Vajon ki a felelős a kiigazításra szoruló tanításért Jehova Tanúinál? Jézus, vagy a, , Hű és értelmes rabszolga".

KI A HŰ ÉS ÉRTELMES RABSZOLGA?

A hű rabszolga tagjainak a földön lévő felkent keresztények közül kell kikerülniük. A felkenteket királyi papságnak nevezik, és azt a megbízatást kapták, „»hogy mindenfelé [hirdessék] annak kitűnő tulajdonságait«, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságába” hívta őket (1Pét 2:9). Ésszerű, hogy a „királyi papság” tagjai közül legyenek azok, akik közvetlenül részt vesznek abban, hogy a hittársaikat tanítsák az igazságra (Mal 2:7; Jel 12:17).

Vajon a földön lévő összes felkent keresztény alkotja a hű rabszolgát? Nem. Valójában nem minden felkent vesz részt abban a feladatban, hogy a világon minden keresztény megkapja a szellemi eledelt. A búza között vannak olyan felkent testvérek, akik talán kisegítőszolgaként vagy vénként szolgálnak a gyülekezetükben. Ők a gyülekezetben és házról házra tanítanak, és hűségesen követik a főhivatalból jövő irányítást. Ám nem vesznek részt a szellemi eledel szétosztásában a világméretű testvériség számára. A felkentek között vannak alázatos testvérnők is, akik sohasem próbálnának tanítani a gyülekezetben (1Kor 11:3; 14:34).

Akkor hát ki a hű és értelmes rabszolga? Azzal összhangban, hogy Jézus az első században is kevesek által táplált sokakat, a rabszolga a felkent testvérek egy kis csoportja, mely Krisztus jelenléte idején közvetlenül részt vesz a szellemi eledel elkészítésében és kiosztásában. Az utolsó napok idején a hű rabszolgát alkotó felkent keresztények együtt szolgálnak a főhivatalban. Ez a rabszolga Jehova Tanúi Vezető Testülete. Vegyük figyelembe, hogy noha a rabszolgát több személy alkotja, Jézus szemléltetésében csak egy rabszolga szerepel. Tehát a Vezető Testület tagjai mint rabszolga együttesen hozzák meg a döntéseket.

KIK A HÁZISZOLGÁK?

Figyelemre méltó, hogy Jézus szemléltetésében a hű és értelmes rabszolga két kinevezést kap: először a háziszolgák fölé, másodszor pedig az úr mindene fölé. Mivel a szemléltetésben elmondottak csak a vég idején teljesednek, mindkét kinevezésnek azután kell megtörténnie, hogy 1914-ben Jézus jelenléte és királyi uralma elkezdődött.

Mikor nevezte ki Jézus a hű rabszolgát a háziszolgái fölé? Ennek megválaszolására nézzük, mi történt 1914-ben, az aratási időszak kezdetén. Akkoriban sok csoport állította magáról, hogy keresztény. Vajon Jézus melyik csoportból fogja kiválasztani a hű rabszolgát, hogy kinevezze? Ez akkor dőlt el, amikor Jézus eljött az Atyjával, és 1914-től 1919 első feléig megszemlélte a templomot (Mal 3:1).* Helyeslően tekintettek a hűséges Bibliakutatók kis csoportjára, akik teljes szívvel szerették Jehovát és az ő Szavát. Természetesen szükség volt még némi tisztításra. A Bibliakutatók viszont a próba és finomítás rövid időszaka alatt alázatosan engedték, hogy Jehova megtisztítsa őket (Mal 3:2–4). Valóban igaz keresztények voltak. Ők voltak a Jézus szemléltetésében szereplő búza. 1919-ben Jézus közülük választott ki képesített felkent testvéreket, hogy a hű és értelmes rabszolgaként szolgáljanak, és kinevezte őket a háziszolgái fölé.

Akkor hát kik a háziszolgák? Egyszerűen megfogalmazva, ők azok, akiket táplálnak. Az utolsó napok elején a háziszolgák mind felkentek voltak. Később a más juhok nagy sokasága is háziszolga lett. Ma már a Krisztus vezetése alatt lévő „egy nyáj” nagy része a más juhokhoz tartozik (Ján 10:16). Mindkét csoport hasznot merít ugyanabból a megfelelő időben kapott szellemi eledelből, melyet a hű rabszolga oszt szét. És mit mondhatunk a Vezető Testület tagjairól, akik ma a hű és értelmes rabszolgát alkotják? Nekik is szükségük van arra, hogy táplálják őket szellemileg. Ezért alázatosan elismerik, hogy egyénenként ők is háziszolgák, akárcsak Jézus többi igaz követője.

Jézus súlyos felelősséggel járó feladattal bízta meg a hű és értelmes rabszolgát. A bibliai időkben egy megbízható rabszolga, vagy sáfár gondoskodott az ura háznépéről (Luk 12:42). A hű és értelmes rabszolga tehát azzal a felelősségteljes feladattal lett megbízva, hogy igazgassa a hit háznépét. Ez magában foglalja, hogy felügyeli az anyagi ügyeket, a prédikálómunkát, a kongresszusi programokat és a bibliai kiadványok előállítását, melyeket a szántóföldi szolgálatban, a személyes és a gyülekezeti tanulmányozáskor használunk. A háziszolgáknak szükségük van mindarra a szellemi eledelre, melyről a hű rabszolga gondoskodik.

MIKOR NEVEZI KI AZ ÚR A RABSZOLGÁT MINDENE FÖLÉ?

Most nézzük meg, mikor nevezi ki Jézus a hű rabszolgát másodszor, akkor már „mindene fölé”. Ezt mondta: „Boldog az a rabszolga, ha az ura, amikor megérkezik [szó szerint: amikor eljön], ilyen munkában találja őt! Bizony mondom nektek, mindene fölé kinevezi” (Máté 24:46, 47). Figyeld meg, hogy Jézus azután nevezi ki másodszor a rabszolgát, hogy megérkezik, és „ilyen munkában” találja őt, vagyis a szellemi eledel hűséges kiosztása közben. Tehát a két kinevezés között eltelik valamennyi idő. Két dolgot kell tudnunk ahhoz, hogy megértsük, mikor és hogyan nevezi ki Jézus a rabszolgát mindene fölé. Először is mikor érkezik meg? Másodszor pedig mit foglal magában a „mindene”?

Mikor érkezik meg Jézus? A válasz kiderül a szövegkörnyezetből. Ne feledd, hogy az előző versekben, amikor Jézus „eljöveteléről” van szó, ez a kifejezés arra az időszakra utal, amikor Jézus e világrendszer végén eljön, hogy ítéletet hozzon és végrehajtsa azt (Máté 24:30, 42, 44).* Tehát Jézus „megérkezése”, vagyis „eljövetele”, melyről a hű rabszolgáról szóló szemléltetésben olvashatunk, a nagy nyomorúság alatt fog megtörténni.

Mit foglal magában Jézus „mindene”? Jézus nem mondta azt, hogy a „mindene” csak a földi dolgokra vonatkozik. Valójában Jézusnak mérhetetlen hatalma van az égben is. Ezt mondta: „Nekem adatott minden hatalom az égben és a földön” (Máté 28:18; Ef 1:20–23). A „mindene” ma már magában foglalja a messiási Királyságot is, amely 1914-től az övé, és amelyet meg fog osztani a felkent követőivel (Jel 11:15).

Mire következtethetünk mindebből? Amikor Jézus eljön a nagy nyomorúság idején, hogy ítélkezzen, azt látja majd, hogy a rabszolga hűségesen kiosztja a szellemi eledelt a háziszolgáknak a megfelelő időben. Jézus ekkor boldogan kinevezi majd a rabszolgát mindene fölé. Azok, akik a hű rabszolga részét alkotják, akkor fogják megkapni ezt a kinevezést, amikor elnyerik az égi jutalmukat, vagyis Krisztus társuralkodói lesznek.

Vajon a hű rabszolga a többi felkentnél nagyobb jutalmat kap majd az égben? Nem. Ha valaki jutalmat ígér egy kis csoportnak, azt később még meg lehet osztani másokkal is. Például vizsgáljuk meg, hogy mit mondott Jézus a 11 hűséges apostolának a halála előtti éjszakán. (Olvassátok fel: Lukács 22:28–30.) Jézus megígérte ennek a kis csoportnak, hogy a hűségükért nagyszerű jutalmat fognak kapni. Osztozni fognak vele a királyi hatalmában. Évekkel később viszont arra utalt, hogy mind a 144 000 felkent keresztény trónokon fog ülni, vagyis Jézussal fog uralkodni (Jel 1:1; 3:21). A Máté 24:47 szerint, ehhez hasonlóan megígérte egy kis csoportnak – azoknak a felkent férfiaknak, akik a hű rabszolgát alkotják –, hogy ki fogja nevezni őket mindene fölé. De valójában mind a 144 000 felkent osztozik majd Jézussal a mérhetetlen égi hatalmában (Jel 20:4, 6).

Jézus azzal, hogy a hű és értelmes rabszolgát felhasználja, ugyanazt a módszert követi, mint amit az első században felállított: kevesek által táplál sokakat. Jézus azért nevezte ki a hű rabszolgát, hogy az utolsó napokban folyamatosan időszerű táplálékkal lássa el az őszinte követőit, legyenek akár felkentek, akár más juhok. Úgy tudunk értékelést mutatni azért, hogy Jézus szellemi eledelről gondoskodik számunkra, ha hűségesen támogatjuk azokat a felkent testvéreket, akik a hű és értelmes rabszolgát alkotják. Határozd hát el, hogy így teszel! (Héb 13:7, 17).

2. bekezdés: Korábban Jézus elmondott egy másik, hasonló szemléltetést, melyben a rabszolgára sáfárként utalt, a háziszolgákra pedig szolgaszemélyzetként (Luk 12:42–44).

6. bekezdés: Krisztus „eljövetele” (görögül erʹkho·mai) nem ugyanaz, mint a „jelenléte” (pa·ru·sziʹa). A láthatatlan jelenléte azelőtt kezdődik, mielőtt eljön ítélkezni.

12. bekezdés: Lásd az „Íme, én veletek vagyok minden napon” című cikk 5–8. bekezdését a 10–12. oldalon.

16. bekezdés: Lásd a „Mondd meg nekünk, mikor lesznek ezek” című cikk 14–18. bekezdését a 7–8. oldalon.

Ki nevezte ki a Vezető Testületet?

A fentebb hivatkozott 1971-es Őrtorony-cikkben azt a megdöbbentő kijelentést teszik, hogy a Vezető Testület tagjait ugyanúgy Jézus Krisztus nevezi ki, ahogyan az az apostolok esetében is történt.

„a ‘rabszolga’ osztály vezető testületét nem emberek nevezik ki. Ugyanaz nevezi ki őket, aki az i.sz. 1. században az apostolokat is, nevezetesen Jézus Krisztus, az igaz keresztény gyülekezet Feje, és a ‘hű és értelmes rabszolga’ osztály Ura és Tanítója. - János 15,16, 19” (w71 12/15 755-762.o.)

Tudomásom szerint e különleges állítást sosem vonták vissza, de még csak nem is tisztázták egyetlen későbbi Őrtorony-kiadványban sem, tehát ennek kell a jelenlegi nézetnek is lennie arról, hogyan nevezik ki a Vezető Testület egyes tagjait. Nyilvánvalóan nem kapunk pontos információt arról, hogyan lép Jézus kapcsolatba a Vezető Testülettel, hogy tudassa velük, kik legyenek tagok vagy kiket bocsássanak el, sem arról, hogyan választotta ki Jézus látszólag az eredeti vezető testületi tagokat 1971-ben. Ezeket a fontos részleteket a képzeletünkre bízzák.

Mindig is létezett egy Vezető Testület?

Erre az egyszerű válasz: „nem"! Ahogy azt már tárgyaltuk, a vezető testületi elrendezés nem nyúlik vissza régebbre, mint 1971. Ez év előtt (és csak 1944-től fogva) a „vezető testület" kifejezést (kisbetűvel) időnként a pennsylvaniai Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat (Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania) Igazgatói Testületére utalva használták. Mindazonáltal e szerint a korábbi elrendezés szerint a doktrinális és igazgatási kérdésekben a végső szó alapesetben a Társulat igazgatójáé. Semmiképpen sem állíthatjuk tehát, hogy a Társulat korai vezetői, mint Charles Taze Russell és Joseph F. Rutherford a tagjai lettek volna egy mai értelemben vett „vezető testületetnek". Ezek az emberek inkább elnökökként szolgáltak és teljes ellenőrzést gyakoroltak a Szervezet működése felett. Figyeljük meg a következő idézetet a Jehova Tanúi – Isten Királyságának hirdetői című könyv 234. oldaláról:

„Az 1970-es évek elején, alapos megfontolás tárgyává tették a Vezető Testület további átszervezését. A Watch Tower Society 1884-ben történt bejegyzése óta a Watch Tower Bible and Tract Society elnöki hivatalának felügyelete alatt folyt az irodalomkiadás, és az egész földre kiterjedt evangélizálómunka feletti felügyelet, valamint iskolák és kongresszusok megszervezése. De a részletek több hónapi gondos vizsgálata és megvitatása után 1975. december 4-én egy új elrendezést fogadtak el egyhangúlag. Hat bizottság jött létre a Vezető Testület tagjaiból.”

A Társulat szeretné állandósítani azt az elképzelést, hogy már az első században is létezett egy „vezető testület", még ha a kifejezés nem is szerepel a Bibliában

Ennek az elég kellemetlen igazságnak ellenére (vagyis hogy a Vezető Testület történelme csak a ‘70-es évekre nyúlik vissza), az Őrtorony Társulat még mindig azt bizonygatja, hogy a vezető testületi elrendezés az 1. századból származik, vagy legalábbis bibliai időkből. Érdekes módon az Őrtorony-kiadványok tartózkodnak attól, hogy nyíltan beismerjék, a „vezető testület" kifejezés sehol sem található meg a Bibliában; láthatólag azért, mert a Társulat szeretné azt a benyomást kelteni, hogy ez az elrendezés a Szentíráson alapul. Ennek ellenére annyit azért elvárhatnánk a Társulattól, hogy legalább ne ragaszkodjon olyan határozottan ahhoz, hogy egy „vezető testület" létezett a bibliai időkben, tekintve, hogy ez a kifejezés teljesen hiányzik a Bibiából. Azonban pontosan ez az, amit a kiadványakban sorozatosan állítanak. Példaként figyeljük meg a következő idézetet az Őrtorony egy nemrégiben megjelent számából:

„Az első századi keresztények egységesek voltak, hiszen mindannyian ugyanabból a forrásból kaptak oktatást. Felismerték, hogy Jézus egy vezető testületen keresztül tanítja és irányítja a gyülekezetet. A vezető testület az apostolokból és jeruzsálemi vénekből állt." (w10 9/15 p.13)

Egy hasonló idézet tűnik fel egy 1999-es Őrtorony cikkben is:

„Jézus felkészített 12 apostolt, hogy az első vezető testületet alkossák, képezve őket és másokat is a szolgálatra (Lukács 8:1; 9:1, 2; 10:1, 2). I. sz. 33 pünkösdjén létrejött a keresztény gyülekezet, majd a kellő időben a vezető testülete kibővült, és ’Jeruzsálemben az apostolokat és véneket’ is magában foglalta." (w99 2/1. 15-16.o.)

Figyeljük meg, hogy mindkét fenti idézetben a (kis kezdőbetűs) „vezető testület" kifejezés hatásosan rá van erőltetve a Szentírásra, és azt állítják, hogy „az apostolok és a vének" is ennek a képzeletbeli elrendezésnek részei, amelyet állítólag maga Krisztus hozott létre! A Biblia mondanivalója azonban önmagában is tökéletesen világos. Ha Jehova azt szeretné, hogy gyüjtőnévként gondolkozzunk erről a két embercsoportról, akkor nem okozna neki nehézséget arról gondoskodni, hogy ihletett szava tartalmazza például a „vezető testület" kifejezést abból a célból, hogy bemutassa azokat, akik „vállalják a vezetést” imádói között abban az időben. Ehelyett a Biblia kifejezett különbséget tesz az „apostolok és a vének” közt, mint két olyan különálló csoport között, akik együtt dolgoztak egy bonyolult probléma megoldásán (nevezetesen a körülmetélés kérdésén).

Azt sejtetni, hogy az „apostolok és vének" rendszeresen együtt dolgoztak (ahogy Jehova Tanúi Vezető Testülete teszi ma), azt jelentené, hogy olyasmit állítanak, ami egyszerűen nincs leírva a Bibliában. Azonban a Társulat pontosan ezt teszi ismételten az irodalmában, amikor a Vezető Testületnek megfelelő első századi intézmény feltételezett létéről beszél.

Továbbá ha közelebbről megvizsgáljuk Pál apostol leveleit (aki nem volt „a tizenkettő” tagja), kiderül, hogy függetlenül működött bármiféle központosított jeruzsálemi vagy bárhol máshol lévő irányító szervtől, ami még kevesebb hitelt ad annak az elképzelésnek, hogy az első században létezett volna egy „vezető testület", ami az akkori prédikáló munka minden területén döntéseket hozott volna. Egyszerűen szólva, azokban a napokban Krisztus egyéneket használt arra, hogy a gyülekezeteit szolgálják és csodákat tegyenek, és teljesen egyértelmű volt, hogy vajon ezek az emberek élvezték-e az ő irányítását vagy nem. Ugyanez nem mondható el a mai vezető testületi elrendezésről.

Való igaz, hogy Krisztus apostolai közösen hoztak döntéseket, mint például amikor Pétert és Jánost kiküldték Szamáriába (Apostolok cselekedetei 8,4-17). Azonban azzal, hogy az apostolokhoz hasonlítja magát, Jehova Tanúi Vezető Testülete valóban nagyon merész állítással áll elő anélkül, hogy ezt bármilyen kézzelfogható bizonyítékkal alátámasztaná.

37-es válasz 12:20 kor: "Nem igaz az sem, hogy a szellemmel felkent apostolok soha nem szorultak kiigazításra. A Biblia bizony mást mond. Aki ismeri a Keresztény Görög Iratokat, az pontosan tudja, hogy miről beszélek."

kérve kérlek, idéznél CSAK EGY bibliaverset?

úgyhogy, te aki ítélsz....

Vidiripi

„És? Mit bizonyít ez azok kívül, hogy terelsz és félreviszed a témát Vidiripi?”

Csak azt bizonyítja hogy jó tanár voltál terelésben. Amit a terelésről tudni kell annak a 90% tőled tanultam/lestem el!

„Kiszakadhat akármennyi szekta még, akkor is egységes marad Isten népe. Ki mondta azt, hogy nem lesznek szakadások? Sőt, nem éppen az ellenkezője van a Bibliában?”

Vankó akkor annak sincs semmi jelentősége hogy: „…maguk sem egységesek hit és erkölcs dolgában…” Vagy áruld már el hogy ez miért releváns? Érdekes ha nem a tanúkról van szó akkor nagyon is lényeges. De ha a tanúkról van szó akkor érdektelen. Ezt valahogy még ennyi év után sem vagyok képes felfogni/megérteni! Miért van ez a kettősség? Te magad írod s én is tudom hogy erről a Biblia is ír. Ennek fényében még érthetetlenebb számomra hogy miért kell mindig egyoldalúan felhozni a dolgot. Amikor a szervezetben is történtek szakadások nem is egyszer és bizony erkölcsi dolgokban is voltak/vannak események.

„Ez egy PONTATLAN megfogalmazás. BÁRKINEK van "joga" értelmezni a Szentírást, a kérdés, hogy ezzel félrevezeti-e magát vagy másokat?!”

Aha! Hát persze! A Vezető Testület pontosan ezt csinálja, félre vezeti magát és másokat is.

„Isten amíg engedi, azt csinálsz, amit akarsz, fejre is állhatsz, de a türelme véges. Jehova Tanúi a katolikus múlttal ellentétben NEM TILTJÁK meg senkinek, hogy értelmezzék a Bibliát. DE, az egy teljesen MÁS téma, hogy nem ismerünk el százféle igazságot!”

Miért a többes szám? Te nem ismerhetsz el semmilyen igazságot te csak elismerheted azt amit tanítanak az irodalmakból. De nincs jogod máskép értelmezni az ott leírtakat! S nincs jogod elismerni egy másfajta igazságot még akkor sem ha egyet értenél vele. Mivel nem vagy a Vezető testület tagja. Csak és kizárólag ők ismerhetnek el bármiféle igazságot Jehova tanúinál. Te semmit nem ismerhetsz el mert nem kaptál rá hatalmat és így milyen alapon írsz többes számba ezt illetően?

"Nem fogadjuk el, hogy mindenféle vallásos csoportban szétszórva vannak Isten szolgái és más, nem bibliai, hanem inkább liberálisan és lazán értelmezett eszméket elutasítunk."

Hogy Istennek hol vannak szolgái arról te nem tudhatsz de még a VT sem. Én meg elutasítom a teljesítmény alapú óraszám követelményeket. Nem írás szerinti! De ugye ez utóbbi dolognak nincs jelentősége. Szóval ne reagáld túl!

„FELTÉVE, ha a hitével összhangban is fog cselekedni - ez a bibliában van!”

Ámen!

„Ez csak magyarázkodás, bibliai alapja NINCS. A tény, hogy a "hit hallásból van", melyre a Biblia példákat is bőségesen felhoz. A Filephez írt ellenvetés is igazán mesterkélt, vergődés csak.”

Te hoztad fel most meg jössz azzal hogy mesterkélt meg hogy vergődés! Hát te magyarázkodtál ezzel kapcsolatban laikus emberek meg miegymás. Olvastass akkor laikus emberekkel s jegyezd le a véleményeket! Biztos érdekes kísérlet lesz.

„Jehova Tanúi is nagy hangsúlyt helyeznek a SZEMÉLYES kutatásra, de olyan, hogy "mindenkitől függetlenül" NINCS!”

De van! Azt értem alatta, hogy nem csak azt olvasom el amit a saját vallásom „jóváhagyott” hanem azt is amit mások írtak a témában! Tehát nem csak egy forrás alapján végzek kutatást! Így nem az van hogy egy ember vagy emberek csoportja paraméterei alapján végzem a kutatást. Tehát függetlenül az ő útmutatásuktól végzem a kutatásomat. (mindenféle emberi irányelv nélkül) Vannak tanúk akik elismerik hogy más keresztény felekezetek által kiadott irodalmat olvastak el és bizony azt is elismerték hogy a hasznukra vált! Ez vajon hogy lehetséges? (a kérdés költői) Jehova tanúi és a személyes kutatás na az lehet hogy nincs. :)

Mert amit a tanúk legálisan kutathatnak az mind saját kiadvány. De javíts ki ha tévedek. Van e olyan cikk ami arra buzdít hogy más felekezetek által kiadott irodalmat olvasson egy tanú és még le is van írva hogy milyen kiadványokat ajánl tanulmányozásra?

„. És ez főleg igaz a vallásos tanok kutatására, hiszen azok vagy Sátántól, vagy Jehovától vannak - nincs "semleges" álláspont, vagy középút.”

Te értelmezted rosszul amit írtam!

„Miből következtetünk erre? Jézus azt mondta, hogy az Úr, „amikor megérkezik . . . , mindene fölé kinevezi” a rabszolgát. Hogyan lehetne minden egyes keresztényt kinevezni minden fölé, vagyis az Úr összes tulajdona fölé? Ez képtelenség! „

Hát úgy hogy rosszul értelmezed. Azt is lehet olvasni hogy „minden szem meglátja őt”! De állítólag ez jelképes dolog! Nem szó szerinti. Értelmezd jelképesen és ne szó szerint hogy „mindene fölé kinevezi” ez lehet a megoldás! Nem zárhatod ki annak a lehetőségét hogy itt egy rossz értelmezésről van szó. Nem ez lenne az első és nem is az utolsó ilyen eset. Így nem is lehetsz benne biztos hogy jól értelmezik az adott részt. Erre számtalan példa van sőt ugyan azon tanítás sokszori változására/értelmezésére is.

"Hát beszélhetünk arról is hogy Jehova tanúi sem teljesen egységesek. Pl. nem alkotnak egységet az Igazhitű Jehova tanúival!"

De, Jehova tanúi nagyon is egységesek! Az Igazhitű Jehova tanúi egy külön felekezet, nem? Akkor meg mi közünk nekünk hozzájuk? Ugyanannyi, mint más felekezetekhez. Annak nincs semmi jelentősége, hogy tűlünk pártoltak el, a Biblia pontosan arra figyelmeztet, hogy lesznek ilyenek:

2Pét 2:1, 3:

„közöttetek is lesznek hamis tanítók. Ugyanezek romboló szektákat fognak bevezetni csendesen, és megtagadják még a tulajdonosukat is, aki megvette őket . . . Mohóságból ki is fognak zsákmányolni benneteket elferdített szavakkal.”

Már az esőszázadi keresztények között is voltak elpártolók, akkor Ők sem voltak egységesek?

Ha Pál apostol írásait nézzük, az teljesen ellentétes ezzel a felfogással:

„Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” (Gal. 3,28)

„És minden gyülekezetben ekképpen rendelkezem.” (1Kor 7,17)

,,Azonképen sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.” (Róm. 12,5)

„Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól.” (Ef 4,4)

„Ám az Egyházban Isten némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá tett. Adott csodatevő hatalmat, gyógyítóerőt, segítőkészséget, kormányzóképességet, különféle nyelvadományt.” (1Kor 12,28)

„Testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pártokra, legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban.” (1Kor 1,10)

Ezek az idézetek világosan mutatják, hogy az I. században a szent szellem vezetése alatt álló és különböző városban (pl. Róma, Filippi, Kolossé, Galata, stb.) lévő gyülekezetek ahhoz az egyetlen egyházhoz tartoztak, amely „Egyházban Isten némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat tanítóvá tett.”

"A Vezető Testület pontosan ezt csinálja, félre vezeti magát és másokat is."

Alapvető bibliai kérdésekben nem hiszem, téves várakozásai pedig az apostoloknak is voltak. Lás Pált, aki szerint nem fognak meghalni mindannyian:

,,Íme! Szent titkot mondok el nektek: nem mind fogunk halálalvásba merülni, de mind át fogunk változni, egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt, az utolsó trombita idején." (1 Korintusz 15:51-52)

Vagy Jánost, aki szerint már az utolsú időkben voltak az akkori keresztények:

,,Azonkívül a világ elmúlóban van, s ugyanígy a kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. Kisgyermekeim, az utolsó óra ez, és amint hallottátok, hogy antikrisztus jön, úgy már most is sok antikrisztus támadt; ebből a tényből ismerjük fel, hogy az utolsó óra ez. Közülünk mentek ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradnak. Ámde kimentek, hogy felszínre kerüljön, hogy nem mindenki közülünk való." (1Ján 2:18, 19 ).

Pedig még nem, Pál megjövendölte, hogy előtte lesz egy totális hithagyás:

,,Senki, semmilyen módon ne vezessen titeket tévútra, mert nem fog az eljönni, csak ha előbb eljön a hitehagyás, és kinyilatkozik a törvénytelenség embere, a pusztulás fia. 4 Ő ellenszegül, és fölébe emeli magát mindenkinek, akit „istennek” vagy vallásos tisztelet tárgyának neveznek, úgyhogy beül az Isten templomába, és istennek mutatja magát nyilvánosan. 5 Nem emlékeztek, hogy amikor még nálatok voltam, többször is megmondtam nektek ezeket? 6 Most tehát tudjátok, mi az, ami visszatartó erőként hat, hogy ő aztán a maga megfelelő idejében kinyilatkozzon. 7 Igaz, a rejtélye e törvénytelenségnek már működik, de csak addig, míg az, aki most visszatartó erőként hat, el nem tétetik az útból.8 Akkor bizony kinyilatkozik majd a törvénytelen, akivel az Úr Jézus végezni fog szájának szellemével, és akit semmivé tesz az ő jelenlétének nyilvánvalóvá válásával." (2 Tesszalonika 2:3-8)

Ugye hamis tanítók már Pál idejében is voltak, ez nem lett volna újdonság, de Pál itt valami sokkal komolyabb dologról számol be, mégpedig arról, hogy később az egyház el fog pártolni, ami meg is történt. (Lásd katolikus egyház.)

Viiripi, szerinted nincs Istennek ma is egy egységes népe, amilyen az elsőszázadban is volt? Ha van, akkor abból csak egy van a sok száz magát kereszténynek tartó egyház között. Vagy vajon amikor Németh Sándor mint gyülekezeti vezető kihirdet egy rendeletet, akkor az végigfut az összes többin is és ott is érvényes? Mert Pál azt írja: „ És minden gyülekezetben ekképpen rendelkezem.” (1Kor 7,17. Tehát ami érvényes Filippiben, az Érvényes Kolosséban is.)

Nem, természetes ami érvényes a hit gyülekezetében, az nem érvényes pl. a katolikusoknál. Tehát kijelenthető, hogy van egy rakás egymásnak ellentmondó tanokat valló szekta. A szent szellem azonban a szektásságot nem munkálja, hanem az egy testhez való tartozást munkálja.

Az elsőszázadi keresztények közötti hitehagyottakat vajon mik jellemezték? Ad erre választ a Biblia? Talán azt állították, hogy hisznek Krisztusban, de nem vették komolyan a követőire bízott prédikáló- és tanítómunkát:

Luk 6:46 : „Miért hívtok hát így: »Uram! Uram!«, és nem cselekszitek, amit mondok?”

Máté 28:19, 20: „Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket . . . , és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek.”

Máté 24:14 : „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég.”

Talán azt állították, hogy Istent szolgálják, azonban elutasították képviselőit, a látható szervezetét:

Júd 8, 11: „ezek az álmokba merülők is hasonlóképpen beszennyezik a testet, semmibe veszik a felsőbbséget, és becsmérlően beszélnek a dicsőségesekről. Jaj nekik, mert . . . Kórah lázadó beszédében vesztek el.”

Bizony nagyon is felismerhető, hogy ma sincsen ez másként...

"Miért a többes szám? Te nem ismerhetsz el semmilyen igazságot te csak elismerheted azt amit tanítanak az irodalmakból. De nincs jogod máskép értelmezni az ott leírtakat! S nincs jogod elismerni egy másfajta igazságot még akkor sem ha egyet értenél vele."

Kedves Vidiripi, ha nem tudnám, hogy alapos bibliai ismereted van, akkor ezt most egy negatív kritikának venném tőled, de feltételezem tudod, hogy az elsőszázadi keresztények között sem volt ez máskén. Ha vitás kérdés támadt, akkor jöttek az apostolok (az akkori vezető testület) és döntést hoztak, de nem volt minden keresztényre rábízva, hogy azt tanít, amit akar. A verseket, amik ezt alátámasztják lásd itt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__6.. 20-as válasz.

És akár beismered, akár nem, ez ma is csak így megy. Istennek ma is van egy földi szervezete, ami egységes tanítást képvisel, tevékenyen cselekszi Isten akaratát és megtermi a krisztusi jó gyümölcsöket. Másképp nem kivitelezhető ez, csak is az elsőszázadi keresztények mintájára. Ezt nem tudod cáfolni!