Zsidó vallásúak, nem furcsa a héber nyelv askenáz kiejtése, mikor Izraelben szefárd kiejtéssel beszélnek? Többi lent

Az Izraelben hétköznapi szinten beszélt modern héber, az úgynevezett ivrit nyelv, azért meglehetősen távol áll a bibliai óhébertől. A zsinagógákban viszont óhéber nyelven folyik a szertartás.

Popper Péter azt mesélte nem is egyszer, hogy szeretik Izraelben kinevetni azt, aki akcentussal beszél. :)

Izraelben NEM nevetik ki, aki akcentussal beszel. Megszoktak.

A modern heber nyelv sokkal-sokkal kevesbe kulonbozik a Tora nyelvetol, mint pld a mai magyar nyel a Maria Siralom-tol.

"A szimchát tóra helyett szimhót tajró-t írtak "

Az sincs kizarva hogy a samesz nem tudott rendesen irni :)

Szia kérdező! :)

Az askenázi kiejtés kb. annyira furcsa ,mint a mizrahi (מזרחית kiejtés: mizrákhit ,jelentése "kelet" vagy olasz (איטלקית kiejtés: ítálkít) kiejtés. :D

A kiejtésekről:

A leginkább ismert kiejtések a következők:

-askenázi (אשכנזית /kiejtés: áskenázít): Azon belül van a keleti és a nyugati (מזרחית ומערבית /kiejtés: mizrákhit vemerevít) ,azon belül is vannak eltérések. Van galicíai (גליצית /kiejtés: gálícít) ,litvák (ליטווקית ,azaz litvániai). Magyarországi és oberlanderi is (הונגריאית ואבערלאנדערית /kiejtés: húngáríáít veóberlánderít). Érdemes tudni ,hogy az "Oberlander" szó jiddis eredetű. A szó (אויבערלאנדער ,helyes kiejtéssel: ójberlánder) annyit jelent szó szerint ,hogy "felső földi".

Azaz pontosabban "felvidéki".

Pl. a ma Szlovákia területén élő zsidóságot is -jiddisül- איבערלאנדער יידן (kiejtéd: ójberlánder jídn) ,azaz felső földi (*felvidéki) zsidóságnak nevezeki ,de egyébként ők is askenázik származáliag.

Amúgy a magyarországi/felvidéki askenázi kiejtés csak annyira tér el a többitől ,hogy a kibuc nikkudot "ü"-nek kell ejteni ,míg a khólámot "ö"-nek.

Pl. Az ,hogy "jó szerencsét!" (מזל טוב) magyarországi/felvidéki askenázi kiejtésbe "Máz'l töv"-nek mondják.

A nyugati és a keleti askenázi kiejtésről meg csak annyit ,hogy annyi a különbség ,hogy a kómecet (vagy szefárdiba kámác ,nyugati elnevezése: "kómác" a keleti pedig: "kúmác". A "kómec" a jiddis nyugati kiejtésébe van) a nyugatiba "ó"-nak ejtik ,míg a keletibe "ú"-nak

Például lásd ----> Izrael: nyugati jiszrójl /keleti jiszruál (ישראל) ,vagy Dávid: keleti dúvid ,mig nyugatiba dóvid (דוד).

-Szefárdi (ספרדית /kiejtés: szfárádít): A mai héber ,azaz ivrit (עברית) leginkább a szefárr kiejtésre hajazik -magyarázat: Ben Yehuda (בן יהודה ,a héber nyelv reformálója) nagy valószinűséggel azért választotta a szefárd kiejtést ,mivel az összes héber liturgikus kiejtés szerint ez a legkönnyebb- ,de vannak olyan szavak az ivritbe ami meg maradt az askenáziból ,mint például:

A kóser szó (כשר) mai napig kósernek mondják héberül ,és nem kásérnak (ahogy a szefárd kiejtésű közösségekbe).

Vagy az óra (זמן) szó ,ami askenázi kiejtésbe "zmán" ,míg szefárdiba "zémán".

Egyébként annyit megjegyzek a szefárdival kapcsolatba ,hogy a portugáliai szefárdba az ájín (ע) betűt néha ejtik szó elején "ng"-nek (ezt a betűt úgy kell ejteni ,ahogy az angol "singing" szóba az utolsó "ng"-t ,azaz nyújtott n betűnek).

Mizrahi (מזרחית /kiejtés: mizrákhít): Nü, a mizrahiba több különböző kiejtés van ,ami nagyba eltér egymástól.

Itt most a szíriai és a jemeni (שוריאית ותמנית /kiejtés: súriáit vetemánít) mizrahi kiejtést emelném ki.

A jemeni mizrahi kiejtésbe a dáges (דגש ,azaz a nikudba ,mármint a héber pontozásba a betű közepébe lévő pont) nélküli táv (ת) betűt úgy ejtik ,mint az angolba a "th"-t (az f betűre hajazik).

Pl. az ,hogy szombat úgy kell mondani ,hogy "jám hásábáth" (יום השבת).

A khólámot "á"-nak kell mondani.

A dáges nélküli gimmelt (ג) pedig halk "h"-nak.

Szíriai mizrahi kiejtésről pedig csak annyit ,hogy a dáges nélküli és a dágessel lévő gimmelt is dzs-nek kell mondani.

Olasz (איטלקית /kiejtés: ítálkít): Az olasz kiejtés annyiba különbőzik ,mondjuk a szefárditól ,hogy a zájént (ז ,azaz a héber z) dz betűnek kell ejteni. A szó végi távot (ת) d betűnek kell ejteni. És a szó közti hé betűt (ה) nem ejtjük ,lásd pl. a kohanita (vagy kohén) név legismertebb változatát "Coen"-nek (כהן) mondják. Am megjegyzés képpen: a kohanita neve legismertebb olaszországi formája a "Rapapport".

Bukhári (בוכרית /kiejtés: bukhárít): Én a bukhári (הבוכרים /kiejtés: hábúkhárim ,azaz a bukháriaiak ,mármint a bukhári zsidók) közösséghez tartozom ,bár származásilag askenázi vagyok és lehetséges szefárdi is van bennem (bár származásilag kevert vagyok).

A bukhári kiejtés az pont az ,mint a szefárdi ,de viszont a kómecet "ó"-nak kell ejteni. Pl. szombat az "sábót" (שבת).

Mai héber vagy ivrit (עברית שפה): mint írtam ez leginkább a szefárd kiejtésre hajazik ,de természetesen kivételekkel.

Amit ezzel kapcsolatosan érdemes leírnom az az ,hogy az ivritnek van egy ún. "izraeli szlengje" ,amit olykor "izraeli hébernek" (עברית ישראלית /kiejtés: ivrit jíszráélit) is neveznek.

Különbségek ,példának:

Első, modern héber: ráson izraeli szelng: ríson (ראשון)

Függe (asszem azt jelenti), modern héber: mismes izraeli szleng: mísmís (משמש)

A kiejtésekről ennyit.

(+még van a szamáritánus -שומרונית- ,de az nagyon eltér.)

A modern héber (vagy ivrit /עברית שפה) és a bibliai héber (vagy óhéber,klasszikus héber vagy szent nyelv /לשון קדש ,kiejtés: lásón kádós ,ami szent nyelvet jelent ,illetve תנ"כית -kiejtés: tánákhit- itt utalva a héber bibliára ,azaz a tanakhra)-röviden:

A héber és a héber ,nagy éceszgéber. :D

De komolyabbra véve a formát:

Nos ,az óhéber és a mai héber között a nyelvtanba van nagykülönbség.

Amúgy a kiejtéseket CSAK liturgikus módon használjuk óhéberbe ,de újba nem ,mivel ez egy reformált verziója és nem volt úgy lehetősége úgymond "dialektusokat találni" az ivritnek (az ivrit nyelv csak Izrael államába hivatalos elsődleges nyelv ,illetve Lengyelországba kisebbségi nyelv hivatalosan. De 'ברוך ה ma a héber nyelvet lehet használni -vallási szemszögből- profán célra ,de csak is kizárólag az ivritet).

"A Magyarországi zsidók csak az askenázi kiejtést ismerik":

Olvashatod ,hogy nem. :)

Van olyan zsinagóga ami "izraelibe" (*szefárdiba) tartja az I-tentiszteletet ,de a legtöbben askenáziba.

Én bukháriba mondom az bróchókat (ברכות kiejtés: brákhot /askenázi kiejtés: brókhósz ,jelentés: áldások) ,de van ,hogy askenáziba ,vagy "szimpla" szefárdiba.

A 3-as jól írja:

Valóban tévedhetett az aki írta mivel a szimchát tóra (jelentés: tóra öröme) askenázi kiejtésbe: szimkhósz tójró (vagy tájró) ,mivel a öröm,boldogsák szóba (שמחה ,itt שמחת) végén dáges nélkül táv van ,amít sz-nek ejtünk.

Üdv!

#6

Maximalis elismeresem a remek valaszert !

Mintha az ember egy gyors ivrit/yiddishe kurzuson esett volna tul :)

Nem en voltam a kerdezo de ettol fuggetlenul, koszonet.

A közép- és keleteurópai sõt a kínai zsidók többsége a Rajna vidékérõl származott el, ott alakult ki a jiddis nyelv és a héner askenázi ( "germán" ) kiejtése. Ez vált hagyománnyá, így ezt legtöbbenn ezt használják. Azért annak zsinagógák, ahol a többség a mai izraeli kiejtést használja. egyébként mindenki úgyejti, ahogy megszokta.

Pesten tudtommal egy ( 1 ) kifejezetten szefárd zsinagóga van. Ez azt jelenti, hogy ott az imarend szefárd, ami ( kissé ) eltér az askenáziktól. A kiejtés ott is vegyes, van, aki askenázi kiejtéssel imádkozik.

Fõszabály a hagyomány, vagyis ki-ki, ahogy megszokta, ahogy õseitõl, vagy mestereitõl tanulta.

Izraelben a kifejezetten szefárd ( marokkói ) zsingógában SEM NEVETTEK ki az askenázi kiejtésemmel, viszont Pesten egy 12 éves srác igen. :)

++++

tegnap 19:56 tudálékos szóáradatát nem kell komolyan venni, egyéb válaszai is arra mutatnak, hogy zsinagógát legfeljebb kívülrõl látott ( ha egyáltalán tudja, merre vannak ilyesmik ), gyakorló, zsinagógába járó zsidóval valószínûleg soha sem beszélt, rabbival még kevésbé.

#8

Rosszul tudja a #6 ?

En elhittem amit irt :)

A #6 tudalekos, de nem tudomanyos. Tulbonyolitja a valosagot, es tobbszor teved is.

Csak egy pelda a tevedesre: mishmish jelentese valojaban sargabarack.