Miért zaklatnak a Jehovások?

ezek után megkérdeznélek, hogy elfogadod-e azt, hogy valakinek hozzátartozik a mindennapi életéhez, hogy ő is tanúskodjon másoknak... konkrétan a tanúknak?

te fehér galamb, mit szólnál, ha hetente felkresnének a hitehagyottak, hogy beszámoljanak, hogy is állnak a tanúk ebben a viágban?

köszönnél e nekik, bújkálnál-e előllük, beszélgetnél-e velük? meghalgatnád-e őket? elfogadnál-e töllük kiadványokat?

mert olyan egyszerűnek és logikusnak tünt az érved... csakhogy te ezen, amit írtam, fel lennél háborodva,erről beszélgetnétek a testvérekkel, és fikáznátok a hitehagyottakat, akik nem hagyták el a Jézusba vetett hitüket, ugye.

érdekelne a válaszod...

Vidiripi

Kérdező!

Írod hogy evangélikus vagy. Javaslom ha legközelebb mennek hozzád a tanúk akkor mond nekik azt hogy csak akkor álsz velük szóba ha eljönnek arra az Isten tiszteletre amire te is jársz s ha vége az alkalomnak s végig ott voltak akkor majd elbeszélgetsz velük.

Ha simán fel lehetne őket jelenteni akkor már megtetted volna. Vagy tedd meg! Csak nem tudom hogy mennyi értelme van. Már ha a rendőrök valóban foglalkoznak az üggyel.

Minket egy ideig rendszeresen fölkeresett egy idősebb ember a Jehova Tanúitól. Előbb egy fiatalabb, majd egy idősebb társsal. Kedvesek voltak, időm volt, beengedtem őket.

Előre szóltam, hogy katolikus vagyok és az is maradok, de azért csak beszélgessünk...hát jó. Vették elő sorra a témákat, de valahogy nagyon furcsán hangoztak az idézetek. Kértem, hogy mutassák meg, milyen fordításból idéznek, mert nekünk 4 féle van itthon, de egyik sem hasonlít...Nosza összehasonlítottuk a többivel. ezek alapján kérdéseket tettem fel, kulturáltan vitatkoztunk. Ez persze nem egy alkalommal történt, vagy háromszor jártak nálunk.

Mikor többedszerre is ellentmondásba keveredtek a saját (!) szövegeikkel, akkor kedvesen elbúcsúztak és többé nem jöttek. Vagyis hát már nem zaklatnak Ez is egy megoldás. : ))