Kedves hívők! Kérhetném a segítségetek?

Az élet szép?

Egészen biztos vagyok benne, hogy az egyik, 12 év körüli kisgyerek, akit tárgyként kezelnek és már most naponta megerőszakolják, másképp látja ezt a dolgot. Mert többezer ilyen gyerek él most is, csak az ilyenekről nem vesztek tudomást, mert akkor a törékeny kis hitetek megrendülne.

Attól, hogy a te életed jónak, boldognak mondható, attól az élet nem lesz jó és szép.

Ez nem úgy van, hogy a halálnál sokkkkal rosszabbat él át több millió ember minden nap, viszont isten jó, mert nem lettem rákos vagy mert volt egy jó napom. Ez nem így működik.

Ha te megköszönsz bármit is istennek, akkor egy önző és arrogáns ember vagy, mert ezzel nem csak azt köszönöd meg, hogy veled ez történt, hanem azt is, hogy veled nem történik meg az, ami a többi emberrel, amiből következik, hogy elfogadod a sorsukat. Te egy ilyen istent szeretsz. Ez egy nagyon aljas dolog. :)

Tök jó lenne, ha kinyitnátok a szemetek és észre vennétek, hogy az az isten, akit ti szerettek, az egy pszichopata állat (lenne, ha létezne).

Nem lehet okolni egy nem létezõ dolgot, így ártani se lehet istennek, mert nem létezik, csak egy képzeletbeli dolog a tudatlanok megnyugtatására.

Nem tudok semmit a halálról? Az igen. Nem vagyok benne biztos, hogy most ezeket tényleg komolyan gondolod, vagy csak fel akarsz idegesíteni.

Ha isten mindenható, akkor õ hagyja, hogy például ezeket a kisgyerekeket megerõszakolják. Fogd már fel, hogy az, aki egy gondolatával megszüntethetné ezt, de nem teszi, az egy féreg, nem egy jó szent. (A be nem avatkozásával csak az ártatlanokat bünteti. Ha szerinted isten ezt jól csinálja, akkor a k**** a****at.)

Eldönthetnétek végre, hogy melyik állításhoz ragaszkodtok.

1: isten dönt életrõl és halálról, õ adott nekünk feladatokat, tõle függ az emberek sorsa.

2: az emberek maguk alakítják a sorsukat, istennek semmi beleszólása nincs, leszar mindenkit.

A kettõ kiüti egymást, mégis minden jó dolgot megköszöntök istennek, a rosszra meg azt mondjátok, hogy az emberek teszik ezt, istennek semmi köze hozzá.

Ebbe nem tudsz belekötni valós állításokkal, mert ezek tények, a tények pedig megdönthetetlenek, mivel csak a tény zárhat ki valamit, egyszerre kettõ ellentétes tény pedig nem létezhet. Ezért nem létezhet egyszerre a valóság és isten. Ha a valóságot elfogadod, mint létezõ dolgot, akkor nem fogadhatod el isten létezését, mert a valóság kizárja ennek lehetõségét.

Isten pedig nem létezhet egy olyan valóságban, ami nem engedi ezt meg, így megalkotni se tudhatta.

A tudományban, tudod, az a szép, hogy akkor is igaz, ha nem hiszel benne, míg isten csak annak az embernek létezik, aki elhiszi, de ez esetben csak az adott ember képzeletében. Ilyenkor hagyja az ember, hogy egy téves, kitalált elképzelés irányítsa az életét.

Ki a fene mondta, hogy ne legyen rossz? Mert ez logikailag belátható, hogy rossz nélkül nem létezne a jó fogalma sem. De itt nem arról van szó, hogy van egy kevéske rossz, vagy hogy egyensúlyban vannak, hanem az a valóság, hogy olyan szörnyû dolgok történnek minden nap, amit semmi dolog sem válthat ki. De ezt már leírtam, hogy a mindenkori jók összessége is eltörpül egyetlen nap rossz történései mellett. Attól, hogy nem vesztek róla tudomást, még ez az igazság.

Egyfolytában ezt csinálják a vallásosak, hogy amikor felsorolok és kifejtek rengeteg érvet, amivel bebizonyítom, hogy a hitük egyszerûen hülyeség, akkor abból a sok érvbõl kiválasztanak egyet, direkt rosszul értelmezik (akkor is, ha többször elmagyaráztam nekik) és abba belekötnek (hibásan), a többi dolgot pedig semmisnek veszik.

Pedig nem. Ha már csak egyetlen olyan dolog is van, amibõl egyértelmûen kiderül, hogy katasztrofális tévedésben vannak, akkor nem lesz igazuk. A helyzet viszont az, hogy rengeteg ilyen dolog van, csak nem vesztek tudomást róla, mert nem vagytok képesek belátni, hogy gondolkodni is kell.

1) Tökéletesen hidegen hagy, hogy mit hisz valaki a jövõröl, ha több millió ember ma szenved számodra elképzelhetetlenül. Kifejezetten röhejesnek találom, hogy megmaradtok az éhezõ gyerekeknél, mit sem törõdve a még ennél a problémánâl is nagyobbakkal, mint az általam többször is említett szexrabszolga gyerekek. De ez is csak egy példa. Egy a sok közül. Hogy hiheted azt, hogy egy olyan isten szereti az embereket, amelyik ezt megengedi?

2) Ha a halálunk utân úgy is boldogak leszünk, akkor miért baj az, amikor mondjuk terroristák merényletet követnek el? Mert a felfogásod szerint ezzel nincs semmi baj.

3) 1000 évet se tud egy átlagos ember felfogni ésszel. Na most ezt az ezer évet kell sorozatosan hatványozni, hogy megkapjuk az univerzum korát. A Föld területe és az univerzum nagysága között ugyanez az összefüggés van.

Ennyi idõ alatt ekkora területeknél fizikailag lehetetlen, hogy ne jöjjön létre az élet az általunk ismert formájában. Ebben semmi tudatosság nincs, egyszerûen muszáj az élõlényeknek fejlõdniük a környezetük folyamatos változása miatt. Ennyi idõ alatt teljesen természetes, hogy az ember is kifejlõdik.

Ha megnézed, minden a legkisebb ellenállás felé törekedik, ami tökéletesen megfogyelhetõ a molekulák és minden más felépítésében. Amit te tervezett felépítésnek látsz, az az évmilliók alatt a legkisebb ellenállás felé való természetes törekvés eredménye.

1) Ugyanúgy rá lehet vetíteni az univerzum rendezettségére azt, amit az evolúcióról is mondtam. Pontosan ugyanaz a helyzet. Minden a legkisebb ellenállás felé törekszik, ezért rendeződik minden úgy, ahogy most is láthatod. De ez egy felfoghatatlanul hosszú idő megszorozva a felfoghatatlanul hosszú idővel, mire így rendeződött minden, ahogy most látod.

2) Az a probléma, hogy a te elképzelésed megint más, mint a többieké. Te azt mondod, hogy isten csak a kezdetekkor volt aktívan jelen, utána hagy minket szabadon csinálni bármit. Én eddig azokat cáfoltam meg, akik azt mondták, hogy isten jó (ami nyilván nem lehet, ha hatalmában áll egy gondolatával megszabadítani az embereket a szenvedéstől és nem teszi).

Azok szokták így látni a dolgot (hogy isten csak a kezdetekben volt aktívan jelen), akik nem látják át az évmilliárdokat, ezért nem látják, hogy ennyi idő alatt kötelező jelleggel mekkora rendszer alakult ki. Ha minden a tökéletes 0 ellenállás felé megy, akkor egy idő után a lehető legtökéletesebb egyensúly fog fennállni mindenben. De ezt megelőzi akkora mértékű idő eltelése, amit az ember nem foghat fel teljes egészében, mivel képtelenség. Csak vannak, akik ezt megértik és össze tudják rakni a kapcsolatokat, meg vannak, akik úgy vannak vele, hogy ezt ők nem tudják elképzelni, ezért biztos jobban tudják, mint azok a hatalmas tudású emberek, akik direkt ezzel foglalkoznak. Egy példaként le tudok írni egy nagyon vicces dolgot, ami tökéletesen bemutatja az emberi hülyeséget.

Egyszer megnéztem YouTube-on Stephen Hawking, korunk legelismertebb tudósának egy videóját, amiben hatalmas tisztelettel elmondja, hogy mi a baj istennel, mint elgondolással és hogy mi a valóság.

Erre egy random ember csak úgy sehonnan odaírta, hogy bár elismeri, hogy Hawking az egyik legokosabb ember, ebben biza' téved.

Ez az az eset, amikor a buta ember ellent mond a tényeknek, csak azért, mert nem érti azt.

3) Nem azt kérdeztem, hogy miért hisztek istenben, hanem megkértelek rá titeket, hogy racionális érvekkel bizonyítsátok be, hogy minden istennel kapcsolatos dolog, amiben hisztek, az valóságos.