Eszkatológia! Melyik értelmezés a helyes és miért?
1. preterista, nagyon leegyszerűsítve: ez volt a múlt és minden lényeges esemény az 1. szd-ra lejátszódott (általában i. sz.70-re)
2. futurista: nagyon leegyszerűsítve: ez lesz a jövő, minden lényeges esemény a jövőben következik be. (Most ezt a kettőt vitassuk meg)
Szia!
Egyik sem :-)
Ahogyan már elhangzott nem csak ez a kettő van, sőt a történelem folyamán a bibliakutatók jelentős része az un. folytatólagos történelmi értelmezést vallotta, mely szerint az Isten minden korra adott kinyilatkoztatást ahogyan azt Ézsaiás könyvében olvashatjuk: "Ki megjelentem kezdettől fogva a véget, és előre azokat, amik még meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és véghez viszem minden akaratomat (Ézs 46,10).
Üdv. Péter
Kedves Péter!
Egyetértek abban,hogy minden kor emberének ad Isten kinyilatkoztatást,de a próféciák mindig egy meghatározott időre vonatkoznak,aminek szó szerint kell beteljesednie,úgy mint például a Messiás eljövetelének még a 2-ik Templom lerombolása előtt meg kellett történnie.
Ismerem az eszkatológiával kapcsolatos többi nézetet is,de a kérdésemben csak a fenti kettővel érdekelne a véleményetek.
Szép napot!-Roland
9, vagyok.
Mellékesen csak annyit jegyeznék meg, hogy a történelmi folytatólagos értelmezés is a 19. században születik meg, ez is eléggé messze van az ősegyház apostoli értelmezésétől. (Korban is meg tartalmilag is.)
A KÉRDEZŐTŐL meg szeretném kérdezni, hogy hogyan is van ez a dolog a hét ázsiai gyülekezettel és az egyháztörténet hét szakaszával?
Csak azért kérdezem, mert az egyháztörténet teljesen másképp szakaszolható a keleti egyház és a nyugati egyház esetében. Ha az egyiknek van valami analógiája a hét gyülekezettel, akkor a másiknak egész biztos nincsen.
Az,hogy a különféle bibliaértelmezések mikor jelentek meg a teológiatörténetben,nem zárja ki,hogy a később felfedezett elméletek hamisak lennének.
Csak példaként említeném meg,hogy Luther látta meg a hitből való megigazulásról szóló tanítást,amit a korábbi egyházatyák nem fedeztek fel,ettől függetlenül ez egy helyes biblikus igazság,ami mindig is benne volt a Szentírásban.
Nem igaz,hogy az ősegyházban nem volt jelen a futurista nézet.Órigenész (kb. 185-254)például a jövőre vonatkozó részeket,mint a Jelenéseket, allegorikusan értelmezte,de Tertullianus (kb. 150-222) azt vallotta,hogy a messiási kor szemmel látható módon fog eljönni,vagyis szó szerint értelmezte a utolsó időkre vonatkozó próféciákat!
Rengeteg prófécia nem valósult meg,sem az Úr szemmel látható eljövetele,sem Isten királyságának a Földön megvalósuló uralma.Korábban is írtam,hogy maga az Újszövetségi szerzők mindig minden ószövetségi próféciát szó szerint vettek és idéztek a beteljesülésekor.Miért lenne ez másképp a többi még be nem teljesedett kijelentéssel?Ha ez így lenne,akkor maga az Újszövetség hitelessége szenvedne csorbát,ami lehetetlen,legalábbis azon hívők számára,akik elfogadják a teljes Írás Istentől való ihletettségét.
A Jelenésekben szereplő 7 kis-ázsiai gyülekezettel kapcsolatosan pedig nagyon vázlatosan leírom ,hogy hogyan értelmezik a futurista teológusok az egyháztörténelem 7 korszakaként,amellett,hogy ezek,mint már említettem,létező gyülekezetek voltak János idejében.
1.Az efezoszi gyülekezet kora:Ez az apostoli kor utáni egyházkorszak,ami még elfogadott és kívánatos volt Isten szemében.Efezosz egyik jelentése:kívánatos.Itt vannak megemlítve a nikolaiták,akiknek azonosítása vitatott.Egyesek szerint a nikaó (legyőz) és a laosz (nép) szavak összetételéből adódóan a népet legyőző,leuraló rétegről van szó,vagyis a klerikalizmus kialakulásának folyamatáról,amit az egyháztörténelemből is alá lehet támasztani,ugyanis a tekintéllyel való visszaélés már a 2-ik szd-tól elkezdődött.
2.Szmürnai gyülekezet kora:Szmürna a mirha szóból származik,jelentései :szenvedés,üldözés.Ez az ún. katakombai kereszténység korszaka,vagyis a mártíregyház kora.
3.Pergamoni gyülekezet kora:A szó jelentése:házasság,egyesülés.Ez az állammal való egyesülés korszaka a keresztény történelemben,amikor a kereszténységből államvallás lett.Nagy Konstantin korában indult el a kereszténység államvallássá válása (4-ik század)
4.Thüatirai gyülekezet kora:A szó jelentése:jó illatú áldozat,vagyis tele van áldozattal.Megemlíti az Ige Jézabel tanítását,ami az anya-egyházra utal,valamit a Mária-kultusz kialakulására.Jézabel az Ószöv-ben az okkult praktikákat és a bálványimádást szorgalmazta,s ez jól tetten érhető a katolicizmus kialakulásával kezdődően.
5.Szárdeiszi gyülekezet kora:a szó jelentése:maradék.A bibliai leírás ráillik a reformáció időszakára,mivel a fő jellemzője a haldoklás,vagyis a hit mellé nem ragasztottak cselekedetet,s így a hit halott lett.Nem véletlenül hangsúlyozza szöveg a fehér ruhák szükségességét,ami a szentek igaz cselekedeteit jelképezi.
6.A filadelfiai gyülekezet kora:A szó jelentése:a filosz és a delfosz szavak összetétele alapján a testvéri szeretetet jelenti.Itt is szóba kerül a sátán zsinagógája,és azok,akik zsidóknak mondják magukat,de nem azok.a 19.század végétől 1945-ig az összes keresztény egyház teológiáját átitatta az antiszemitizmus,aminek a helyettesítési teológia volt az alapja.Ez a gyülekezet megtartotta Jézus intő beszédét,vagy azokat az evangéliumi gyülekezeteket kell érteni alatta,amelyek elutasítottak a szubsztitúciós teológiát és nem lettek antiszemiták.
7-Laodikeai gyülekezet kora: A szó jelentése:tömeg/nép uralom.Ez a mostani egyházkorszak,amikor a nép véleménye,szokása dönt,nem Isten Igéje.Ez az ún. langyos korszak.
A nagy nyomorúságból kimaradnak azok,aki megtértek az Úrhoz és vettek tőle tűzben megpróbált aranyat (hitet),fehér ruhákat (hit cselekedeteit) és szemgyógyító írt/kenőcsöt (Szentlélek kenetét)
Röviden és csak nagyon vázlatosan ennyi!
"Mellékesen csak annyit jegyeznék meg, hogy a történelmi folytatólagos értelmezés is a 19. században születik meg, ez is eléggé messze van az ősegyház apostoli értelmezésétől. (Korban is meg tartalmilag is."
-->Történelmi folytatólagos értelmezés már az ókorban is is volt, pl a dánieli próféciákat is így értelmezték (Hippolytus). Ennek az iskolának azonban az a hátulütője, hogy a magyarázók mindig a saját korukat látták benne, így teljesen megbízhatatlan. Ha megkérdezel egy történelmi értelmezést vallót (ami lényegében futurizmus), azt fogja mondani, hogy a próféciák a mi korunkban teljesednek, és "már nincs sok hátra". Vagyis duma, duma, duma, amit már 2000 éve nyomnak.
A kutatásból teljesen egyértelmű, hogy az Ősegyházban a preterista iskolát favorizálták. Ezt értik sokan ma félre, mert nem az Ősegyház szemével nézik a próféciákat, hanem a meggyökeresedett futurizmustól és történelmi értelmezéstől már nem tudnak elszakadni.
Harry Potter#
Szia!
Újra megismétlem:Rengeteg prófécia nem valósult meg,sem az Úr szemmel látható eljövetele,sem Isten királyságának a Földön megvalósuló uralma.Korábban is írtam,hogy maga az Újszövetségi szerzők mindig minden ószövetségi próféciát szó szerint vettek és idéztek a beteljesülésekor.Miért lenne ez másképp a többi még be nem teljesedett kijelentéssel?Ha ez így lenne,akkor maga az Újszövetség hitelessége szenvedne csorbát,ami lehetetlen,legalábbis azon hívők számára,akik elfogadják a teljes Írás Istentől való ihletettségét.
A Róma 11:25-26 ban leírtak sem valósultak még meg,hiszen Izrael még mindig megkeményedett állapotban van,de Pál szerint a maradék megtartatik majd,és eljön a Szabadító is,aki elfordítja tőlük a gonoszságot.Ez is jelképes???
És még lehetne sorolni a példákat!
Tisztelt Roland G.
Az Úr szemmel látható eljövetele már megvalósult i.sz. 70-ben, amikor a rómaiak porig rombolták Jeruzsálemet. Az újszövetség szerzői ótestamentumi idézeteiből világos, hogy erre gondoltak. Amikor az Úr ugyanis "eljött" az Ótestamentumban, sose látható módon jött el, hanem az ítélet volt látható. Az Úr még ettől függetlenül még eljöhet látható módon alapozva a Jn. 14. fejezete elejére, de az eszkatologikus kijelentésekből ez nem bizonyítható be, nyilvánvaló, hogy nem arról van szó.
Az Isten országa pedig Jézus korabeli, rabbinikus hiedelem volt. Ők a Dán 2. fejezetében szereplő vas birodalmat Rómával azonosították (ami eredeti, történeti értelmezésben világos, hogy a görögök birodalmát jelenteti), amit ledönt a kő. Értelmezésükben tehát Róma idején kellett volna felállítani a messiási országot, ezért is voltak olyan nagy lázban. Hát, tévedtek. Jézus világosan tanította, hogy az Isten országa nem szemmel láthatóan jön el, hanem az emberekben van.
Az (Rm 11,25-26) megvalósult már, csak helyesen kell értelmezni. Az 25. versben két csoportról esik szó, Izraelről, és a pogányokról. A 26. versben ezt a két csoportot nevezi Szent Pál "egész Izraelnek", figyelembe véve azt, hogy a zsidók maguktól értetődő módon Izrael, a pogányok pedig lelki értelemben zsidók (vö. Gal 3,29).
Az Újszövetség meg nem szenved csorbát semmitől sem, mivel nem történelmi, vagy természettudományos könyv. De még csak nem is jóskönyv, hanem a vallásos szépirodalom kategóriába tartozik, aminek célja az ember jobbá tétele (2Tim 3,16/b)
Mondom ezt úgy, hogy én nem vagyok keresztény.
Harry Potter#
"Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig... Amiképpen pedig a Noé napjaiban vala, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába méne.És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik." Máté 24.
Ez nem történt meg 70-ben,sem az ún.elragadtatás sem amiről az utolsó általam idézett mondatokban esik szó,s amit Pál is megemlít 2 helyen is. (1. Kor 15:51-52,és az 1.Thessz. 4:17-ben :Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk.)Ez sem valósult meg,és nem költői beszéd.
Az Úr eljövetele pedig együtt jár ítélettel,de szemmel látható lesz a megjelenése,legalábbis Jézus szerint,és én neki hiszek.Ezt mondta:"És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel."
Ez sem valósult meg,és szó szerint kell venni,ahogyan a Templomot is szó szerint rombolták le,nem szimbolikus értelemben!
Amikor pedig az általad idézett igehelyen arról van szó,hogy Isten országa nem szemmel látható módon jön el,ez megtévesztő,ugyanis a paratérészisz szó természettudományos,empirikus megfigyelést jelent,például a csillagok vagy bolygók mozgásának vizsgálatát.A görög szöveg tehát nem zárja ki a látható eljövetelét,hanem azt állítja,hogy Isten országának eljövetele természettudományos értelemben nem vizsgálható,nem lehet tudományos kutatás tárgyává tenni,mivel a természetfeletti világból fog megjelenni hirtelen.
A Biblia nem jóskönyv,de tele van próféciákkal,amit az is bizonyít,hogy az újszöv.-ben kb 14 szer szerepel,hogy mindez azért történt,mert a próféták előre megmondták!
Emellett Péter inti a hívőket,hogy a prófétai beszédre figyeljenek oda,mint sötét helyen világító szövétnekre!(2.Péter 1:19)
Ami a történelmi hitelességet illeti,az Újszövetség szerzői kihangsúlyozzák,hogy az általuk leírt események nem mítoszok vagy kitalált mesék melyeknek csak erkölcsi mondanivalója van,hanem olyan elbeszélések,amiknek szemtanúi voltak!"Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői (eredetiben szemtanúi)voltunk az ő nagyságának."(2 Péter 1:16)
Lukács is úgy kezdi az Evangéliumát,hogy "mindennek alaposan utána jártam..hogy a dolgok felől,melyekre tanítottak,magad is megdönthetetlen bizonyosságot szerezhess."(Görög eredeti alapján.)Lukács a legjobb görög történetírói hagyományt eleveníti fel,mikor megnevezi 2 fő forrását:a szemtanúk elbeszélését és a saját kutatásait.Ezzel pedig az volt a célja,hogy az általa leírtakat az olvasó hiteles és valóságos történeti eseményekként fogadja!
Roland,
Miért ne történhetett volna meg i.sz. 70-ben? Te tudod egyáltalán mi történt akkor? Josephus részletesen leírta az egész háborút. Ő maga azt mondja, hogy a zsidók mélyebbre süllyedtek, mint Sodoma és Gomora. Nem csak a rómaiak szorongatták a várost, hanem belső viszályoktól is izzott a levegő. Nem akármilyen undorító dolgok történtek akkor. Noé napjai tényleg jól jellemezték azt a 4 évet, amíg tartott a háború. Olvasd el, és magad is meglátod. Jézus sem véletlenül sírt a város felett.
Had ne kelljen most az 1Thessalonika értelemésébe belefognom. Az interneten megtalálod Biga Cubensis könyvét, ahol részletesen leírja azt is, hogy a preterista iskola ezt hogy értelmezi. Külön foglalkozik a páli eszaktológiával, meg úgy általában az apostoli levelekkel, bár a könyv nagy terjedelme Mt 24. és Jel. kommentár.
Az (Mt 24,30), miszerint Jézus "eljön az ég felhőivel" egy általános érv a futurizmus mellett. Had ne kelljen most ezzel kapcsolatban az összes párhuzamos igét hozni az Ószövetségből és magyarázni, mert hosszú, és unalmas lenne. Ehelyett egy igét hoznék most csak:
"Ímé az Úr könnyű felhőre ül, és bemegy Égyiptomba, és megháborodnak előtte Égyiptomnak bálványai, és az égyiptomiak szíve megolvad ő bennök." (Ésa 19,1)
Kérdésem a következő: amikor az ókorban az Úr a Biblia szerint (állítólag) ítélkezett Egyiptom felett, akkor szó szerint felhőre ült és Egyiptomba ment? Nem! De maga az ítélet eljött Egyiptom ellen többek közt belháborúk és a perzsa támadások alatt is. Ezt vesd össze az (Ez 30,3)-al, ahol az Úr ítélete szintén a felhővel van összekapcsolva. Ezek egyszerű, grafikus képek, senki sem gondolta azt, hogy Isten "eljön az ég felhőin Egyiptom ellen". Mindenki tudta, hogy itt szimbólumról volt szó ami az ítélet jelképe. A keresztény írástudók ezt a képanyagot hozzák az Mt 24-ben Jeruzsálem pusztulásánál is, mivel az első olvasók jól ismerték ezt az Ószövetséget. A templom meg magától értetődően szó szerinti jelentéssel bír. Templom volt az Ószövetségben is, Újszövetségben is. Érdekesség, hogy mind a kettő elpusztult. De a felhő egy speciális szimbólum volt, aminek konkrét jelentése van.
Isten országáról:
"Mikor a farizeusok azt kérdezték, hogy mikor jön el az Istennek királysága, íly szóval felelt nekik: "Az Istennek királysága nem szemmel láthatóan jön el, nem mondhatják majd azt: Lám itt, vagy amott van. Lássátok, az Isten királysága bennetek van." (Lk 17,20-21 - Csia)
Károli szinte ugyanígy fordítja. Sőt a Szent Jeromos zseniális fordításán - a Vulgatán - alapuló Káldi szöveg is ezzel paralel. Mit mondd Jézus? Két dolgot:
1. Nem szemmel láthatóan jön el [vagyis kép!]
2. Az Isten országa az emberekben van. [lelkileg]
Teljesen egyenes beszéd, nincs ezen mit félreérteni. Csak a zsidók mániája volt a Nagy Messiási Királyság felállítása, mert gyűlölték a rómaiakat.
Tele van próféciákkal. De ki mondta, hogy ezek a próféciák jóslatok? Mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy jósolgatni szeretnél a Bibliából. Ha egyszer a Szentírásban le van írva, hogy megjobbításra adatott, akkor felesleges jósolni. A péteri intés értelmezésem szerint azt foglalja magában, hogy a próféciákkal a Biblia eredeti rendeltetése alapján kell bánni. Én régen hallgattam olyan prédikációkat a Jelenésekről, amik például úgy magyarázták a képeket, hogy a mi életünkre hogy tudjuk azokat alkalmazni. Üdítő volt, hogy végre nem jósolgattak belőle. Apropó. A 2Péternek nem Péter apostol a szerzője, hanem valamelyik tanítványa írta.
Még egy dolog van hátra, az evangélium és a történelem. Szerintem te kevered a szezont a fazonnal. Nem akarlak elkeseríteni, de az ókori történetírással és a mítosszal kapcsolatban furcsa nézeteid vannak. A Bibliában vannak mítoszok, de maguk az evangéliumok nem ebbe a kategóriába tartoznak, ezt így értette a 2Péter szerzője. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ami benne van, az 100%-ig történelem. Abban az időben másként gondolkodtak a történelemről, teljesen mások voltak a fogalmak. A történetírók (pl: Hérodotosz, Josephus) is több olyan dolgot írt, amit ma nem tartanak hitelesnek. De ezt senki sem rója fel nekik. A cél az volt, hogy amit őt összegyűjtöttek anyagot, azt közre adják, és hogy olvassák a könyvet. A források hitelessége másodlagos. Azt már a mai modern irodalomkritikának kell eldöntenie, hogy mi a valóság és mi a túlzás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!