Hogyan lehet az, hogy némely hívők jobban hisznek az a sátánban mint Istenben, holott Isten folyton mindenütt jelen van, a sátán pedig nem is létezik?

"# 8 «mi a bizonyíték arra, hogy csak és kizárólag az adott vallás lehet igaz,»

Nincs dönthetetlen bizonyíték arra, hogy valamely vallás az egyetlen igaz, minden vallásban van igazság. A vallások feladata nem az, hogy az igazságot őrizzék, hanem az hogy híveik tudatát felemeljék."

Ezért rossz ha ezt csinálod, mint a legtöbb Biblia alapú vallást valló ember. Kivetted a szövegem egy részét. Nem véletlenül írtam, hogy a "közös alap", az nem megfelelő érv. Ld. "minden vallásban van igazság". Összeférhetetlen a vallások sokasága.

Példának okáért: Kereszténység, Hinduizmus, Buddhizmus, Indián vallások.

A Kereszténységnél a halál után a mennyország van. Egy idilli állapotú helyként definiálva.

A Hinduizmusnál a reinkarnáció van. Nincsen túlvilági hely, hanem halálod után egy új testbe szállsz, ugyanebben a világban, síkban, TALÁN más időben.

A Buddhizmusnál az életviteledtől függően megszűnhetsz, vagy a nirvana állapotába kerülhetsz, de azt is csak az ürességben.

Az Indián vallásoknál a szellemed tovább él az univerzumban.

Melyik a helyes? Valamint nem véletlenül használom a vallás szót, és nem a hit/hitrendszer szót. Nem mindegy, hogy hiszed (csak reménykedsz benne hogy úgy van), vagy vallod (alá tudod támasztani) a dolgot. Én vallási szempontból kérdeztem, és nem hitbéli szempontból. Hitbéli szempontból minden megalapozatlan, jogtalan, és hibás.

.

.

"«Mi a megfelelő érvvel alátámasztott bizonyítékod arra, hogy ha ez a történet mese, akkor a többi igaz?»

Nincs megfelelő érvvel alátámasztott bizonyítékom. De van egy megbízható ismérv amit úgy lehet körülírni, hogy az igaz, a helyes, a méltányos 'hangja' mindig a magabiztos Krisztus hangja bennünk, míg az igaz, a helyes, a méltányos 'árnyékának hangja' mindig valami veszteséget, tévedést, szenvedést vagy halált tartogat a háttérben. Más szóval érezzük a dolgok igazságát, helyességét, méltányosságát, vagy e dolgok hiányát.

Ennek az ismérvnek alávetheted saját, vagy mások véleményét vagy a Biblia szövegeit. A megfelelő lelkiállapotban alkalmazva ez nem fog félrevezetni."

Mi vezetne rá arra, hogy úgy érezd, ez az igazság? (Mint mondtam a hitedhez való elfogultság nélkül, tehát nem hitbéli feltételezéssel!) Azt mondod Krisztus hangja az jó, annak az árnyéka a rossz. Rendben...

Előre, a következmények kikalkulálhatatlanságával, külső segítség/jelzés/rávezetés nélkül, hogyan döntöd el (a "hiszel benne", a lehető legrosszabb válaszlehetőséged!), hogy a következő gondolat melyik?

Üdv, egy ES-t valló...

Kérdező,

Az, hogy melyik vallás mennyire áll közel a valósághoz érdekes dologhoz vezet. Azt hirdetik, hogy isteni kinyilatkoztatásra épülnek. Ha valamelyik is eltér a valóságtól, akkor felmerül, hogy az előző mondat nem igaz. Tehát egy kivételével (szükségszerűen) az összes vallás kamu, hamis, hazugság, megvezetés mert valótlant állítanak.

"Hol van a gondolat, az ihlet, az értelem a szeretet, a hatalom, a bölcsesség, a tudat, stb., stb.?"

Az agyban. Nem az isteni étert járja át, mint ködfátyol az ébredező levegőt.

#Kérdező:

"# 14 «Melyik a helyes?»

Nincs egy tökéletes hitrendszer, szerintem mindenkinek az a hit(-rendszer) vallása a helyes, amelyikben jól, amelyikben otthon érzi magát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem állhat az egyik hitrendszer közelebb a valósághoz mint a másik. De mint már említettem, a vallások feladata a híveik (ön-)tudatának javítása, felemelése, függetlenül attól milyen hitrendszerrel teszik azt."

Már megint nem figyelsz. Ha a kérdésnek feltétele van, azt betartva pedig nem tudsz válaszolni, akkor fel kell adni a kérdést, mert a többi csak sületlenség. Ismét csak kiragadtál egy részt. A kérdésre feltétel volt, hogy vallási és nem hitbéli válasz kell. Erre úgy kezded, hogy: "Nincs egy tökéletes hitrendszer."

A #16-os jól írta. Kicsit átfogalmazom. Nincs olyan, hogy "közelebb áll az igazsághoz"! Igaz, vagy nem igaz! Ennyi! Pont! Finito! Viszont mint említettem, és példának is felsoroltam, a vallások (és NEM a hitrendszerek) összeférhetetlenek. Ezáltal egy igaz, és minden más hamis. Ha nem tudod alátámasztani, hogy az adott vallásnak minden pontja igaz, akkor azt nincs jogod igaznak hívni, még akkor sem, ha 90%-ot alá tudnál támasztani. 0%-ot és 100%-ot tudsz generálni! Köztes NINCS!

Továbbra is várom a feltételeknek megfelelő választ, vagy az elismerést, hogy hamis az adott vallás.

.

.

"«Mi vezetne rá arra, hogy úgy érezd, ez az igazság?»

Külső segítség, vagy bármely hithez való elfogultság, és minden elfogultság nélkül egy felhőtlen lelkiállapotban érezhetjük a dolgok igazságát vagy tévedését. Ez nem gondolkodás, nem érvelés, sem a hit dolga, ez közvetlen az isteni forrásból, belülről áradó ihlet."

Az még mindig csak egy megérzés, de nem tény. Ha nem gondolkozol rajta, akkor nem tudod, csak hiszed. Valamit vagy tudsz(/nem), vagy hiszed(/nem). Ha nem gondolkodsz, nem tudhatod. Ahhoz, hogy egy érzetről tudd, hogy igaz, ahhoz arra kell gondolnod, hogy az igaz. Ezt a gondolatot kell alátámasztani, hogy mi alapján gondolod annak!

Üdv, egy ES-t valló...

....."Ismét közönséges gyenge elmémre hivatkozva kérlek mutass rá, a lehető legegyszerűbben hol találhatom a kérdés feltételét?"

Erre a saját válaszoddal tudok rámutatni, hiszen megtaláltad, csak valamiért nem veszed figyelembe. Vagy tényleg nem értetted, bár azt elismerem, hogy néha elég átláthatatlanul (pedig logikai sémára épül) fogalmazok.

"# 17 «a vallások (és NEM a hitrendszerek) összeférhetetlenek.»

Igen, a vallások, helyesebben a különböző hitrendszerek tanítását valló hívek összeférhetetlenek és nem a hitrendszerek. Az ő hitük szerint csak az adott vallás igaz és minden más hamis."

Te magad idézted be a feltételt. A feltétel az volt, hogy mivel az adott kérdés nem olyan irányú, így nem válaszolható meg abban. A te általad bemásolt, engem idéző részletben ott is van. Vallás, és nem hitrendszer. A kettő messze nem ugyanaz. Na jó. Nem annyire messze, de azért nem ugyanaz.

A hitrendszer egy teljesen bizonytalan, kétes, megállapíthatatlan [csoport által elhivatott] (ezáltal nagy feltételezhetőségi aránnyal hibás) feltételezések összegzése.

A vallás egy bizonytalan, egyértelműsített, megállapítható [független] feltételezések összessége.

Minden ma ismert irányzatra felírható mindkét lehetőség. Viszont ha a kérdés az egyikre szól, akkor csak az abban a kategóriában adott válasz helyes.

Pont ez az. Így kell megválaszolni! A hitbéli kérdést feltételezéssel válaszolod, a vallási kérdést pedig megállapítással.

....."#16, 17 «Erre úgy kezded, hogy: "Nincs egy tökéletes hitrendszer."»

Ha már rendszerről beszélünk, akkor az én gyenge elmém szerint valami összetett dologról van szó, ebben az esetben igazságokról, következetesen tartalmazhat az egyik rendszer több ilyen igazságot mint a másik."

Majdnem igaz. Ha rendszerről beszélünk (vallási értelemben is egy rendszer), akkor még nem feltétlenül lesz összetett/összefüggő. Lehet nagyon egyszerű, és kaotikus is egyszerre. Viszont rendszervizsgálatnál nem beszélhetünk részegységről. Bármely megállapításnak, vagy akár feltételezésnek vagy az egész rendszerre kell vonatkoznia kivétel nélkül, A-tól Z-ig, vagy nem írható fel a rendszerre.

....."«Ha nem tudod alátámasztani, hogy az adott vallásnak minden pontja igaz, akkor azt nincs jogod igaznak hívni,»

Ha jól emlékszem nem állítottam egyik vallásról sem, hogy az egyetlen igaz. A feltett kérdésben csak csodálkozásomnak adtam kifejezést arról, hogy némely hívők jobban hisznek a sátánban mint Istenben."

Én sem mondtam, hogy azt állítod, hogy "egyetlen igaz". Azt mondtam, azt állítod, hogy "igaz". Tény és való, egyik következik a másikból, de ebbe most ne menjünk bele.

Ha nem tudod megtenni, nem ahhoz nincs jogod, hogy az "egyetlen igaz"-nak tituláld, hanem hogy "EGYÁLTALÁN igaz"-nak sem.

....."«Továbbra is várom a feltételeknek megfelelő választ, vagy az elismerést, hogy hamis az adott vallás.»

Természetesen nem tudom egyik vallás igazságait sem 100% -ig alátámasztani, mindamellett nem vagyok hajlandó egyetlen vallást se tévesnek minősíteni, lehet egy kissé nagyképűnek tűnik, mégis azt kell mondanom, hogy kinőttem a vallásokból mint gyerek a ruháiból."

Ez már csak az emberi dac és csökönyösség kérdése. Ezen nem nagyon lehet, és nem is akarok változtatni. Van aki jobban szereti a valótlan ámítást, mint a valós létezést.

....."«Az még mindig csak egy megérzés, de nem tény.»

A megérzés magában véve is már egy tény."

Nem. Pont, hogy nem! A megérzés csak egy bizonyítatlan feltevés, míg a tény egy alátámasztott megállapítás. A megérzésből kell egy bizonyítékkal tényt csinálni.

....."«Ha nem gondolkozol rajta, akkor nem tudod, csak hiszed.»

Tudatában lenni valaminek nem mindig a gondolkodás eredménye. Lehet tudni valamit gondolkodás nélkül, sőt a valóban lényeges dolgok életünkben nem a gondolkodás útján érték el tudatunkat. Ha például tested megsérül, akkor azonnal tudod azt mert érzed, nem kell előbb elgondolkodni felette, hogy tudjad.

Az ihletből származó megérzés tökéletesen megbízható, míg az érzet amely a gondolkodás, az érvelés következménye nem az. A gondolkodás nagyszerű dolog, de nem tévedhetetlen. A gondolkodás az, amivel az ember önmagát félrevezetheti."

Annyi igaz, hogy a tudatában lenni valaminek, nem feltétlenül gondolkodásból származik. Viszont a példád pont rossz. Először is a második részt kell kijavítani. "míg az érzet amely a gondolkodás, az érvelés következménye" - Na ez itt hibás. Az érzet nem gondolkodás eredménye. Az érzetet tudod később gondolkodással ténnyé tenni, vagy érveléssel megállapítani. De nem abból következik. A gondolkodás és érvelés az érzethez képest csak utómunkálatként tud előkerülni.

Akkor most jöhet az első rész.

"Lehet tudni valamit gondolkodás nélkül, sőt a valóban lényeges dolgok életünkben nem a gondolkodás útján érték el tudatunkat. Ha például tested megsérül, akkor azonnal tudod azt mert érzed, nem kell előbb elgondolkodni felette, hogy tudjad." - Ha megsérültél, azt gondolat nélkül nem fogod tudni, és nem a sérülést érzed. Te azt érzed, hogy fáj/csíp/éget/viszket. A tudatod pedig ebből feltételezi, hogy megsérültél. Azt pedig alá kell támasztanod azzal, hogy ránézel, odanyúlsz, megmozgatod. Az pedig már a te döntésed. A döntés pedig már gondolat, hiszen választhattál, hogy odanézel, vagy nem. Példa a viszketés. Attól hogy viszket, még nem tudod hogy csípés. Azt érzed, hogy viszket, a tudatod azt feltételezi, hogy csípés, de te támasztod alá azzal, hogy ránézel. Mert ha nem nézel rá, nem tudhatod biztosan, hogy csípés, vagy csak egy odaragadt szempilla, aminek pont akkora mozgása van, hogy ne vedd észre, de viszkessen. Vagy akár érintéssel. A megvakarásnál dől el, hogy van-e dudor, tehát tényleg csípés, vagy nincs, és akkor valami más. A "valami más"-t viszont definiálhatod úgy, hogy "nem csípés" (hogyha esetleg vakarásnál lelököd a szempillát, és utána nézel oda, akkor nem tudod biztosra mi volt, de akkor sem csípés).

Üdv, egy ES-t valló...