Tanúk, ti hogyan fogadnátok azon hitehagyottakat, kiközösítetteket, akik rendszeresen felkeresnének benneteket?
Miként ti, úgy ők is hitbéli meggyőződésből tennék ezt, netán még a vallásukhoz is hozzátartozna, hiszen a bibliában benne van ez a parancs. Kíváncsi vagyok, ti, akik annyira kikeltek, hogy miért nem értékelik az emberek ezen nemes, szeretetből fakadó, szabadidőtökben végrehajtott tanúskodásotokat, hogyan reagálnátok, ha célirányosan, hetente felkeresnének a hitehagyottak, kiközösítettek, és át akarnának adni egy folyóiratot, amiben azok a dolgok szerepelnek, amiket a szervezetetek igyekszik eltitkolni előlletek.
Nos, hogyan fogadnátok őket? Tudnátok -e kedvesek maradni? mosolyogni, végighalgatni őket, kedvesen reagálni, behívni őket az otthonotokba? Megdícsérnétek-e őket, hogy milyen önfeláldozóak, és mekkora szeretetről tanúskodik ez a tettük? Elolvasnátok-e a kiadványaikat, vagy dobnátok a szemétbe? Elmennétek-e az összejöveteleikre?
Azért kérdezem, mert ti ezt mind elvárjátok másoktól, és, mivel nem kettős mérce szerint éltek, gondolom, amit elvártok másoktól, a szerint cselekednétek ti is.
Mivel az egész életünk a Biblia tanítására épül, ebben a dologban is követjük a tanácsát, és követjük az első századi keresztények példáját, mintáját.
A Szentírás ismételten arra inti a keresztényeket, hogy mutassák ki vendégszeretetüket mások iránt. Pál így ösztönözte a római keresztényeket: „Osztozzatok a szentekkel a szükségleteik szerint. Kövessétek a vendégszeretet útját” (Róma 12:13). A zsidókból lett keresztényeket pedig erre emlékeztette: „A vendégszeretetről ne feledkezzetek meg, mert ezáltal egyesek tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül” (Héberek 13:2). Péter arra szólította fel hívőtársait, hogy ’legyenek vendégszeretők egymáshoz, morgolódás nélkül’ (1Péter 4:9).
Voltak azonban olyan helyzetek, melyekben a vendégszeretet nem lett volna helyénvaló. Arra vonatkozóan, „aki előretolakszik, és nem marad meg a Krisztus tanításában”, János apostol ezt mondta: „soha ne fogadjátok az otthonotokba, s ne is köszönjetek neki soha. Mert aki köszön neki, az részes annak gonosz cselekedeteiben” (2János 9–11). A bűneiket meg nem bánó bűnösökről ezt írta Pál: „ne keveredjetek többé egy társaságba senkivel, akit testvérnek neveznek, de parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. Az ilyennel még csak együtt se egyetek” (1Korintusz 5:11).
Csatlakozom Zitushoz,
akiről tudva levő, hogy egyszer elhagyta a nyájat, azzal nem tartunk kapcsolatot, nem gyűlöletből, hanem Isten alapelveinek elvárása miatt, még ha más "vallásban" is elkezdené ezt a munkát végezni is.
hiszen nem azt a tanítást viszi...
Sajnálom, hogy ezért haragszol.
de ahogy Zitus idézte is a János leveléből, nem mi találtuk ki, Isten pedig nem azért íratott le valamit, hogy csak betük legyenek egy papír lapon
hanem hogy betartsuk, ha emberi szemszögből nem is értjük, vagy nehéznek találjuk is.
S nem szeretnék bűnrészes lenni, mert ahogy irja, az illető bűnrészessé válik.
ezért nem velem perelsz hanem a Teremtővel
Egyébként érdekes, hogy az Isten képet másként látjátok, annak ellenére ami írva van.
s ezt nem azért kéri, mert kegyetlen, mindig is így volt, csak régen azonnali halál járt érte. Most pedig az egyén még vissza térhet.
A Teremtő azért íratta le és tartatja be, hogy ne éljenek vissza az irgalmával,
sajnos sokan ezért merészebbek bizonyos dolgokat illetően, mert úgy gondolkodnak, vagy érvelnek, hogy Isten irgalmas, és megbocsátó.
Igen de nem a végtelenségig,
(Héberek 10:28) 28 Aki semmibe vette Mózes törvényét, két vagy három személy bizonyságtételére könyörület nélkül meghal.
(Róma 2:6) 6 Ő pedig mindenkinek a cselekedetei szerint fog fizetni
Vegyük Izraelt:
Jóllehet Jehova többször is megszabadította Izraelt az ellenségeitől, de egy bizonyos határon túl már nem mutatott könyörületet. Ez a makacs nép bálványimádást gyakorolt, sőt undorító bálványait bevitte Jehova templomába!
Jézus sem véletlenül lépett fel drasztikusabban a kereskedők ellen, mert Isten imádatát, teljesen kiforgatták, és a Templomot sem arra használták amire kellett
Jehova már nem tudott könyörülettel lenni a népe iránt. Kijelentette: „nem kegyelmezek meg, és nem kedvezek, és nem leszek irgalmas, hogy el ne veszítsem őket!” (Jeremiás 13:14).
Jézus pedig mint Bíró, Főpap, és király fog ítélkezni, tévedés, hogy a halálának az értékét félre értelmezik
az ember becsapja magát, ha úgy gondolja, hogy a váltság díj miatt bármit lehet csinálni következmények nélkül.
Tanúk,mi van Jézus eme mondatával?
"Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket."
Jézus kirekesztette őket?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!