Vallásos szülők! Ha arra tanítjátok a gyerekeiteket, hogy imádkozással megoldhatja a gondjait, akkor nem féltek attól, hogy olyan felnőtté válik, aki várja a sültgalambot/csodát, ami megoldja problémáit?

Nem arra tanítjuk, hogy imádkozással oldhatja meg a gondjait.

Honnan vetted ezt az eszeveszett baromságot?

Hát, volt már párszor, hogy rávágtam a gyerek kezére, hogy ne imádkozzon! De aztán a gyüliben azt mondták, hogy ez ördögi és egy démon fúrt bennem likat.

"nem féltek attól, hogy olyan felnőtté válik"

Manapság jobban félnék, ha nem imádkozna...

Na ez a troll válasz.

Most komolyan, felteszel egy ilyen agyatlan kérdést, és akik ezt szóvá teszik, azokat meg trollnak nevezed és inkább eltakarod a szemed, nehogy rá kelljen döbbenned, milyen értelmetlen a kérdésed?

Jó pár hívő embert ismerek, lévén magam is az vagyok, de olyan embert viszont egyet sem, aki úgy imádkozna, hogy elmondja a kérését és elégedetten hátradől, várva a csodára. Ezt az esztelen elképzelést miért csak olyanoktól látni, akik laikusként akarnak kötözködni, a valóságban vajon miért nem?

A kérdező nem szedte össze eléggé a gondolatait, de alapvetően jót írt.

A fiatal gyerek ELSŐKÉNT MINDIG egy olyan tanítást kap, hogy "az imát az isten TELJESÍTI". Pont.

Van is erre jó pár igehely, amit ilyenkor idézni szoktak.

Aztán - pillanatok alatt - szembesül azzal, hogy bizony az imái NEM teljesülnek.

Na, ilyenkor jön a magyarázkodás: hogy nem jól kérte, nem volt méltó rá, meg egyébként is... az ima nem is csak kérésre való, stb.

Végül is kijön az, hogy az imát az isten CSAKIS akkor teljesíti, ha egyébként is ez volt a szándéka.

Kérdezem én: AKKOR MINEK AZ IMA?

Ha tényleg ez az isten szándéka, akkor úgyis ez lesz, ima nélkül is... ha pedig nem, akkor akár fejre is állhat a szerencsétlen, akkor sem lesz belőle semmi.

Tehát akkor miért is mondják azt a hívők, hogy az isten teljesíti az imáikban foglalt kéréseiket? Amikor CSAKIS a a SAJÁT szándékát teljesíti, és semmi mást?

Viszont természetesen fennáll az a veszély, hogy a hívő - megoldás helyett - tényleg csak a csodát várja.

Erre nevelték.

Persze megvan a kiskapu, ha mégsem jön be: nem ez volt az isten szándéka.

Na igen... mert minden nap le szokott szólni, hogy mi a szándéka. Nem?

De a lényeg az, hogy a hívő bizony sokszor csak áll és vár... az ateista pedig tudja, hogy ha vár, az bizony kevés. Attól még nem lesznek megoldva a dolgok.

"A fiatal gyerek ELSŐKÉNT MINDIG egy olyan tanítást kap, hogy "az imát az isten TELJESÍTI". Pont. "

9-re megérkezett, az akinek szintén lövése sincs az imáról. Viszont jól "összeszedte" téveszméit.

Nincs a 6,9 milliárd hívő közt (egyik vallásban sem) aki rabszolgának tekintené a minden vallásban máshogy nevezett metafizikai Abszolútomot, a legnagyobbat, amit gondolni lehet, aki pattan, hogy teljesítse a kívánságait.

De, hogy milyen mélyen nem értik a materialisták ezt az itt is kitűnik - semmi jel nincs, hogy lazítani lehetne tudatuk bedobozolt mivoltán. Letrollozzák őket, ahelyett, hogy magukba néznének: talán rosszul tudom?

Sajnálom őket, mert a csökött, vallásellenes nevelés eredményeinek tudható be. És egy életkor felett már nem is lehet visszahozni a gyermek természetes, veleszületett metafizikai érzékenységét, amit sikerül kiirtani a vallásellenes, materialista nevelőknek.