A mai kereszténység mennyire azonos Krisztus akaratával? Vagy már mint közösség nem működik, mint az ősegyházban?

A péteri primátus nem függ attól, hogy az éppen aktuális jogutód hogyan viselkedik. Ez a tisztség független attól, hogy a birtokosa hogyan viselkedik. Valahogy olyan ez, minthogy a zsidó nép is nagy gonoszságokat követett el (bírák és királyság ideje) mégis teológiai értelemben megmaradt választott népnek. [Hogy történelmileg ezt helytálló-e, abba most ne menjünk bele.] A Pápa attól, hogy magát a homoszexuális embereket nem ítéli el, magát a cselekményt, mint a homoszexualitást el kell ítélnie, mert az Egyház hivatalos tanítása szerint az olyan cselekedetek gyakorlása bűn.

Még valami így a végére:

A mostani kereszténység nagyrészt szakadár mozgalmakból (protestáns), illetve álkeresztény szektákből (őrtorony, mormonok stb.) áll. Ezek közül egyiket sem Krisztus és az apostolok alapították, csak önmaguknak igénylik azt a címet, hogy ők a Krisztus egyháza.

A világban jelenleg tudomásom szerint három apostoli alapítású Egyház van:

- Róma

- Az Ortodox kereszténység

- a szír-malabár katolikus Egyház, amelyet Tamás apostol alapított.

# 3

Föl tudnád sorolni, hogy melyik említett három felekezet konkrétan miben tér el az eredeti krisztusi tanítástól, vagy ezt mos csak azért írtad, mert a marxista-leninista esti egyetemen ezt sulykolták beléd?

@munyamunya

Hát, ha elfogadjuk, hogy az első péteri levél valóban Szent Pétertől származik, és nem pedig ál-irat, ahogyan ma némely szakemberek vélik, akkor már a Biblia is utalást tesz arra, hogy az apostol Rómában járt. A levél végén (5,13) ugyanis nyilvánvaló, hogy a szerző Babilonból küldte a levelet, az meg az ókorban a pogány Rómának volt a fedőneve. Ezen kívül a 2. századból megbízató források állnak rendelkezésünkre Péter és Róma kapcsolatáról. Alexandriai Szent Kelemen feljegyezte, hogy az apostol Rómában hirdette az igét, kicsit korábban Szent Iréneusz pedig leírja, hogy Péter és Pál gyülekezetet alapított Rómában.

Ha ehhez pedig hozzávesszük még azt is, hogy az ókori keresztény dokumentumok fényében Róma tekintélye az ókorban megkérdőjelezhetetlen volt, sőt, már az 1. század végén beleszólt más gyülekezet ügyeibe, az jelzi azt, hogy Rómának kezdettől fogva primátusi tekintélye volt. Tehát erről csak ennyit.

A másik meg az, hogy egyszerűen nevetségnek tartom ezt az "eltér a krisztusi tanítástól" kifogást. Szinte az összes szekta ezzel jön. Egy kicsit nem ártana gondolkodni. Az apostoli alapítású gyülekezeteket alapjait maguk az apostolok tették le. Ők voltak azok, akik a gyülekezetek élére személyesen állítottak püspököket. Tudjuk például azt is, hogy Szent Kelement Péter apostol állította a római gyülekezet élére, Szent Polikárpot meg maga János apostol tette a szmirnai gyülekezet élére. Az apostoli hagyomány így szállt generációkról generációkra a püspökökre.

Nem az apostoli egyházakkal van a baj, hanem azzal, hogy a szakadárok a Krisztus tanításainak teljesen önkényes értelmezést adnak, és ezen az általuk jónak tartott - a valóságban helytelen - értelmezésnek adnak tekintélyt.

Clark Kent bejegyzésére válaszul.

Péter első levelének az égvilágon semmi köze Róma városához, sem a pogányból lett hívőkhöz. A tizenkét választott apostol Izrael népéhez lett elküldve a Felkent által (Mát.10:5-6), akik közé tartoznak a mostanra elveszettnek hívott 10 északi törzs leszármazottai is, akikről az első században még jól tudták, hol élnek (Flavius pl.: "tíz törzs a mai [Kr.u.100 körül] napig az Eufrátesz folyó túloldalán él, hatalmas népesség az, és megszámlálhatatlan sokaság " - Antiquities of the Jews, XI. könyv, 5. fej. 2. §, ez gyakorlatilag Babilon és környéke, tehát semmiféle "fedőnévre" nem kell gondolni, hanem a konkrét városról van itt szó, az apostolok nem titkosszolgák vagy ügynökök voltak, hogy kódokban beszéltek volna), pont ott ahova Péterék mentek is a jó hírt hirdetni, ahonnan írta is levelét, tehát nekik semmi keresnivalójuk nem volt Itália területein (és ugyanígy Pált pedig nem engedte a Szellem oda menni, ahol nem pogányok, hanem izraeliták éltek, lsd. Apcsel.16:6-9, mivel ő meg kimondottan a nemzetek apostola volt, ezt erősíti a Gal.2:7-9).

Ha Péter járt is Rómában - amire valamirevaló hiteles forrás nincsen, különben mindenütt azt lobogtatná a róm.kat. felekezet, és nem lennének erről viták a mai napig - az valószínűleg átutazás vagy látogatás volt, illetve kivégzése történhetett ott, de semmiképp sem gyülekezet alapítás, hiszen ahogy már írtam, és olvassuk az Írásban, már Pál odaérkezése előtt is éltek hívők a városban, ezért a későbbiekben már nem volt szükség alapítgatásra.

Ireneusz előtt senki nem írt egy szót sem Róma elöljáróiról név szerint, még Justinus Martyr sem, aki pedig 40-50 évvel Ireneusz előtt írt Rómából levelet. Antiochiai Ignác, aki kb.70-től 110-ig volt elöljáró, és akit élete végén kivégezni vittek Rómába, számos levelet írt útja során különböző gyülekezeteknek, köztük a rómainak is, és egy szóval nem említi, sem Pétert, sem azt, hogy esetleg őt követően ki lenne ott a presbiter.

Ireneusz (180 körül) egy korábbi irat alapján tesz egy sommás kijelentést, aminek semmilyen, aktuális időszakból származó egyéb alátámasztása nincsen, ő maga bizonyosan nem volt szemtanú. Az általa felhasznált forrás, Papias feljegyzése arról szól, hogyan keletkeztek az evangéliumok, magát a munkát azonban nem ismerjük, csak későbbi írók idézetei maradtak fenn. Ezeken belül említi Márk munkásságát, aki Péter visszaemlékezéseit jegyezte le, de a fennmaradt idézetekben nincs szó római tartózkodásról. Alexandriai Kelemen (190-200) tanúságtétele még későbbi, és forrást sem említ, ami alapján meg lehetne ítélni információja hitelességét.

Valójában az Írásokból jól nyomon követhető, hol tartózkodott Péter. Az Apcsel 9-11. fejezeteiben látjuk, hogy Júdea területeit járja be, majd a 12. fejezetben Agrippa király börtönbe záratja. Agrippa halálát Flavius i.sz. 45 körülre teszi, tehát az ezt megelőző időkben Péter még biztosan Jeruzsálemben van. A Galata levél 2. fejezetében látjuk, hogy kb. 14 évvel később, Pál második látogatása alkalmával Péter még mindig a jeruzsálemi gyülekezet elöljárója, ez i.sz. 54 körül van. Pál rómaiakhoz írt levelének keltezése kb. 57-60 közé tehető, levele végén hosszan sorolja a címzett gyülekezet legjelesebb tagjait, huszonhat nevet (Róm.16:1-16), de még csak Péterhez hasonló nevű presbitert sem említ. Arról nem beszélve, hogy Pál római fogsága idején írt levelében (2Tim.4:11) arra kéri Timóteust, hogy hozza magával Márkot Rómába, Tehát Péter állandó társa és beszédeinek feljegyzője, Márk nem volt ekkor (i.sz.67) Rómában. Számos tanúság szól amellett, hogy ezekben az években Péter nem tartózkodott Rómában, pláne nem fűződik a nevéhez az ottani gyülekezet megalapítása. Péter a körülmetélkedettek apostola volt, őrá a körülmetélés evangéliuma volt bízva. Ez van megírva.

Továbbá, ha volt gyülekezet, amely fontos volt az első században, az feltétlenül a jeruzsálemi volt. Róma, mint az akkori világi birodalom központja, hasznos helyszín lehetett, de a hitélet szempontjából, az eredeti tanítás és gyakorlat forrásául kizárólag Jeruzsálem szolgált, ezért is ott gyülekeztek össze a testvérek, ha valamilyen kérdés felmerült, az ottani oszlopokkal, Jakabbal és Péterrel egyeztettek a többiek. (Rómából nem ismerünk név szerint elöljárót egészen i.sz. 160 körülig, Anicetus néven.)

Polikárp és római Kelemen még lehettek hűségesek az apostoli tudományhoz. A későbbi korszakok már igencsak eltértek, aki ezt nem látja, az semmit sem értett meg a Dávid fiának tanításából. Ezen nem tudok segíteni, magyarázkodni nincs értelme.