Kivel azonosítjátok a (Dániel 11,2) -ben a negyedik királyt?

szia:

Az első három király Nagy Czírus, II. Kambüszész és I. Dárius (Hüsztaszpész) volt. Mivel Bardija (vagy talán a Gaumáta nevű trónkövetelő) csak hét hónapig uralkodott, a prófécia nem vette figyelembe rövid uralmát. A harmadik király, I. Dárius i. e. 490-ben másodszor is megpróbálta elfoglalni Görögországot. De a perzsák megsemmisítő vereséget szenvedtek Marathónnál, és visszavonultak Kis-Ázsiába. Bár Dárius gondos előkészületeket tett egy újabb, Görögország elleni hadjáratra, négy évvel ezután bekövetkezett haláláig nem tudta megvalósítani azt. Így ez a fiára és utódjára, a „negyedik” királyra, I. Xerxészre maradt. Ő volt Ahasvérus király, aki feleségül vette Esztert (Eszter 1:1; 2:15–17).

II. Czírust (II. Küroszt), II. Kambüszészt és I. Dáriust (I. Dareioszt) követően „a negyedik” király valójában I. Xerxész volt, aki nyilvánvalóan a bibliai Eszter könyvében is megemlített Ahasvérus volt. Valóban ’mindent megmozdított

. Ez a király nyilván Dárius fia, Xerxész volt (Dániel 11:2). Arra törekedve, hogy a Marathónnál elszenvedett perzsa vereséget megbosszulja, Xerxész i. e. 480-ban hatalmas erőket vonultatott fel Görögország ellen. A Thermopülainál aratott költséges diadal után azonban az erői végül keserű vereséget szenvedtek Szalamisznál.

Penu Dunham

Szia!

Kicsit részletesebben:

A magyarázó rész első kijelentése a perzsa királyok számát határozza meg. Mivel ezt a látomást Círusz uralkodásának harmadik évében kapta Dániel, ezért itt csak a Círusz után következő királyokról lehet szó. "Még három király támad Perzsiában, és a negyedik meggazdagodik nagy gazdagsággal mindenki felett." A Círusz után következő királyok a történelmi feljegyzések alapján a következők voltak.

Kambiszesz 530 - 522

Szmerdisz 522

I. Dáriusz 522 - 486

I. Xerxes 486 - 465

Az első három királyt átlépve már csak a negyedik királyról ad az angyal némi tájékoztatást. I. Xerxest az Eszter könyvében szereplő Ahasvérus királlyal lehet azonosítani. A szájhagyomány ugyan "Dáriusz kincséről” beszél, a történelmi feljegyzések azonban inkább Xerxes gazdagságáról emlékeznek meg, miként a Biblia is. lásd: Eszt: 1,1-4.

Hérodotosz is megemlékezik történetírásában Xerxes gazdagságáról és hatalmáról, és részletesen elemzi annak nagyságát. (Hérodotosz VII. 20-21. 40-41.)

A negyedik királyról még azt is elmondja Gábriel, hogy "mindent megmozdít Görögország ellen”.

Xerxes uralkodásának idejében a görög félsziget volt a Földközi-tenger keleti részének az egyetlen olyan területe, amely nem volt perzsa fennhatóság alatt.

Már I. Dáriusz is megkísérelte, hogy leigázza Görögországot, de Marathonnál megtorpant és vereséget szenvedett. Néhány év múlva újra elkezdte az előkészületeket a Görögország elleni háborúhoz, de váratlan halála meghiúsította szándékának megvalósítását.

Amikor pedig fia Xerxés került a trónra, akkor Ő is folytatta apja előkészületeit a görögök ellen. Xerxes hadseregével kapcsolatban gigantikus adatokat ismerhetünk meg Herodotosz feljegyzései alapján.

Több mint 40 népcsoportnak a csapatai vettek részt a görögök ellen indított hadjáratban, mintegy 1200 hadihajó és 3000 teherhajó. A rendelkezésére álló katonák száma pedig meghaladta a milliót is. A prófécia szerint tehát "mindent megmozdít Görögország ellen”, de arról nem beszél a jövendölés, hogy hatalmat is fog venni rajta.

A történelem pontosan azt igazolta vissza, amit a prófétai üzenet előre kinyilatkoztatott. A szalamiszi szorosnál szégyenteljes módon pusztult el szinte az egész hatalmas perzsa hajóhad. Ezzel végleg eldőlt a Xerxes vezette háború sorsa a görögök javára. A szalamiszi győzelem viszont elindította azt a folyamatot, aminek eredményeként Athén kinőtte magát a görög hajós birodalom vezetőjévé.

Üdv. Péter