Most akkor lehet a Jézusi "keskeny úton" járni bármelyik egyházban?

Úgy tudom a bal lator is üdvözült (Lk23,39-43):

"A megfeszített gonosztevők közül az egyik szidalmazta: »Nem a Krisztus vagy te? Szabadítsd hát meg magad, és minket is!« De a másik megrótta ezekkel a szavakkal: »Nem félsz Istentől? Hiszen te is ugyanazt a büntetést szenveded! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését vesszük, de ez itt semmi rosszat sem cselekedett.« Aztán így szólt: »Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba.« Ő azt felelte neki: »Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!«"

Ami pedig az egyházhoz tartozást illeti, szerintem erre vonatkozhat ez a rész (Mk9,38-41):

"Ekkor János azt mondta neki: »Mester! Láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöt űz, de nem követ minket. Megtiltottuk neki.« Jézus azt felelte: »Ne tiltsátok meg neki! Mert senki, aki az én nevemben csodát tesz, nem fog engem egyhamar szidalmazni. Hiszen aki nincs ellenünk, velünk van. Mert aki csak egy pohár vizet ad is nektek inni az én nevemben, azért, mert Krisztuséi vagytok, bizony, mondom nektek: nem veszíti el jutalmát.«"

Ha megengeded, a pontosabb érthetőség kedvéért, írnák a az előző hozzászóláshoz.

Amikor Jézus a földön szolgált, Isten még mindig Izraellel, mint neki önátadott néppel foglalkozott. (Még nem volt keresztény gyülekezet) Ezért nem kellett mindenkinek, aki a Messiást elfogadta, rendszeresen összejönni Jézussal és vele együtt utazni, ahogy azt az apostolok tették (Márk 5:18–20; 9:38–40). (Kérlek, olvasd el, a Márk 5-ik részében lévőket is!) A nemzet mint egész azonban elvetette Jehova Messiását, ezért Jézus röviddel a halála előtt ezt mondta: „Az Isten királyságát el fogják venni tőletek s oly nemzetnek adják, mely megtermi gyümölcsét” (Máté 21:43, Csia Lajos fordítás).

Mint tudjuk, ez a "nemzet" nem szó szerinti nemzet, hanem minden nemzetböliséget jelent. Bár ezt jelentené ma is!

Vagyis, ezekben az esetekben nem azt olvassuk az újszövetségben, hogy az, aki nem tartott szó szerint velük, Jézussal és követőivel, az feltétlen más vallást alapított, szektásított, sőt éppen nem erről van szó!

E férfiúnak nem volt szüksége arra, hogy valóságosan kövesse Jézust ahhoz, hogy az ő oldalán legyen. A keresztény gyülekezet még nem lett megalapítva, ezért az, hogy az illető nem tartozik az ő csoportjukhoz, még nem jelentette azt, hogy egy független gyülekezethez tartozott. A férfi valóban hitt Jézus nevében, és ezért sikeresen űzött démonokat. Amit tett, olyan valami, ami a Jézus által mondottakkal egybevetve jutalmat érdemel. Jézus elmagyarázza, hogy nem veszti el jutalmát.

Másrészt Jézus azt is mondta, hogy "aki nem vele gyüjt, szétszór".(Máté 12:30)

Látod, ha a teljes Írást értelmezed, vagy veszed vizsgálat alá, mindjárt érthetőbb lesz.

Igen, az a gonosztevő, akinek Jézus megigérte a paradicsomot, felvet néhány fontos kérdést:

Honnan tudjuk pontosan, milyen Paradicsomra gondolt Jézus a Lukács 23:43 szerint, a gonosztevőnek adott válaszában?

Az „elhunyt igazak lelkeinek” átmeneti tartózkodási helye, a hádesz valamilyen része volt?

A Cselekedetek 2:30, 31 rámutat, hogy a halálakor Jézus a hádeszbe került. (Péter apostol, amikor a Zsoltárok 16:10-re utal, a hádeszt használja a seol megfelelőjeként.) A Biblia azonban sehol sem beszél arról, hogy a seol/hádesz vagy annak valamilyen része az ember örömére szolgáló Paradicsom lenne. A Prédikátor 9:5, 10 szavai alapján sokkal inkább arra következtethetünk, hogy akik ott vannak, azok „semmit sem tudnak”.

Az eget vagy annak valamilyen részét jelenti a Lukács 23:43-ban említett Paradicsom?

A Biblia nem támogatja azt a felfogást, hogy Jézus és a gonosztevő azon a napon, amelyen Jézus beszélt vele, az égbe került. Jézus korábban megjövendölte, hogy miután megölik, csak a harmadik napon támad fel (Luk 9:22). E három nap alatt nem volt az égben, mivel a feltámadása után ezt mondta Mária Magdalénának: „még nem mentem fel az Atyához” (Ján 20:17). Csak 40 nappal a feltámadása után látták Jézust a tanítványai felemelkedni a földről, és eltűnni a szemük elől a mennybemenetelekor (Csel 1:3, 6–11).

Mi mutat arra, hogy ez a Paradicsom földi?

A Héber Iratokban foglaltak sohasem kecsegtették a hűséges zsidókat égi élet jutalmával. Ezek az Írások a Paradicsom földi helyreállítására helyezték a hangsúlyt. A Dániel 7:13, 14 megjövendölte, hogy amikor a Messiás „uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot” kap, „a népek, nemzetek és nyelvi csoportok mind őt szolgálják”. A Királyság ezen alattvalói itt a földön fognak élni. A gonosztevő nyilván annak a reményének adott hangot Jézushoz intézett szavaival, hogy emlékezzen meg róla, amikor ez az idő elérkezik.

Hogyan lesz akkor Jézus együtt a gonosztevővel? Úgy, hogy feltámasztja őt a halottak közül, gondoskodik fizikai szükségleteiről, és lehetőséget biztosít számára ahhoz, hogy megismerje Jehovának az örök életre vonatkozó követelményeit, és eleget tegyen azoknak (Ján 5:28, 29).

Mikor jut a gonosztevő a Paradicsomba?

A Lukács 23:43 értelmét az befolyásolja, hogy hová teszi az írásjelet a fordító. Az eredeti görög bibliai kéziratok nem tartalmaztak írásjeleket. A The Encyclopedia Americana (XXIII. köt., 16. o.) ezt írja: „ A korai kéziratokban és a görög feliratokban nem láthatók írásjelek.” Egészen az i. sz. IX. századig nem is voltak használatosak. Így kellene-e hangoznia a Lukács 23:43-nak: „Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban” (ÚRB), vagy így: „Bizony mondom neked ma, velem leszel a Paradicsomban.” A kérdésre adandó választ Krisztusnak, valamint a Biblia egészének tanítására kell alapozni, és nem a vesszőre, amelyet évszázadokkal azután fűztek a szöveghez, miután Jézus kijelentette ezeket a szavakat.

A Lukács 23:43-hoz írt lábjegyzetben a német bibliafordító, L. Reinhardt azt írta, hogy a legtöbb bibliafordító „jelenlegi írásjelhasználata ezen a helyen kétségtelenül helytelen, és teljesen ellentétes Krisztus és a gonosztevő gondolkodásmódjával . . . [Krisztus] a paradicsom alatt biztosan nem a halottak birodalmának valamilyen alegységét értette, hanem csakis a helyreállított földi paradicsomot.”

Igen, ez a Tanúk álláspontja.

Gyakorlatilag minden bibliai témában hasonló alapossággal érvelnek. Hogy ne legyenek hiszékenyek.