Egy brazíliai karizmatikus gyülekezet megépítette Salamon templomát São Pauloban. Az épület alapterülete ötvenszer (! ), a magassága négyszer akkora, mint az Ószövetségben előírt méretek. Mi erről a véleményetek?
Minden vélemény érdekel, de különösen a karizmatikusoké illetve a zsidó vallásúaké. (Akit érdekel, a gyülekezet neve Igreja Universal do Reino de Deus.)
Fotó (messziről): [link]
Fotó (belülről):
Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=4arL8q-tsCM
válasza:Ez nem igaz.
"Attól ,hogy te nem hiszed nem kéne betrapolni más hitébe és sárral dobálózni ."
Nem trapoltam bele senki hitébe ,egyszerűen csak az álláspontomat fejtettem ki.
"Tanulj inkább etikát !"
Te meg olvasni!
Lásd: "Az én álláspontom szerint....."
válasza:@ nneduddgi
Most olvasom, hogy már az is épül Jeruzsálemben. Illetve nemsokára:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__7..
válasza:Sőt, tanulj inkább!
Amúgy lehet, hogy jelen pillanatban nincs kézzel fogható bizonyíték, de cáfolat sincs, nem is lesz. A Heródes temploma alatt ott van Salamoné is, csak idő kérdése, hogy mikor lesz alkalmas a politikai helyzet a kiásására. Ha annyira biztosak lennének az arabok abban, hogy nincs a templomhegy gyomrában a Salamon temploma a frigyládával együtt, akkor nem berzenkednének az ellen, hogy a zsidók ásatásokat végezzenek, amelyek csak őket igazolnák, ha tényleg nem létezett az a bizonyos templom.
@ Asperrimusnak és az 59%-os válaszolónak
Most offba viszem a saját kérdésemet, de sebaj, nem árt tisztázni a tények állását :)
A templomhegy jelenlegi formájában világörökségi helyszín, nem lehet ott csak úgy beavatkozni az állapotokba (politikától teljesen függetlenül).
Másrészt pedig az egy tömör kőzet, tehát nem olyan talaj, amiből leletek bukkanhatnak elő.
Harmadrészt meg pontosan tudni, hogy mi van a hegy gyomrába vájt barlangban, ez:
A ventilátor alatti kőfaragás (jelenlegi mihráb) Salamon egykori imahelyét jelzi. (Csak nyilván ő nem Mekka, hanem a Frigyláda felé fordult.)
A Frigyláda meg Salamon helyével szemben, azon az oszlopos emelvényen állt, amely előtt a fickó térdel a képen:
Mindezt nem csak a helyi zsidó szájhagyomány tartja így, hanem régészek és történészek tudományosan is publikálták.
válasza:Szerintem nincs veled vitám erről, csak próbáltam érvelni valakinek, aki láthatólag nem tiszteli a tényeket.
De ami a világörökséget illeti, nem tekinthető abszolútumnak. Valójában egy tollvonás, csak nem mindegy, hogy kinek a kezében van az a toll. Szerintem bizony politikai kérdés a világörökség is, ráadásul sem a tálibok, sem az IÁ terroristáival szemben nem tudták érvényesíteni, azaz még csak relatíve sem abszolút. Én nem extrapolálnék bele a jelen alapján a jövőbe, mert nem hiszek a jövendőmondásban. De történhetnek meglepetések. Ami ma szikla szilárdnak tűnik, holnap már a múlté, volt már ilyen.
válasza:"Nagyon is létezet salamon temploma előző válaszoló tévedésben van .Ekkora butaságot !"
-->Tudomásom szerint Salamon templomáról csak az Ószövetség beszél. Ezen kívüli van korabeli forrás róla? Nem ártana átnyálazni a babiloni krónikákat, talán ott szó esik róla, figyelembe véve azt, hogy a Jeremiás neve alatt írt könyv szerint Nebukadneccar porig rombolta.
De önmagában az Ószövetség még nem bizonyít semmit.
@ Clark Kent
Az Ószövetség nem egy forrás, hanem különböző források később összeválogatott gyűjteménye. Az Ószövetség könyvei javarészt egymástól függetlenül keletkeztek, azért is van bennük annyi átfedés. Ez különösen a történeti könyvekre igaz. Így tehát Salamon templomáról több forrásunk is van.
Az mondjuk igaz, hogy a forráskritika tükrében kell vizsgálni az Ószövetség könyveit is, de azért nem abból kell kiindulni, hogy két-két és fél ezer éve azért írták meg azokat a könyveket, hogy a mai embereket jól becsapják. :)
Ilyen alapon azt is mondhatjuk, hogy Árpád fejedelem kitalált személy, mert a kortárs krónikák sehol nem említik.
válasza:@Kérdező
Az Ószövetség egy olyan könyvtár, amiben különböző korokban keletkezett vallásos jellegű írások találhatóak. Azt magam is elismerem, hogy ezeknek az írásoknak van történeti értékük, de az Iliászhoz hasonlóan keveredik bennük a valóság a legendával. Ilyen meg igazából nincs, hogy "történeti könyvek". Amit a keresztények így neveznek - Józsué, Bírák, Sámuel, királyok - azt a zsidók prófétai könyveknek nevezik, egészen pontosan a "korai próféták" közt kaptak helyet. Ha a "történeti könyveken" meg még pl Rúthot vagy a Krónikákat értjük, azok meg kevés tekintéllyel bírnak, ezért kaptak helyet a "maradék" között a héber kánon harmadik csoportjában.
Egyébként nem mondom, hogy Salamon temploma nem létezett, jelenleg nincs róla bizonyíték, így kézpénznek sem lehet venni azokat a kijelentéseket. A zsidók az Ószövetség írásaival ellentétben egyáltalán nem voltak egy nagy jelentőségű nép, az ókori Kelet nagyhatalmai között, mint pl - Egyiptom, Asszíria vagy Babilónia - teljesen eltörpültek, így nem csoda, hogy kicsit kiszínezték a múltjukat az ószövetségi könyvekben. Nem lennék meglepve, ha a salamoni templom is ilyen legendás lenne.
@ Clark Kent
Hát azért a Salamon temploma nem ugyanaz a kategória, mint a Noé Bárkája. :)
Az, hogy volt első templom, indirekt módon azzal is bizonyítható, hogy a zsinagógai istentiszteleti rend a babiloni fogságban alakult ki, a templomi szertartásrend pótlására és annak alapján.
A történeti könyvek kapcsán meg az végül is mindegy szerintem, hogy a kereszténység másképp csoportosítja az ÓSz könyveit mind a zsidóság. De azért ne essünk abba a hibába, hogy a mai viszonyokat vetítjük vissza a múltba.
A Tanakh, a maszoretikus kánon kb. 2-300 évvel Jézus ideje után áll össze. Jézus, még csak "törvényt és prófétákat" emleget, nem pedig "törvényt, prófétákat és írásokat".
Viszont már létezett a görög Ósz, a Septuaginta, 2-300 évvel Krisztus előtt is. A LXX a következőképpen csoportosítja a könyveket: a törvény könyvei, történeti könyvek, bölcsességi könyvek, prófétai könyvek. Tehát nem kettő kategóriába, mint Jézus; nem háromba, mint a későbbi maszoretikus kánon; hanem négy kategóriába. Ezt veszi át a kereszténység, és ennek mintájára az ÚSz-t is így osztja fel.
Később persze, pont azért, mert a keresztények használták, a zsidóság elveti a LXX-t és minden vele kapcsolatos hagyományt, de a keresztény egyház születésekor még a zsidóság is elfogadta azt.
A LXX történeti könyvei:
Józsué, Rút, Királyok 1-2-3-4, (Sámuel 1-2 és Királyok 1-2), Krónikák 1-2, Ezdrás 1-2 (utóbbi a Nehemiás), Tóbiás, Judit, Eszter, Makkabeusok 1-2-3-4 (az utóbbi kettőt a Vulgata nem tartalmazza).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!