, nem tévedtek egyáltalán, minden úgy van jól, ahogy van.

Én katolikusként természetesen gyónok, ha olyan dolgot követtem el magam és az Úr ellen szándékosan, amit Pál is fölsorol. És amiatt, mert az üdvösségünk a bűneink miatt veszélybe kerülhet, van halálos bűn amit valahogy föl kell oldani, és ez Isten újjáteremtő erejével megy. Isten igazándiból újjá teremt a gyónásban a hitem szerint:

1 János 5:16-17

16

Ha valaki látja, hogy az ő atyjafia vétkezik, de nem halálos bűnt, könyörögjön, és az Isten életet ad annak, aki nem halálos bűnnel vétkezik. Van halálos bűn; nem az ilyenért mondom, hogy könyörögjön.

17

Minden igazságtalanság bűn; de van nem halálos bűn is.

Erről írnak a zsidó levél 10, 26-31

Persze ha valaki teljesen legyőzi az óembert és teljességre jut benne a kegyelem, az már NEM TUD vétkezni, de itt még nem tartok.