Hit és a tudás ugyanaz?

Szerintem eléggé egyértelmű h a kettő nem ugyanaz.

Nem halottam olyan tudományos kutatásról ami bebizonyította volna Isten létezését, ennek ellenére hány millió ember hiszi erősen hogy van?

Vagy hogy értetted?

A hit altalaban azoknak a dolgoknak a megmagyarazasa, amellyekrol mar nem tudunk esszerut allitani: "Duhong a tenger ,az istenek haragszanak rank." Lehet benne valami Ame-No-Mi-Kumari Shinto vízistennő, lehet, hogy tenyleg megharagudott rajuk, viszont lehet, hogy a szelek istene a duhos.

Leirjam, hogy mit TUDOK az istenekrol? .

A hit megmagyarazhatatlan dolog, egyet erteni lehet vele, de megcafolni nem. Azt allithatod, hogy valami van, de nem mindig allithatod azt ,hogy nincs: Nincsen vaj a kamraban, nincsen fogszabalyzom (azt allithatom). Nincsenek istenek ,miert ne lennenek? Lehet, hogy csak te nem lattad oket.

Ezert nem jo ez a kifejezes:" hiszem ha latom", mert a szemet a legkonnyebb becsapni.

A tudas az az, hogy mar lattam, magyaran nem csak hiszem, hogy a Fold kering a Nap korul, hanem tudatosan allitom. En tudom, hogy van a Vilagfa, de ha mas csak egy istenhivo, akkor neki mondhatom, hogy igenis letezik, de egy kereszteny mar poganynak belyegezne.. . :(.

A hit tekintélyi alapon való igaznak tartása valaminek.

Ha a hit forrása abszolút megbízható, akkor a hitem egyben tudás is.

Valójában a tudásunk legnagyobb része hiten alapul, hiszen képtelenség mindennek utána járni. Egyszerűen elfogadjuk, mert megbízhatónak tartunk mondjuk egy tankönyvet.

A tudás nem feltétlenül az igazság birtoklása, hanem inkább meggyőződés, hiszen lehet téves is a tudásom.

A tudás tehát meggyőződés, a hit pedig elfogadás. Ha a hitem forrásában abszolút megbízok, akkor a hitem tudás is egyben.

nem, a valóság megközelítésének egy egész más síkja, persze néha vannak átfedések

példa: tudás->maghasadás megértése, leírása, használatára való képesség megszerzése hit-> a maghasadással kapcsolatos tudást szinte ingyenes energia előállítására vagy atombombák fejlesztésére használjuk e

a hit más nyelvekben nem az "elhinni"-ből származtatható hanem pl az adott nyelv szavára a bizalomból vagy a hűségből, ott talán még kevésbé félreérthető

átfedések adódhatnak persze, pl etikai kérdések könnyebben eldönthetővé válnak bizonyos mennyiségű lexikális tudás birtokában, illetve a kutatás is bizonyos célok érdekében történik

mindenki aki nem "az erősebb kutya b..." elv alapján él csupán az "hisz" valamiben

és az ateizmus is vallás ha pszichológiailag vagy társadalomtudomány szempontjából vizsgáljuk

Az istenekben nem kell hinni ,tudni kellene roluk, hogy vannak. Nem akarok predikatorna, vagy mi a fenenek tunni, de istenek vannak.

A kulonbozo kulturakban azer "kulonboznek", mert masmilyen testben mutatkoztak meg. Az emberek elott. Aki tudja iranyitani az "almait" ,azok totemuk segitsegevel lathatnak nehany istent. Oregistent csak a halottak "lathatjak", es akkor dont, hogy az osokhoz kerul, vagy a gyokerszinten lesz-e bezarva.

Az isteneket csak tavolrol lathatjak, hiszen hozzajuk kerulni ,nem elonyos.

Persze az aki egy Isten-ben hisz ,annak mas lehet a velemenye. :)

Valahol ugyanaz.A hatásaiból visszavezetve a hit tárgyát,tudásra lelsz.Pl.:elektromos áram.Nem látod,de a vele járó hatásokat (mező,mágnesesség,...) vizsgálva meggyőződsz valóságáról,sőt idővel tudsz is vele számolni,használni akár.

Az eredő ok sokszor nem látszik egyértelműen,de a hatásaiból egyértelműen visszavezethető,felfedezhető.Egy elmélet keretein belül el is nevezhető...:)