A templomi énekek mindenkinek tetszenek?

mindenkinek nem tud - van akinek ez tetszik, van akinek az:) A görög katolikusban pl elég jól szól és jó az ének, de máshol is "ki lehet fogni". Vannak szép énekek, azután az éneklés sem teljesen közömbös, hogy hallatszik. Ez pl nagyon szép és szépen is éneklik 90. zsoltár

https://www.youtube.com/watch?v=aysIUGa9l_U

Én katolikus vagyok. A templomi, tehát orgonával kísért énekek közül egy csomó tetszik, mások viszont nem. A itáros énekek és gitáros miseénekek is olyanok, hogy van, amit szeretek, van, amit nem. A miseénekek nagy részét pl. szeretem, de ez kimondottan idegesít: https://www.youtube.com/watch?v=SJYPK0cVIkc

Tagja vagyok az Antióchiának, ami egy keresztény közösség, ott is gitáros énekeket szoktunk énekelni, meg néhány református, evangélikus éneket is (pl. Atyám, két kezedben; Tüzed, Uram, Jézus). A protestáns, nem gitáros énekek közül is hallottam már párat, a "Szelíd szemed, Úr Jézus" például nagyon tetszik.

A dallamok is nagyon szépek, de minden attól függ, hogy milyen a kántor, milyen az orgona és milyen az éneklő nép. Egyik véglet, amikor szakképzetlen kántor, rossz hangzású valamilyen hangszerrel az unalmasságig húzza-vonja az éneket a néppel együtt.

A másik véglet pedig főleg városi templomokban fordul elő, ahol adva van a kiváló orgona, s a szakképzett kántor-karnagy-művész úr a kórus magasságától és az orgona hangjától megbódulva elfelejti, hogy az ő munkája valójában szolgálat, elsősorban Isten, másodsorban a nép éneklésének elősegítése felé, melyből az következik, hogy mindenféle zenei szabályokra hivatkozva olyan gyorsan énekel, hogy a hívek egyszerűen nem tudják követni, mégis szentül meg van arról győződve, hogy ő csinálja jól, hiszen ő a zeneileg képzett, mindehhez társul gyakran az olyan hangos orgona, amely már minden énekhangot elnyom, így az Isten szolgálata helyett a saját tehetsége csillogtatása kerül előtérbe.

Leginkább akkor nyeri el az ember tetszését egy ének, ha a nép hangját halljuk, melyet alátámaszt a középerős orgona, a kántor hangja pedig kissé a háttérben marad a népéhez képest.