Ki nem érdemelt kedvesség?
Ezt olvasom szinte mindenhol az Őrtorony által kiadott bibliában az UVF-ben.
4 szóval cserélték fel az egyetlen szót a "kegyelem"-et.
Miért?
Ők azt mondják, hogy a kettő ugyan azt jelenti, de akkor mi szükség volt rá átírni?
Talán a "kegyelem" szó elavult lenne már a magyar nyelvben, vagy mi okozta ezt a változtatást a fordításukban?
Számomra a "kegyelem" szavunk szeretetből fakadó és a teljes megbocsátást jelenti. A "kedvesség" viszont, főleg a "ki nem érdemelt kedvesség" az olyan rossz szájízt hagy magaután mert azt az érzést ébreszti fel bennem mintha a Teremtő csak sajnálatból kedveskedik nekünk. Tehát mi nem is érdemeljük meg a megmentést de Ő sajnálatból kedveskedik nekünk vagy inkább velünk, és nem szeretetből.
Lehet, hogy én vagyok a hüle és csak nekem okoz problémát ez...nem tudom, de szívesen "meghallgatnák" mást is, hogy hogy van ezzel mert talán még tanulok is valamit, vagy már nem fog továbbá foglalkoztatni ez a kérdés.
Köszönöm!
A jobb megértés kedvéért.
Ugyan is a kegyelem szó nem adja vissza annyira a jelentését annak, amit Isten ért alatta.
Amit kapunk, nem magától értetődően kapjuk
s gyakorlatilag emlékeztet minket, hogy ne vegyük félvállról sem a megbocsátást, sem semmit.
Kedves kérdező!
Ha ez a kérdés megoldódik ,majd jön a következő..
Na a lényeg ,ne olvass olyan Bibliát amit átírtak!!!!
A kegyelem szó jelentése a Bibliai nevek és fogalmak című könyvben a következő:
KEGYELEM.
Olyan fogalom, amelyet a Biblia írói a jelentések gazdag változatában
használtak: kellem, édesség, kedvesség (Zsolt 45,3); mindenekelõtt Isten ajánlata az ember számára
(Tit 2,11); a megváltás alapja (Ef 2,5); a törvényeskedés ellentéte (Gal 5,4); részesülés a Szent
Szellem hatalmában és ajándékaiban (1Kor 12,6; 2Tim 2,1).
Mindenesetre Isten kegyelmét és
jóságát sokan megvetik és féktelenségükre fordítják (Róm 2,4; Júd 4)
Ebben nem nagyon téved az UVF..
Nagyos sok jó fordítás van forgalomban,ami nem ferdítés mint a jehova tanúi bibliája.
Ki nem érdemelt kedvesség:
A görög khaʹrisz több mint 150-szer fordul elő a Görög Iratokban, és a szövegkörnyezettől függően többféleképpen fordítják. Minden esetben megmarad a khaʹrisz fő gondolata, ez pedig nem más, mint hogy valaki kedves (1Pt 2:19, 20) és megnyerő (Lk 4:22). Tágabb értelemben olykor valamilyen kedves ajándékra (1Ko 16:3; 2Ko 8:19) vagy kedves adakozásra utal (2Ko 8:4, 6). Máskor arra az érdemre vagy hálára vonatkozik, amelyet valamilyen különösen kedves cselekedet vált ki (Lk 6:32–34; Ró 6:17; 1Ko 10:30; 15:57; 2Ko 2:14; 8:16; 9:15; 1Ti 1:12; 2Ti 1:3).
A legtöbb magyar bibliafordítás azonban többnyire a „kegyelem” szóval adja vissza a khaʹriszt. Ám a „kegyelem” szó, melynek számos jelentése van, az olvasók többségének nem adja vissza azokat az árnyalatokat, melyek a görög szóban rejlenek. Szemléltetésül: A János 1:14-ben, ahol a Károli-fordítás azt mondja, hogy „az Íge testté lett. . . teljes vala kegyelemmel és igazsággal”, vajon mit kell érteni a „kegyelem” szó alatt? Talán azt jelenti, hogy ’jóindulat’ vagy ’kegy’, esetleg valami mást?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!