Miket teremt az Úr a negyedik és az ötödik napon?

Érdekes kérdés, mivel a Biblia beszámol erről.

Vagy nincs Bibliád, vagy nem érted a verseket

(1Mózes 1:9–19) 9 Majd ezt mondta Isten: „Gyűljenek egy helyre az egek alatt lévő vizek, és jelenjen meg a szárazföld!” És ez így is lett. 10 Isten elnevezte a száraz részt földnek, az egybegyűjtött vizeket pedig tengereknek. És látta Isten, hogy ez jó. 11 Majd ezt mondta Isten: „Hajtson a föld füvet, maghozó növényzetet, gyümölcsfákat, melyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek annak neme szerint e földön.” És ez így is lett. 12 Azóta a föld füvet hajt, maghozó növényzetet a maga neme szerint, valamint fákat, melyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek annak neme szerint. És látta Isten, hogy ez jó. 13 Így lett este és reggel: harmadik nap. 14 Majd ezt mondta Isten: „Legyenek világítótestek az égbolton, hogy megkülönböztessék a nappalt az éjszakától, és szolgáljanak jelekként, valamint évszakok, napok és évek mutatóiként. 15 És legyenek világítótestekül az égbolton, hogy megvilágítsák a földet!” És ez így is lett. 16 Isten hozzákezdett a két világítótest megalkotásához: a nagyobb világítótestéhez, hogy uralkodjon a nappalon, a kisebbéhez pedig, hogy uralkodjon az éjszakán, valamint a csillagokéhoz. 17 Isten tehát az égboltra helyezte őket, hogy megvilágítsák a földet, 18 uralkodjanak nappal és éjszaka, valamint hogy elválasszák a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. 19 Így lett este és reggel: negyedik nap.

a harmadik teremtési periódus végére létrejött a szárazföldi növényzet három nagy osztálya. Eközben a diffúz fény annyira felerősödött, hogy a növények szempontjából létfontos fotoszintézis végbemehetett. Egyébként a beszámoló itt nem tesz említést a növények minden újonnan fellépő „fajáról”. Mikroorganizmusok, vizinövények és hasonlók felsorolására külön nem került sor, valószínűleg azonban ezek is ezen a „napon” lettek megteremtve.

Korábban, az első „napról” szólva elhangzik, hogy „Legyen világosság! ” A világosságra ott használt héber ’ōr szó általános értelemben jelent fényt. A negyedik napról szóló beszámoló a héber ma’ōʹr szót használja, ami a fény forrására vonatkozik. Rotherham azt írja az Emphasised Bible lábjegyzetében a „fényekről”: „A 3. versben ’ōr, diffúz fény.” Továbbá rámutat arra, hogy a 14. versben a héber ma’ōʹr szó jelentése: „fényt adó”. Bár az első „nap” nyilvánvalóan áthatolt a diffúz fény a gázfelhő-burkon, de fény forrásai a földről nézve a felhőtakaró miatt nem látszottak. Most, a negyedik „napon”, minden kétséget kizáróan változás következett be.

Kezdetben, a nagyobb szén-dioxid tartalmú légkör következtében, az egész föld éghajlata forró lehetett. De a növényzet buja növekedése folytán, a harmadik és a negyedik teremtési periódus során, a hővisszatartó szén-dioxid tartalom lecsökkent. A növényzet ezzel szemben gondoskodott oxigénről, az állati élet egyik előfeltételéről

Földi szemlélő most már képes lett volna megkülönböztetni a napot, a holdat és a csillagokat, amelyek „jelekként” szolgáltak „és mint meghatározói az évszakoknak, napoknak és éveknek” (1Mózes 1:14). A hold mutatta a holdhónapok múlását, a nap a napévek elteltét. Az évszakok, amelyek a negyedik napon kialakultak, kétségtelenül sokkal enyhébbek lehettek, mint ma (1Mózes 1:15; 8:20–22).

Akár egyszerűen is le lehet írni:

4.nap az égitestek teremtése.(Nap, Hold, csillagok)

5.nap. Vízi állatok és a madarak teremtése.

Bővebben pedig itt: [link]