Katolikus hit, vagy katolikus vallás?

Roland G.-nek

Én viszont még egyáltalán nem értem, hogy mitől volt olyan szenzációsan a jó az #1-es hozzászólás.

Számomra:

Vallás = hit + dogmák (főleg olyanok, amik nem erkölccsel kapcsolatosak, nem az egymással való élésről szólnak, és többnyire nem magyarázhatóak racionálisan) + ritualék (babonákkal) + okkultizmus + valamilyen hierarchikus szervezet (többnyire nem teljesítmény alapú szintekkel). Tehát minden olyan szerveződés (közösség), mely természetfelettiben hisz vagy bármely irracionális nem bizonyított szabályt eröltet (ezotériára hasonlót, vagy élesen kifogásolható szélsőséges nézeteket).

Hit = meggyőződés, világnézet (amely rendszerint még tudományosan nem bizonyított). Vagy rögeszmés ragaszkodás egy meggyőződéshez. A hiszékenységnél és a hasracsapásnál megalapozottabb.

Bár a hívő és a vallásos simán lehetne szinonima, mert sokszor a vallásosak pattognak, hogy ők az igaz hívők.

A hit viszont nem feltétlen "vallásos".

A vallásossak inkább a külsőségekben nyilvánul meg (amitől még önmagában nem lesz elítélendő), a hit pedig belső dolog (cselekedetben, életmódban nyilvánul meg jobb esetben).

Ha valaki vallásos, lehet igaz ember és igaz hívő is.

Szóval akik szerint nincs szükség jó cselekedetre, azok eretnekek (most szertartásokra gondolok). Akik szerint ha valaki megszegi a 10 parancsolatot, Jézusra mutogat és azt mondja nem bűnös (sőt szent), az eretnek.

A kereszténység a cselekedetről szól és nem arról:

"vége megöltük Jézust és ezzel a bűnünk el lesz felejtve a jövőben is".

Illusztráció hozzá:

[link]

Persze vitatkozni azon keresztényként lehet, hogy a hit vagy a cselekedet fontosabb. Mert sok keresztény szerint hitre szükség van, vagy abból fakad a cselekedet. De aki tagadja a cselekedetet, az eretnek.

Lehet, hogy sokak szerint a katolikus egyház sok mindent kiforgatott. De azok a sokak is jól kiforgattak sok mindent.

szp72-nek!

Azért jó,mert a megigazulás,igazzá válás nem cselekedetek alapján történik meg,sem nem törvények vagy szabályok betartása által,hanem hit által.Amikor valaki teljes szívéből hisz Jézus Krisztus halálában és feltámadásában,s ezt kimondja,akkor abban a pillanatban igazzá válik,még mielőtt bármi jót vagy igazat tenne az ember.A megigazulás után tud csak az ember igaz és jó cselekedeteket tenni,olyat,ami Isten előtt is igaz és jó.

A vallások pont fordítva tanítják:tegyél igaz dolgokat és igazzá válsz,de ez pont fordítva van.Ez a különbség a bibliai hit és a vallás között.A megigazulást nem lehet megszerezni vagy kiérdemelni,mert az egy ajándék,ami ingyen van,kegyelembő,s ezért csak elfogadni lehet.

Roland G.-nek

Mivel amit te és az #1-es mond az nem a katolikus egyház tanítása, ezért bátorkodtam hülyeségnek nyilvánítani.

A valódi tanítása az, amit egy hivatalos dokumentumból idéztem, s amit Lutheránusok is aláírtak.

Szia Roland G! A #14-esben teljesen jól kifejted. És köszönöm fáradozásod!

Ha képletekkel akarnám leírni:

Helyesen: HIT = ÜDVÖSSÉG + CSELEKEDETEK

Helytelenül: HIT + CSELEKEDETEK = ÜDVÖSSÉG ( ez a VALLÁS)

A második esetben azt fejezzük ki, hogy Jézus megváltási munkája nem elég, ahhoz még nekünk hozzá kell tennünk a saját cselekedeteinket, ami ellentmond a Bibliának.

Más szemszögből: Pl. egy koldusnak adok pénzt, ezt két okból tehetem, ebből a szempontból vizsgálva(!)

Ha vallásos vagyok, akkor ezzel jó pontot akarok Istennél szerezni

Ha helyes a hitem, akkor azért adok pénzt a koldusnak, mert hálás vagyok a megváltásomért és elhiszem, hogy az Isten igaz és igaz az, hogy erre buzdít az Igéjében. Tehát a hitem gyümölcsözte nekem ezt a cselekedetet (Amiről Jakab 2 is beszél). Tehát elhiszem Isten szellemi törvényeit, köztük azt, hogy aki bőven vet, bőven arat. A hitem által a cselekedetemmel is megpecsételem, hogy Istent igaznak tartom és elfogadom Jézus kizárólagos, tökéletes, 100%-os megváltómnak.

Jakab

2,22 Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit;

2,24 Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán hitből.

2,26 Mert a miképen holt a test lélek nélkül, akképen [Jak. 2,17.20.] holt a hit is cselekedetek nélkül.

2,18 De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az [Gal. 5,6.] én hitemet.

szp72 -nek!

Igen,a katolicizmus szerint hülyeség amit írtam,ebben igazad van.A Biblia viszont ezt tanítja. :)

Szent Jakab azt írja a levelében, hogy a "hit tettek nélkül halott". De itt a teljes idézet, ami szerintem sok mindenre választ ad:

"Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? Ha valamelyik testvérnek nincs ruhája és nincs meg a mindennapi tápláléka, és egyiketek így szólna hozzá: „Menj békében, melegedj, és lakjál jól!”, de nem adnátok meg neki, amire testének szüksége van, mit használna? Ugyanígy a hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog. Azt is mondhatja valaki: „Neked hited van, nekem meg tetteim.” Ha tettek nélkül megmutatod nekem a hitedet, tetteim alapján én is bebizonyítom neked a hitemet. Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek. Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddő? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? Láthatod, hogy hite működött tetteiben és tettei tették teljessé a hitét. Így teljesült az Írás szava: „Ábrahám hitt Istennek, ez megigazulására vált” és: „Isten barátjának” nevezték. Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában. Ugyanígy a parázna Rácháb is nem a tettek által igazult-e meg, amikor menedéket adott a hírszerzőknek, s aztán más úton engedte őket tovább? Mert ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül."

Ehhez kapcsolódik Jézus tanítása is, aki szintén tevékenységre buzdít: "Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem."

Én úgy gondolom, hogy a hit sok mindenhez kapcsolódhat: van, aki pl. hisz az UFO-kban, szellemekben vagy gyíkemberekben, de ha a hit már tettekre sarkall, és az életminőségedet is meghatározza, akkor az már vallás.

Amit Lucifer ír nagyjából elfogadható.

A vallás egy hit-rendszer, egy szervezet által képviselt tanítás a természetfelettiről, az erkölcsökről, különféle rituális hagyományokkal.

A hit pedig valaminek a tekintélyi alapon való igaznak tartása. Meggyőződés arról, amit nem látunk.

Én értem, hogy lehet vallásoskodni komoly hit nélkül is, de ettől a vallás nem lesz önmagában negatív, a hit pedig pozitív jelentésű szó. Létezhet igaz vallás, és létezhet téves hit.

A katolikus tanítás szerint a hit olyan, mint egy gyümölcsfának a gyökere, a jó cselekedetek, pedig a gyümölcse. Ha nincs gyökered nem lesz gyümölcsöd. De ha egyáltalán nincsenek gyümölcseid, akkor biztos, hogy van gyökered?

"Hiszed, hogy egy az Isten – és jól teszed. De az ördögök is hiszik ezt – és mégis remegnek! Akarod azonban tudni, ó balga ember, hogy a hit tettek nélkül meddő? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei által igazult meg, feláldozva fiát, Izsákot az oltáron? Láthatod, hogy a hite közreműködött a tetteinél, és a hite a tettek által lett tökéletessé. Így beteljesedett az Írás, amely azt mondja: »Ábrahám hitt Istennek, s ez megigazulásul tudatott be neki«, és Isten a barátjának nevezte. Látjátok, hogy tettek által igazul meg az ember, és nem egyedül a hit által. Hasonlóképpen a parázna Ráháb is nem a tettek által igazult-e meg, amikor befogadta a kémeket, és más úton bocsátotta el őket? Mert ahogyan halott a test lélek nélkül, úgy a hit is halott tettek nélkül." (Jak 2,19-26)