Egy brazíliai karizmatikus gyülekezet megépítette Salamon templomát São Pauloban. Az épület alapterülete ötvenszer (! ), a magassága négyszer akkora, mint az Ószövetségben előírt méretek. Mi erről a véleményetek?

@Kérdező

Na ja, nem ugyanaz. Bár azért kicsit vicces, hogy ha abból indulunk ki, hogy az özönvíz elbeszélésnek vannak párhuzamosai a kortárs mítoszokban, akkor Noé akár még történelmi személy is lehetett, aki tényleg bárkát épített egy árvízi katasztrófakor. Salamon templomával tudomásom szerint nincs kortárs vagy párhuzamos dokumentum, szóval 1-0 Noé javára. :D A viccet félretéve valóban nem olyan elképzelhetetlen, hogy Salamon temploma létezett, csak jó lenne többet tudni arról a korszakról. Fentebb azért is említettem a babiloni krónikákat, mert azokban sok dolog fennmaradt, és ha a babiloniak rombolták porig Jeruzsálemet és a templomot, akkor feltételezhető, hogy valamit írni kellett volna erről az eseményről. Ki tudja, mi kerül még elő...

Maszoréta tudósok később éltek, tehát maszorétikus kánonról később beszélhetünk, de ha a héber kánonra célzol, akkor részben egyetértek veled. A Kr.e. 3. századra az első két csoport már rögzült. Szerintem az "Írások" még nyitva volt, és i.sz. 90-100 körül zárult le véglegesen. Azt tudom egyébként, hogy az LXX úgy csoportosítja a könyveket, de azért a keresztények csak követni próbálják azt, nem vették át teljesen. Egészen pontosan csak az ortodox kereszténység követi, hiszen elfogadja a többlet könyveket is. Talán még idesorolható a katolikus is, a deuterokanonikus könyvekkel. A protestánsok egészen pontosan a héber kánont követik csak más sorrendben és felosztással. De pl az Etióp ortodox kereszténységet meg nem igen tudom hová tenni, mert azok kánonja több mint 80 könyvet tartalmaz. xD

Sorry, ez már így OFF, nem a témába illő.

Sajnos nincs idõm mindet végigolvasni, csak a lényegre:

Mint elõbb is írtam: A Templom, a Szentély ( Bét HaMikdás ) attól az, h az Örökkévaló, áldott Õ, odahelyezi a Nevét. ( Említeni máshol is emgedi, de odahelyezni csak _oda_ helyezte. ) Elõször a sivatagi Szentélybe, majd Salamon Templomába, végül a Második Templomba.

Építhettek Sao Paolóban másolatot, sokkal nagyobbat, attól még nem biztos, h az Örökkévaló, áldott Õ, odahelyezi a Nevét.

+++++++++

Kérdezõ helyesen mutatott rá, h az un "Ószövetség" nem 1 forrás, hanem több, és Salamon Templomáról többen van szó.

LXX -nél régebbiek a Targumim.

A masszorétikus szöveget az elõ ezred közepe táján zárták le.

A héber kánon, a Tanach r. Yehuda HaNászi mûve isz. 200 körül.

Vissza a Templomhoz: tudtommal a - Waqf okvetetlenkedése miatt - félbehagyott ásatások során találtak olyan köveket is, melyk kétségbevonhatatlanul Salamon Temploahoz tartoztak.

Részletek: [link] ( egy kevés anyag van rajta magyarul is ). Jó böngészést! :)

Azért a kövek elég szilárd dokumentumok.

Másfelõl nem csak az építésérõl, avatásáról, mûködésérõl ír több könyve a Tanachnak, de a lerombolásáról is. Lehet, hogy rájöttek, h gyanús lesz, ha csak annyi marad, h "ott vannak a mai napig" ? Szal azért a Tanach is több a semminél :)

nneddudgi, miféle kövekről beszélsz!? Tudomásom szerint a Második Templomból maradt valami, de ez sem egészen igaz, mert a siratófal nem volt kifejezetten a templom része.

A Tanakh-ról, meg azért ne felejtsük már el, hogy - ahogy az Újszövetség úgy az is - egy válogatott irodalom. Az, hogy ez a válogatás Istentől van-e vagy embertől, az már hit kérdése.

"miféle kövekről beszélsz!?"

Mint említetem: [link]

( A "tudtod" nem biztos, h mindent átfog. :) )

"A Tanakh-ról, meg azért ne felejtsük már el, hogy - ahogy az Újszövetség úgy az is - egy válogatott irodalom. Az, hogy ez a válogatás Istentől van-e vagy embertől, az már hit kérdése."

Azért nem egész úgy, ahogy az ÚSZ.

A válogatást igen tanult és tehets+éges ember végezte ( r. Yehuda HaNászi ( r. Yehuda a Fejedelem ) ).

I-tentõl a próféták vannak, azok benne vannak.

Az egyebek között vannak apokrifek, amik nem kerültek be ( pl Judit, stb ), mert nincs ( új ) üzenetük.

Najó, egyesek szerint a Makkabeusokazért mardtak ki, mert a justizmord ( Simeon király lett, majd utódi, a Hasmoneuok is, holott õk nem Dávid házából, mégcsak nem is Yehuda törzsébõl, hanem papi családból, így Áron házából, tehát Levi törzsébõl ) zavarta r. Yehudát. ( Talán azért is, mert õ meg pont Dávid házából ... )

De - mégegyszer - ez mindenképp csak az "egyebek", melyek amúgyis embertõl.

( Kérlek, mielõtt felvetsz, nézz utána az eddiginél alaposaban! )

https://www.youtube.com/watch?v=ljVxLFfy4FI

:)