Miért nem érdemes öngyilkosnak lenni amikor a halál után nincsen semmi?

na ja, csak 10 évvel tovább leszel halott :D

És a vicc után, most ismertetem a keltei létszemléletek álláspontját:

Két születés közt csak szemlélet van, ott nem tudsz valamit tenni. Az öngyi is gyilkosság a javából, és mint minden gyilkosság rossz karmát csinál. Ezt "felülről" a szellemi mivoltod látja, de ott nem tud javítani - és leszületik egy rossz karmával egy erősebb karmikus kötelékkel (mondjuk megszületik, hogy nincs lába, hatalmas karmikus kötelék, minden amit akar csinálni nehezebb..) tehát itt kell valamit tenni a jó karmáért... ez a hindu.

A buddhista is figyelembe veszi a karmát, kell a jó karmáért tenni - de fő célja - a Buddhává válás, a Nirvána - a karmikus köteléktől (karmabandha) való megszabadulás, a teljes szabadság, Buddha tudatállapot.

Az érdemes szó nem jó itt sehogy. A keletiek még ismernek egy ún szakrális öngyit - amely becsültebeli ügy, kizárólag nagyon erős harcosoknak szamurájoknak (bambuszkarddal két egymásra merőleges vágás a teljes hasfalon - úgy, hogy a tudatát végig megőrizze ez fontos -mivel a 2.-at már igen nehéz megtenni, kérdés, hogy egyáltalán valakinek sikerült-e ez?) Itt is a lényeg, hogy nem beájul valami öntudatlan állapotba, hanem végig az éber tudatát megőrzi - és ezzel átlép a Buddha tudatállapotba)

Addig is (míg élni kell) - bármely vallás, világnézet - örök legfontosabb feladata: legyetek éberek! Ez a metafizikai éberség fokozása emberi méltóságunk lehetősége, a tragikus élet céljának is mondható.

-aa-

Honnan tudod, hogy nincs semmi? Haltál már meg valaha? Mert akkor mégis van.

Sajnos még nem sokan tértek vissza onnan (Lázár, Jézus, a naimi özvegy fia, más vallásokban is biztos vannak feltámadottak), de nem beszéltek sokat a másvilágról. Ha pedig igen, akkor sem hitt nekik mindenki. (Jézus például sokat beszélt, de nem mindenki hitt neki. Ahogy Buddhának sem, aki azt állította, hogy látta korábbi életeit, legalábbis azt hiszem, ezt tanultuk róla..)

Az öngyilkosság nem kifizető, A tudat, amely elhatározza, hogy megöli magát, már a lehető legszánalmasabb állapotban van, a halál ezen nem váltóztat semmit csak éppen állandósítja azt az áldatlan állapotot.

„Azért lenne érdemes, mert bele akarok kerülni a semmibe, mert ott nem érzek semmit. Se jót, se rosszat örökké!”

Csakhogy nem a semmibe kerülsz, mert mindent tönkretehetsz, csak éppen a tudatot nem tudod megsemmisíteni.