Husvet szombatjan eskuvot tartani. Mit szoltok ehhez?

Nem szoktak, és valószínűleg nem is találnátok olyan papot, aki ezen a napon esketne.

A nagyszombat elvileg ugyanolyan szigorú böjti nap, mint a nagypéntek, egészen az esti feltámadási szertartásig.

Az igaz keresztények tudják, hogy a húsvét nem keresztény ünnep.

A The Encyclopædia Britannica megjegyzi: „ Az Újszövetségben vagy az apostoli atyák írásaiban semmi sem utal a húsvét megünneplésére. A szentnek tartott különleges időszakok gondolata idegen volt az első keresztények előtt” ([1910] VIII. köt., 828. o.).

A The Catholic Encyclopedia elmondja: „ A tavasz visszatérését megünneplő számos pogány szokást átmentettek a húsvét megünneplésébe. A tojás a kora tavasszal kisarjadó élet jelképe . . . A nyúl pogány szimbólum, és mint ilyen, mindig is a termékenység jelképe volt” ([1913] V. köt., 227. o.).

A The Two Babylons című könyvében Alexander Hislop ezt írja: „Mit jelent maga a húsvét [angolul: Easter] kifejezés? Nem keresztény név. Az első pillanatban felismerhető káldeai eredete. Az Easter nem egyéb, mint Astarta, vagyis a menny királynőjének, Beltisnek az egyik címe, akinek a neve . . . nem más, mint Istár, ahogy azt Layard az asszír emlékműveken megtalálta . . . Ez az Easter [húsvét] története. Ma az ünneppel kapcsolatos népszerű szokások teljesen igazolják a babiloni eredetére vonatkozó történelmi bizonyítékokat. A meleg, kereszt alakú kalácsok nagypénteken, a hímes tojások a pászka- vagy húsvétvasárnapon a káldeai szertartásokban éppúgy megvoltak, mint ma” ([New York, 1943] 103., 1

. A Curiosities of Popular Customs című könyv azt mondja, hogy „a korai egyházban a Pászkával azonos időpontban ünnepelték a húsvétot, mivel mindkét ünnep közös eredetű volt”. Nem meglepő tehát, hogy több nyelven, például franciául, görögül, olaszul, spanyolul, de még más nyelveken is azonos vagy hasonló a húsvét és a pászka szó.

Az első keresztények azonban nem ünnepelték meg évente a zsidó Pászka keresztényiesített változatát. Az Abingdon Dictionary of Living Religions című mű ezt mondja a húsvétról: „Az eredeti ünnep (a zsidó holdnaptár szerint niszán 14-én következett be) voltaképpen Jézus megfeszítésének évfordulója volt.”

Ezen Írás szerinti parancsnak engedelmeskedve az igaz keresztények minden évben megtartották ezt az ünnepet niszán hó 14-én. Idővel azonban az emberek elkezdték Jézus feltámadását is ünnepelni. A The New Encyclopædia Britannica fejtegetése szerint „az első keresztények a zsidókkal egy időben ünnepelték az Úr Pászkáját, mégpedig az első tavaszi hónap első teljes (pászkai) holdtöltekor (niszán hó 14—15-én). A II. század közepétől a legtöbb egyház a zsidó ünnep utáni vasárnapra tette át ezt az ünneplést”.

A Seasonal Feasts and Festivals című könyv ezt mondja: „Szemmel láthatóan csak a IV. század vége felé kezdték Jeruzsálemben külön ünnepként megünnepelni a nagypénteket és a húsvétvasárnapot.”

Egyes tudósok azt tartják, hogy a kereszténység vezetői közül némelyek az állítólagos keresztények és a zsidók között támadt ellenségeskedések növekedése miatt tudatosan arra törekedtek, hogy időben ne essen pontosan egybe a legjelentősebb zsidó és a legjelentősebb keresztény ünnep. Ez a gondolkodásmód vezetett a változáshoz. Idővel a kereszténység szinte egyöntetűen a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő első vasárnapon ünnepelte meg Jézus feltámadását és ezt tette meg a legfontosabb egyházi ünnepének. Jézus halálának megünneplése ezzel valójában alárendelt szerepet kapott.

E forrásművek szerint a kereszténység húsvétja tehát kiszorította Jézus halálának eredeti évenkénti megünneplését.

# 3

"Jézus halálának megünneplése ezzel valójában alárendelt szerepet kapott."

Persze, hiszen a feltámadást ünnepeljük. Meghalni mindenki meghalni, de csak Krisztus támadt fel. Emiatt kár volt ennyi off topic dolgot ide cpoyznod.

Tévedés, mert Jézus sok embert vissza hozott a halálból,

Tehát nem Ő az egyedüli aki vissza kapta az életét,

sőt feltámadásról az Ó szövetségben is olvashatunk, még sem csináltak belőle ünnepet.

Jézus halála a megváltás, nem a feltámadása.

Még jó hogy fel támdt, különben ha Jehova nem támasztja fel, akkor örökre a halálban marad, és nem kapja meg az ígérete, hogy vissza térve az Atyjához folytassa azt a munkát, melyet Az atyja szánt a továbbiakban, mint Istent képviselő király tegyen

Jézus a halála felőli megemlékezésre adott útmutatást, nem a feltámadására,

egy keresztény nem terheli le magát világi ünnepből lett "keresztény"ünneppel magát, aminek mint minden világi ünnep, megterhelő anyagi hátteret is adnak.

Jézus zat mondta, hogy ha megismeri valaki az igazságot, az szabad lesz azoktól a terhektől, amiket a világ rá tesz akár ünnep szóval az emberekre.

Katolikusok nem adnak össze a katolikus egyház húsvétja előtti napon, mert böjtben nincs esküvő. Hasonlóan, az ortodoxok az ortodox egyház húsvétja előtti napon nem esketnek, pedig ők aznap már nem böjtölnek. Általában az ortodox húsvét később van.

Húsvétkor már van esketés. Ha majd egy későbbi évben később lesz a húsvét, akkor az évfordulón nem csaphattok nagy felhajtást, mert az böjti idő.

# 5

"Tévedés, mert Jézus sok embert vissza hozott a halálból"

Ne fárassz. Pontosan fogalmaztam: ha valaki feltámad, az nem ugyanaz, mint ha feltámasztják. Ha nem érted a különbséget, arról nem tehetek.

Ezt a húsvétellenes szektás propagandát meg abbahagyhatnád. Erre itt senki nem kíváncsi, semmi köze a kérdéshez. Írj ki róla egy külön kérdést, ha annyira zavar a keresztény Húsvét.