Hogyan volt az egyházi esküvő 1950 körül?

Akkoriban az egyházi esküvö csak titokban történhetett, mert osztályellenségnek minösítették, aki templomba járt.

Ezért csak olyanok tartottak egyház esküvöt, akik tényleg vallásosak voltak. Ebböl következöen a jegyesoktatásra nem volt szükség, mert az ott elhangzotttakat már elötte is tudták a jegyesek, illetve a papok is ismerték a jegyeseket. (MA azért kell az oktatás meg elökészítés, mert a nagy többség, aki ott köt házasságot, utoljára a saját keresztelöjén volt templomban, azaz fogalma sincs a vallásról illetve az elöírásiaról, elvárásairól)

MAgyarul, akkoriban sokkal komolyabban vették a dolgot, mint ma.

Keresztlevelet természetesen kellett vinni, de a legtöbbször ugyanott voltak eleve keresztelve, ahol éltek meg házasodtak is.

A polgári házasságkötésre sem lehetett "csak úgy" bemenni. Egy hónappal előtte be kellett jelentkezni. Tanu viszont bárki lehetett.

Az 50-es években a legtöbb egyházi esküvő titokban történt. De ugyanúgy kellett a jegyesoktatás, a keresztlevél, mint ma.

2. vagyok: mi 55-ben esküdtünk, vallásosak voltunk, még is kellett jegyesoktatásra járnunk.

De lehet, hogy ez plébániánként eltért.

# 2

"A polgári házasságkötésre sem lehetett "csak úgy" bemenni. Egy hónappal előtte be kellett jelentkezni."

Biztos ez? Mert a 60-as években be lehetett menni az utcáról.

Az egy hónapos bejelentési kötelezettséget csak később vezették be (amikor kezdett a válások száma megugrani). Aztán még később fölemelték hat hónapra.

"Tanu viszont bárki lehetett."

Ma is, mindig is.

2-es vagyok. A Rákosi rendszerben biztos így volt. 55.- ben esküdtünk, és egy hónappal előtte be kellett jelentkezni. Akkor nem lehetett aranyékszert venni, az Anyakönyvi Hivatalban adtak egy igazolást a bejelentkezésről, és arra vehettük meg a karikagyűrűket.

A Forradalom után már változott a helyzet.

# 5

Nem tudtam, köszi!