Mi volt az Ókeresztény vélekedés az úrvacsoráról, illetve a templom díszítettségéről?

Ez az én nézőpontom. A János leveleket pedig mindenkinek ajánlom elejétől a végéig...

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__5..

Az őskeresztények számára a jeruzsálemi szent templom volt az egyetlen Templom, ameddig a rómaiak le nem rombolták (Kr u 70-ben). A keresztény gyülekezetek az összejöveteleik és agapéik helyeit nem tekintették templomnak, a zsinagógákhoz hasonló közösségi helyek voltak. A keresztet mint jelképet az őskeresztények nem használták, helyette fontos jelkép volt a stilizált hal, de az úrvacsorai kenyér és bor is.

A "templomnak" nevezett épületek és a kereszt mint jelkép csak az után terjedtek el, hogy I. Theodosius császár 380-ban kiadott rendeletével államvallásá tette a nicea–konstantinápolyi hitvallás szerinti kereszténységet, az őskereszténységet pedig minden más keresztény irányzat mellett mint elhajlást üldözni kezdték, és eltörölte a keresztrefeszítéssel történő halálbüntetést is. Ekkortól kezdik ábrázolni Jézus Krisztus kereszthalálát is, először csak ékkövekkel és növényekkel díszített keresztekkel, később corpuszos feszülettel is.

Az Eucharisztia az egyik legszentebb dolog, ami létezik. Magától értetődő, hogy méltó körülményeket biztosítottak hozzá. Ehhez a templom díszítettsége is hozzá tartozott. Érdemes megnézni pl. a pécsi ókeresztény világörökséget.

Amikor házaknál gyűltek össze, azt sem úgy kell elképzelni, mint ahogy mi vendéget fogadunk a nappaliban vagy a konyhában. Ezek olyan családi házak voltak, ahol két helységet liturgikus célokra alakítottak át, egyet a Szent Liturgiához (miséhez), ahol hetente összegyűltek, egyet pedig kereszteléshez, ahol keresztelőmedence is volt, és ahol évente egyszer, Húsvétkor megkeresztelték az arra érdemes hitjelölteket.

Régészek több ilyen magánház részéből átalakított templomot is feltártak, ez az egyikben a keresztelő-kápolna:

[link]

A díszítésen belül külön téma az ikon-teológia. Érdemes tudni, hogy a legelső Krisztus-ikont maga Jézus készítette saját magáról (természetfeletti módon), a legelső Mária-ikonokat pedig Lukács evangelista festette.

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__7..

# 2

"Az őskeresztények számára a jeruzsálemi szent templom volt az egyetlen Templom, ameddig a rómaiak le nem rombolták (Kr u 70-ben). A keresztény gyülekezetek az összejöveteleik és agapéik helyeit nem tekintették templomnak, a zsinagógákhoz hasonló közösségi helyek voltak."

Ez nem igaz. Minden Jézus (és Mária) életéhez kapcsolódó helyet szent helynek tekintettek, és templomként használtak. Tulajdonképpen mind a mai napig :)

[link]

Az eredeti őskeresztények számára az úrvacsora egy olyan természetes étkezési aktus volt, melyet "Krisztus emlékezetére cselekedtek", mert maga a Mester ezt kérte.

A kenyér és a bor, mint minden étel a testüket építette és a vérüket adta, ami által az Krisztus testévé és vérévé vált, mert a szentek gyülekezete (maga az egyház) volt Krisztus teste és vére.

Amikor az őskereszténységet eltörölték és erőszakkal bevezették a római birodalmi keresztény államvallást a nicea-konstantinápolyi hitvallással, kereszttel mint jelképpel, templomnak nevezett épületekkel és egyéb új birodalmi szokásokkal akkor az úrvacsora eredeti jelentését is megváltoztatták és egy pogány jellegű átváltoztatási szertartást csináltak belőle, melyet csak általuk kinevezett áldozárok végezhettek és amelyből az egyház tagjai már csak részlegesen részesülhettek.

Aranyos vagy:D)

"csak nem tévedtek"

Persze voltak nekik is téves várakozásaik, de idővel mindig igazítottak rajta, senki sem tévedhetetlen, de mindig a megfelelő időben minden a felszínre kerül.

Kezdetben magán otthonokban jöttek össze a Testvérek, Jézus tanítványai.a Biblia nem egy ilyen személy otthonáról ír.

Valóban nem "egyéni", különleges épületek a fontosak, hanem az amiért oda megy az ember. imádatra, Biblia oktatásra, testvérek egymás buzdítására, ....

A Kereszt, vagy egyéb tárgyak sosem voltak részei Isten imádatának, sem az Izraeliták idejében, sem a Keresztény kor kezdetekor.

Ezeket akkor is bálvány imádatnak tartották, a Biblia, ami Isten szava, óva inti azokat akik Isten népéhez tartoznak. mondván, más népek szokásait, ne tanulják el hogy ikonokat, meg szobrokat tartsanak ott, ahol imádatra gyűlnek össze.

"úrvacsora"

Jézus is csak egyszer halt meg, mint más ember.

Ezért nyilván egy évben egyszer emlékezünk meg róla, egyébként erre Ő maga adott utasítást azon az estén amikor ezt bevezette, mert ez váltotta fel a Zsidó pászkát,

ez a nap a zsidó naptár szerint Niszán hó 14-e, ami egy tavaszi hónapnak felel meg a Gergely naptárban.

Az idén ez március 23.-án lesz, naplemente után

# 5

"Amikor az őskereszténységet eltörölték és erőszakkal bevezették a római birodalmi keresztény államvallást a nicea-konstantinápolyi hitvallással, kereszttel mint jelképpel, templomnak nevezett épületekkel és egyéb új birodalmi szokásokkal akkor az úrvacsora eredeti jelentését is megváltoztatták és egy pogány jellegű átváltoztatási szertartást csináltak belőle, melyet csak általuk kinevezett áldozárok végezhettek és amelyből az egyház tagjai már csak részlegesen részesülhettek."

Ebből egy szó sem igaz.

De szó mi szó, a vörösdiploma jár érte, átveheted a marxista-leninista esti egyetemen. De szerintem van már neked olyan :)))

Vannak, akik úgy hiszik, hogy Jézus szó szerint átváltoztatta a kenyeret a testévé, a bort pedig a vérévé. Jézus teste azonban még sértetlen volt, amikor ő a kenyeret kínálta. Vajon Jézus apostolai csakugyan a testét ették, és a vérét itták? Nem, hiszen az kannibalizmus lett volna, és azzal megszegték volna Isten törvényét

A Lukács 22:20 szerint Jézus ezt mondta: „Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget; és ez a vér kiontatik értetek.” A pohár talán szó szerint átváltozott az ’új szövetséggé’? Ez lehetetlen, hiszen a szövetség egy megegyezés, nem pedig valamilyen kézzelfogható tárgy.

Ebből következik, hogy mind a kenyér, mind a bor csupán jelkép. A kenyér Krisztus tökéletes testét jelképezi. Jézus egy olyan kenyeret használt, amely a pászkavacsoráról maradt meg. Kovász, vagyis élesztő nélkül készült kenyér volt

A Bibliában a kovász gyakran a bűn vagy a romlottság jelképe. Ezért a kenyér azt a tökéletes testet ábrázolja, amelyet Jézus feláldozott. Ebben a testben nem volt semmi bűn (Máté 16:11, 12; 1Korintusz 5:6, 7; 1Péter 2:22; 1János 2:1, 2).

A vörösbor Jézus vérét ábrázolja. Ez a vér teszi érvényessé az új szövetséget. Jézus azt mondta, hogy a vérét „a bűnök megbocsátása végett” ontják ki.

Kiknek kell fogyasztaniuk az emlékjegyekből, a kenyérből és a borból? Logikus, hogy csak az új szövetséghez tartozóknak, tehát azoknak, akiknek az a reménységük, hogy az égbe mennek. Isten szent szelleme azt a meggyőződést adja nekik, hogy ki lettek választva, hogy égi királyok legyenek (Róma 8:16). Ezenkívül a Jézussal kötött Királyság-szövetségnek is tagjai (Lukács 22:29).

A Földi reménységűek, nem fogyasztanak belőle, mert Ők nem kiválasztottak a királyságra, de Ők is jelen vannak, mert Ők a királyság földi várományosai, és ezzel elismerik Jézust, mint Isten kinevezett királyát.

nem hiszem el ,hogy jehova tanúi megint idehányzák a történelemhamisító, bibliaátíró ostobaságukat

templomi díszítés már nagyon korán kimutatható, az első keresztényüldözés időszakából (tehát apostolok még éltek) is maradtak fent pl díszített katakombák, persze ez más volt mint a mai realista barokk festészet, de egy református templomhoz képest jóval díszítettebb, engem pl a szerényebb ortodox templomokra emlékeztet, a festészet stílusa mindenképpen

az eucharisztiáról pedig egyszerűen ne mvitatkoztak, mert nagyon sokáig teljesen egyértelműnek tűnt, az valóban krisztus teste és vére, nem csak jelképe, nem csak átvitt értelemben, nem csak mellélényegül(evangélikusok) stb stb, hanem valóban obiektívan szó szerint és kézzel foghatóan krisztus teste és vére, de nem próbálták magyarázni hogyan mikor mennyire, stb, nem imádták külön szertartások keretében, csak megették,(ezt azért fontos kiemelni, mert sok történész szerint a reformáció azért vetette el az úrvacsora ilyen fajta jelentését, mert a katolikus egyház szélsőségeire ők a másik szélsőséges nézőponttal válaszoltak, és belemagyarázták azt a felfogást amit azelőtt soha nem vallottak keresztények), a mai viták a nyugati kereszténységben akkor kezdődtek mikor meg akarták határozni hogyan mennyire és mikor alakul át a közönséges kenyér, előtt az ókorban csak ritkán vetette fel valaki ,hogy az valóban krisztus teste vagy vére lenne, ők egyszerűen azt hozták fel érvnek ,hogy "olyan nehéz elhinni" és biztos csak amolyan jelkép, mint mondjuk a festészet, hasonlították a képtisztelethez is, ahol ugye nem állítjuk, hogy képben jelen lenne Jézus, mégis a kép felé irányuló tisztelettel imádható Jézus, későb az iconoclastia időszakában a képronboló frakció is zavarbaejtő ellentmondásba keveredett, mert azt javasolták az úrvacsora legyen a kizárólagos ábrázolás, ugyan akkor ők is hitek benne ,hogy az úrvacsora nem ábrázolás hanem valóban jelen van benne Krisztus

@Kérdező

Az apostoli atyák és az egyházatyák írásaiban olvashatsz arról, hogyan is ment az ókeresztények korában az Úrvacsora. A Didakhéból (1-2. század) például tudjuk, hogy a keresztények az "Úr napján", vagyis vagyis vasárnap gyűltek össze kenyértörésre, következésképpen egy héten egyszer tartottak Úrvacsorát.

Itt bepillantást nyerhetsz az ókeresztények Úrvacsorájába, ajánlom Szent Jusztinusz részletes leírását, közvetlenül a Barnabás levélből való idézetek után:

[link]

Az átváltozással kapcsolatban ismét Szent Jusztinusz igazít el bennünket, Kr.u. 155 körül:

"...Ezeket mi nem úgy vesszük, mint közönséges kenyeret vagy közönséges italt, hanem mint a megtestesült Jézus Krisztus, Megváltónk az Isten Igéje által a mi üdvösségünkért felvett testet és vért, az ő hálaadó imájával megáldott táplálékot, amiből vérünk és testünk az átváltozás értelmében táplálkozik, és azt tanultuk, hogy a megtestesült Jézusnak teste és vére ez."

Forrás itt: [link]

A templom díszítettségéről jelenleg nincs infóm.