Van igazából szabad akarat? Vagy csak áltatás?

Természetesen van szabad akarat, de ennek kifejtését rábízom másokra, bár szerintem te is nagyon jól tudod, hogy van. :)

Inkább elmesélek röviden valamit: nemrég olvastam egy tanulmányt, hogy egy illető (felnőtt) beült az iskolapadba. Egy napon át végig követet egy diákot. Ahová ő bement, ő is bement. Amikor írt, ő is írt, amikor szünet volt a suliban, akkor szünetelt...stb.

Lényeg, hogy konklúziója a dolognak: elborzadt az egésztől.

Azt írta, nagyon nehéz volt kibírni és szerinte az egész iskolai struktúra, ahogy itt, Magyarországon is kialakították, hogy csak ülj többször 45 percet passzívan és elvárják, hogy folyamatosan koncentrálj, ..tanárok számonkérnek és elvárják, hogy figyelj. ha elkalandozol, akkor te vagy a rosszfiú...

Ha a tanárok csak egy napra helyet cserélnének a diákjaikkal, azonnal más szemmel néznének rájuk. Csak egy nap és feltételezem, többen ki sem bírnák ezt a kötött formát. Saját elvárásaikat sem tudnák teljesíteni.

Ülni a napod nagy részében és hallgatni...ugyanakkor ha bármikor belekérdeznek, tudd mi a helyzet.., nagyon nehéz. Minimális mozgással. Szerintem senkit nem erre találtak ki. Ennél mindenki energikusabb, csak beletörődnek.

Sajnos a társadalom így alakította ki, és nehéz, és lassú folyamat a régi beidegződéseken változtatni.

Nem az. hogy "azt csinál az ember, amit akar" - ez a szabadság paródiája, a szabadosság. A szabadság a törvények felismerésével kezdődik és megvilágosodott cselekedetekben nyilvánul meg.

József Attila:

"A lét dadog,

csak a törvény a tiszta beszéd."

van szabad akaratunk, de nem merjük használni.

pl ha útáljuk a munkahelyünket, miért dolgozzuk le az egész életünket?

mert mérlegelünk...

A szabad akarat léte vagy nem léte nem vélemény, vagy megérzés kérdése.

A szabad akaratra vonatkozóan Benjamin Libet idegélettannal foglalkozó kutató végzett például kutatást.

Több cikket is olvastam Libet kutatásával kapcsolatban (pl: Lásd: [link] valamint spirituális műveket is (advaita védánta). Ezek alapján úgy látom, hogy NINCS szabad akarat.

Szerintem nincs szabad akarat, csak bizonyos dolgokról döntehtünk, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk. A legtöbb esetben a származásunk, a családunk, a genetikánk,a társadalom határozza meg hogy mik a lehetőségeink. A legtöbb dolog az életben működik magától, s hogy mi mivel találkozunk, milyen hatások érnek, kikkel kerülünk kapcsolatba tőlünk függetlenül, arra csak reagálni tudunk.

Szerencsés az, akinek az akarata összhangban van a lehetőségeivel,tapasztalataim szerint nem ez a jellemző :(

A szabad akarat fogalmát nem szabad összekeverni a vágyak beteljesíthetőségével, mert a kettő nagyon más, sőt bizonyos szempontból ellentétes.

Nem tudok kirepülni a 4. emeleti ablakon, hogy gyorsabban elinduljak és elrepüljek ahová menni akarok, nem tudok Barcelonába utazni (holott nagyon szeretnék) sőt, még közelebbre sem, mert nincs pénzem rá

- de ha ihletem van, s írok, festek, zenét szerzek, vagy valamit aminek a technikáját gyakoroltam, akkor mivel olyat hozok létre, ami a világban még sehol, sohasem volt, és hopp - lett, egy teremtés akarati részese vagyok. Ez - az alkotói folyamat -már nagyon közel van a szabad akarathoz. És akkor is, ha azt kiröhögik, lenézik,nem sikeres, vagy sikeres - ugyanis ezekhez,érdekekhez viszont semmi köze nincs. Vagy nem tudom megvalósítani, mert pl márványból szeretném, de nincs pénzem anyagra, mindegy, az ihletett gondolat, a teremtő képzeletem lehet SZABAD. Ha nem szabad - hanem előző eseményeim nyomorának kivetítése - pl egy kényszeres rajz, írás, akkor az nem ihletett, és nem is "szabad" (művészetterápiával pont ezt a nem szabad kifejezésformának a felszabadítását kísérelik meg -hogy szabadon, értelmesen tudja a döntéseit meghozni, l. Jung.)

aa

Szervusz

Mivel a vallás rovatban tetted föl a kérdésedet, ilyen szemszögből szeretném megosztani veled azt, amit erről tudok.

Nos Istent kivéve, senki sem rendelkezik abszolút szabadsággal. Isten minden teremtménye alá van rendelve elsősorban Istennek (ezt lépte át Ádám). Így lettünk megteremtve. Nem tudunk úgy élni, hogy ne engedelmeskedjünk valakinek. Értelmi és érzelmi alkatunk egyik alapvető része a szabad akarat. Isten belénk plántálta a szabad választás képességét.

Ez az isteni elrendezés tulajdonképpen véd, óv minket. Nézd, a természet törvényeinek is bizonyos mértékig alá vagyunk rendelve, és bizony attól függhet az életünk, betartjuk-e! (Mert például egy sziklán szabadon eldöntheti az ember mit tesz:-(

Vagy képzelj el egy forgalmas várost közlekedési szabályok nélkül, ahol mindenki arra mehet és olyan sebességgel, ahogy neki tetszik. Szívesen vezetnél ilyen körülmények között? Nem, ez valóságos közlekedési anarchia lenne és minden bizonnyal sok balesethez vezetne.

Ez történne az Istentől kapott szabad akarattal is. A korlátlan szabadság anarchiához vezet egy társadalomban. Törvényekre van szükség, amelyek irányítják az emberi tevékenységeket. Isten Szava ezt mondja: „Viselkedjetek úgy, mint szabad emberek, és soha ne használjátok mentségként a szabadságotokat a gonoszságra” 1Péter 2:16. Isten azt akarja, hogy a szabad akarat a közjót szolgálja. Nem abszolút szabadságot akart adni nekünk, hanem viszonylagos szabadságot, amely alá van rendelve a törvény hatalmának.

A kérdésre a válasz attól függ, hogy milyen értelemben használjuk kifejezést: tudományos értelemben, teológiai értelemben vagy egyéb más értelemben.

Tudományos értelemben tulajdonképpen nincs szabad akarat, minden döntés eleve determinált, ahogy azt föntebb linkelte valaki.

Teológiai értelmében viszont van szabad akarat (a teológia inkább az akaratszabadság kifejezést használja) hiszen bármennyire is determináltak a döntések, a döntést mégis az ember hozza meg, és a következményeit is ő szenvedi el. Másfelől pedig nem egyszer a különböző determinációk közül kell választani.

[link]

Azt gondolom, hogy létezik a szabad akarat, csak nem azt jelenti, amire gondolsz. A szabad akarat azt jelenti az én értelmezésemben, hogy a cselekedeteid nem előre determináltak, vagyis nem megjósolhatók, vagyis például nem büntethetnek meg olyanért, amit még el sem követtél.

Az index cikk fennakad azon, hogy a kvantumbizonytalanság nem biztosítja a szabad akaratot, mert a véletlen nem az elménk műve. Tényleg nem. De ettől még megjósolhatatlan, hogy adott pillanatban mit fogsz akarni, függetlenül attól, hogy nem te idézed ezt elő magadnak szándékosan, hanem a kvantum-bizonytalanságból következik. Mivel pedig az akaratod nem jelezhető előre, ezért szabad.

A másik sarokpont, hogy nem csak kvantumfizikai megfontolások alapján nem lehet előre jelezni az akaratot, hanem gyakorlati okokból sem. Olyan gyakorlati okokból, hogy az univerzum működését leíró fizikánk egyébként nem teljes, az idegrendszer és az emberi psziché közötti pontos kapcsolat szintén részben feltáratlan, minden egyén idegrendszere lehetetlenül bonyolult, és nagyrészt vizsgálhatatlan anélkül, hogy az illetőt fel meg kellene ölni és fel kellene boncolni...

Röviden: a kvantumfizika szerint egyáltalán nem létezik determinált jövő, a gyakorlati megközelítés szerint pedig lehet, hogy van, de az számunkra jelenleg hozzáférhetetlen, vagyis mindegy, hogy mi van determinálva, mert úgyse tudjuk.