A szentelt víz az Katolikus találmány?

Nem.

Az ószövetségi áldozatrendszerben is megvolt a víz használata, lásd a mosdómedencét. Mivel pedig az a szent hajlék része volt, így értelemszerűen a medencében lévő víz is szent volt.

Jól láttad a Bibliában valóban a Jordán vizében keresztelt Keresztelő Szent János és ott keresztelte meg názáreti Jézust is és a rengeteg embert.

A víz mint tisztító elem valóban létező fogalom és ezt őrizte meg a Katolikus Egyház is mint szimbólumot. Időközben már csak szinte jelképesen keresztelik vízzel a kisgyermeket és a hívők is csak bemártják az ujjukat mikor keresztet vetnek. Ezzel emlékeznek a názáreti Jézusnak a Jordán vizében való keresztelkedésére.

A nem titkolt célja hogy mintegy lemossuk a bűneinket s megtisztulunk lélekben.

Megjegyzem hogy a tűz

,a levegő és a föld is rendelkezik tisztító hatással csak a Keresztelő Szent Jánost messzire elkerülték volna ha egy lapát parazsat szórt volna feléjük s így a víz volt kézenfekvő.

Sziasztok!

Először is, az, hogy a vízbe nyúlás mennyire hozható párhuzamba a rituális fürdéssel, másodlagos. A lényeg az, hogy a víz használata meg volt az ősi zsidóknál is.

A kérdezőnek pedig:

Ha valóban érdekel, hogy az apostoli időkben mi volt a helyzet, akkor ne csak a Bibliát bújd, hanem keresd meg azokat a történelmi dokumentumokat is, amik arról az időszakról szólnak, akkor fog összeállni a kép. A Biblia értelmezése ugyanis részt vitatott, másrészt a mai formája hosszú évszázadok alatt alakult ki. Korábban például a 2Pétert vitatták, míg Római Szent Kelemen római levele kanonikus tekintéllyel bírt.

A "fröcskölésről" pedig:

Utolsó lehetőségként megvolt már a korai kereszténységben is, ezt világosan bizonyítja a Didakhé. Ennek az iratnak a keletkezése ideje vitatott, vannak akik az 1. század 50-es éveire datálják, ez azt jelentené, hogy régebbi, mint négy evangélium, hiszen azokat 60-90 körül írták. Valószínű azonban, hogy a Didakhé legkésőbb 150 előtt keletkezett, ami szintén nagyon a kereszténység eleje. Tehát a "fröcskölés", mint a keresztség egyik része, kb 1900 éves hagyományra nyúlik vissza.