Leírnátok, milyen POZITÍV tapasztalatotok van a Tanúkkal kapcsolatban?

A hamis tanitás megmutatása nem gyűlölet beszéd, hanem bibliai alapokon nyugvó tény.

Veled kapcsolatban oedig csak annyi a pozitív tapasztalat, hogy igyekszel mindig nyájas lenni. Ennyi.

A magyar szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Büntető törvénykönyv 269. §-a[1] közösség elleni izgatás néven bünteti a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat; a 269/C. § pedig a holokauszt tagadását bünteti.[1] A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg az emberi méltóság megsértését, így a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban is fel lehet lépni. Az ilyen jogérvényesítést nagyban akadályozza, hogy a bírósági gyakorlat[2] alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.

A gyűlöletbeszéd kapcsán az Alkotmánybíróság először 1992-ben fejtette ki véleményét: alkotmányellenesnek minősítette[3] a Btk azon szabályát, amely büntette a faji, vallási, etnikai csoportok elleni lealacsonyító kifejezések használatát, ugyanakkor az Alkotmánnyal összhangban lévőnek találta a gyűlöletre uszítás büntetőjogi szankcionálását.

Az elmúlt évek során több kísérlet volt a gyűlöletbeszéddel szembeni szigorúbb jogi fellépést lehetővé tevő törvények elfogadására. A Kormány kezdeményezésére a Parlament 2003-ban elfogadta a Btk. módosítását[4], amely a büntetőjog eszközeivel lépett volna fel az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen. Az Alkotmánybíróság a törvényt kihirdetése előtt alktományellenesnek nyilvánította.[5] Hasonló sorsa jutott az Parlament által 2007 októberében elfogadott törvénymódosító javaslatot[6], amely polgári jogi eszközökkel lépett fel a gyűlöletbeszéd ellen. A törvényt a köztársasági elnök alkotmányos aggályok[7] miatt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, az Alkotmánybíróság a köztársasági elnökkel egyetértve megállapította a jogszabály alkotmányellenességét.[8] Ugyanez történt a Parlament által 2008 februárjában elfogadott, MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslattal[9], amely a Btk.-ban, „gyalázkodás” néven büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvényjavaslatot sem a Kormány, sem az SZDSZ frakció, sem az ellenzék nem támogatta. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz,[10], az Alkotmánybíróság megállapította annak alkotmányellenességét.[11]

A Kormány az Alkotmánybíróság döntése után ismét a polgári jogi szabályok megváltoztatásával kívánta rendezni a gyűlöletbeszéd kérdését. Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot.[12] A törvényjavaslat zárt listát tartalmaz (csak a faji, etnikai, vallási és szexuális irányultság szerinti csoportok esetében tenné lehetővé a gyűlöletbeszéd elleni fellépést), nem tartalmazza a civil szervezetek perindítási jogát, és nagyobb mérlegelési lehetőséget adna a bíróságoknak az eset súlyosságának megítélésében. A törvényt a köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróság elé küldte.[13]

2009 májusában MSZP-s képviselők az Alkotmány módosításával oldották volna fel az alkotmányos problémát. A nemzetközi jogi elvekre hivatkozó javaslat[14] kimondta volna, hogy a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága nem irányulhat a gyűlöletkeltésre és a népirtás tagadására, eljelentéktelenítésére. Az alkotmánymódosítást csak az MSZP-s képviselők támogatták, így nem szerezte meg a szükséges kétharmados támogatást. Az MSZP képviselői ezután a holokauszttagadás kérdésére összpontosítottak: az Országgyűlés 2010 februárjában elfogadta a holokauszttagadás büntetőjogi üldözését tiltó jogszabály-módosítást.[15] Az ellenzéki pártok tiltakoztak a náci és kommunista rendszer által elkövetett bűnök elkülönült kezelése ellen, és hatalomra kerülve módosították a Btk-t,[16] így 2010 júniusától valamennyi népirtás tagadása bűncselekménynek minősül.

"Nemcsak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." -

Az igazság, mely örök élethez vezet, (WTBTS, 1968) 2. fejezet 5. bek.

te nem szereted az igazságot? félsz? esetleg nem szeretsz vizsgálódni? vagy egyszerűen csak nem értessz egyet a szervezeted tanításával? mégegyszer:

"Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól."

nekem kifejezetten tetszik ez az idézet, és méllyen egyetértek vele....

pozitiv dolog a tanúkkal kapcsolatban:

1968-ban ezt tamították:

"Nemcsak azt kell megvizsgálnunk, amit személy szerint mi hiszünk, hanem azt is, amit az a vallásszervezet tanít, amellyel kapcsolatban vagyunk. Ha szeretjük az igazságot, akkor semmit nem kell félnünk az ilyen vizsgálattól." -

Az igazság, mely örök élethez vezet, (WTBTS, 1968) 2. fejezet 5. bek.

szerintem ez nagyon jó, és helyes tanítás VOLT.

Szia!

Kedves Zita neked kell legjobban tudnod, hogy ez nem lehetséges.

És miért nem?- azért mert ti Jehova Tanúi elzárjátok magatokat a többi kereszténytől, nem tartjátok a baráti kapcsolatot velük mert nem engedi meg a „hű és bölcs rabszolga”, hogy „világiakkal” közösségben legyetek.

Igen, vannak olyan tapasztalataim, hogy pl. kedvesek, mosolygósak meg segítőkészek megmagyarázni a bibliát az ők ismeretük szerint,de ennyi. Talán egyszer kétszer volt olyan tapasztalatom, hogy kellemesen elbeszélgettünk a játszó téren a gyerekek mellett egy közelünkben élő Tanú apukával vagy anyukával és nem a vallásról beszéltünk, ezt már lehet POZITÍV tapasztalatnak nevezni ami Jehova Tanúit illeti. De nem lehetséges pl. kirándulásokat szervezni velük egy közösségben, nem lehet csak úgy egyet elmenni velük pl. sörözni, mert ez nem lehetséges, nem lehet őket meghívni pl.egy szülinapi bulira, mert ez nem lehetséges!- akkor hogyan és honnan legyen az embereknek POZITÍV tapasztalata a Jehova Tanúival ha nem engedik meg a közeledést ők maguk?

Hogyan legyen az embereknek POZITÍV tapasztalata a Jehova Tanúival, ha ők csak nyomulnak és zavarják az embereket az otthonaikban?

Ez nem lehetséges!

Ezen kellene változtatni és akkor talán az embereknek is megváltózik a véleménye a Jehova Tanúiról.

Üdv!