Kérhetném a segítségetek?

En is pont igy voltam eleinte. Aztan olvastam egy cikket:Nagyon sok írónak fantasztikus jó képzelőereje van, és lelki szemei előtt szinte már látja az egész regényt, de amikor leül az asztal elé, hogy nekikezdjen a remekmű elkészítésének, azonnal lebénul. Ez nem ritka dolog, ezt a szakirodalomban úgy említik: "rettegés a fehér papírtól". Napokon és heteken át tervezget, mindent alaposan átgondol, és amikor ott tart, hogy ezt most le is kellene írni, egyszerűen képtelen rá. Sokan ilyenkor össze-vissza vakaródznak, meg kitalálnak mindenféle mondvacsinált indokot (önmaguknak), csak hogy elodázzák a munkát. Nem véletlen, amikor ezt halljuk: egy regényt elkezdeni a legnehezebb. Ennek egyszerűen pszichikai oka van. Legelőször ezt kell legyőzni magunkban, egyébként soha nem fogunk nekilátni a munkának. Persze vannak olyanok, akiket ez abszolúte nem zavar, és rögtön kalapálni kezdenek a gépen, de a legtöbb alkotóra nem ez a jellemző. Sok író direkt kényszerítéseket talál ki, hogy rávegye magát az írásra. Volt aki eldöntötte, hogy naponta hány oldalt kötelező megírnia. Vannak, akik ezt órában adják meg, azaz minimum napi x órát írnom kell. De akad a világhírességek közt olyan aki mondatokban, sőt az egyik legnagyobb magyar írónk szavakban mérte a napi teljesítményét. És van olyan szerző, akit az hajt, hogy fenyegeti a kiadója. Ha tehát nehezen állunk neki írni, akkor hasonlóan, találjunk ki valamit, ami rákényszerít minket arra, hogy dolgozzunk.

Tehat en ezt a technikat hasznaltam.Remelem neked is bevalik. :) SOK SIKERT!