Miért kellett átírni a Bibliát (U. V. F)?

Pontosabban:

[link]

A Codex Sinaiticus és a Codex Vaticanus nevű kéziratok, továbbá a sínai szír kódex kihagyják az 53. verstől a 8. fejezet 11. versig terjedő részt, amelyben (eltekintve a különféle görög szövegekben és fordításokban mutatkozó eltérésektől) a következő olvasható:

53 És mindnyájan hazamentek.

8 Jézus pedig az Olajfák hegyére ment. 2 Virradatkor azonban ismét megjelent a templomban, és az egész nép odasereglett hozzá, ő pedig leült, és tanítani kezdte őket. 3 Az írástudók és a farizeusok ekkor odavittek egy házasságtörésen ért asszonyt, és középre állítva, 4 ezt mondták neki: „Tanító, ezt az asszonyt tetten érték, amikor házasságtörést követett el. 5 Mózes azt írta elő nekünk a Törvényben, hogy az ilyen asszonyokat meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” 6 Ezt persze azért mondták, hogy próbára tegyék őt, hogy legyen mivel vádolniuk. Jézus azonban lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földre. 7 Amikor nem hagytak fel a kérdezgetéssel, fölegyenesedett, és ezt mondta nekik: „Az vessen rá elsőként követ, aki bűntelen közületek.” 8 És ismét előrehajolva tovább írt a földre. 9 Akik pedig hallották ezt, távozni kezdtek, egyik a másik után, kezdve a vénektől, és ő ott maradt egyedül a középen álló asszonnyal. 10 Jézus fölegyenesedett, és ezt mondta neki: „Asszony, hol vannak? Senki sem ítélt el téged?” 11 Az így szólt: „Senki, Uram.” Jézus ezt mondta: „Én sem ítéllek el. Menj el; mostantól fogva ne gyakorolj többé bűnt.”

A Szó „Isten” vagy egy „isten” volt?

A BIBLIAFORDÍTÓKNAK át kell gondolniuk ezt a kérdést, amikor János evangéliumának az első versét fordítják. Az Új világ fordítás a következőképpen írja ezt a verset: „Kezdetben volt a Szó, és a Szó az Istennél volt, és a Szó isten volt” (János 1:1). Néhány bibliafordítás ennek a versnek az utolsó részében található gondolatot úgy adja vissza, hogy a Szó „isteni” volt, vagy valamilyen hasonló megfogalmazást használ (James Moffatt: A New Translation of the Bible, The New English Bible). Sok fordításban azonban így olvasható a János 1:1 utolsó része: „Isten volt az Ige” (Katolikus fordítás, Újfordítású revideált Biblia).

A görög nyelvtan és a vers szövegkörnyezete erőteljesen arra mutat, hogy az Új világ fordítás pontos, és hogy ’a Szót’ nem szabad ’Istennel’ azonosítani, akire a vers előző része utal. Ám az, hogy az első századi görög nyelvben nem volt határozatlan névelő („egy”), néhányakban kérdéseket vet fel ezzel a verssel kapcsolatban. Ezért rendkívül érdekes egy bibliafordítás, melyet az időszámításunk szerinti első néhány évszázadban beszélt nyelvek egyikén írtak.

A kopt nyelv szaidi nyelvjárásáról van szó. A kopt nyelvet Egyiptomban beszélték közvetlenül a Jézus földi szolgálata utáni évszázadokban, a szaidi nyelvjárás pedig a kopt nyelv egy korai irodalmi formája volt. A Biblia legkorábbi kopt fordításairól egy szótár a következőket mondja: „Mivel [a Septuagintát] és [a Keresztény Görög Iratokat] az időszámításunk szerinti harmadik században fordították kopt nyelvre, a kopt fordítás olyan [görög kéziratokon] alapul, melyek a ma létező bizonyítékok túlnyomó többségénél sokkal régebbiek” (The Anchor Bible Dictionary).

A szaidi kopt szöveg két okból is különösen érdekes. Először is azért, mert ahogy az előbb említettekből látszik, tükrözi, hogyan értették az Írásokat a IV. század előtt, vagyis azelőtt, hogy a háromság hivatalos tantétel lett. Másodszor pedig azért, mert a kopt nyelvtan egy fontos szempontból viszonylag közel áll az angol nyelvtanhoz. A Keresztény Görög Iratokat először szír, latin és kopt nyelvre fordították le. A szír és a latin nyelvben nincsen határozatlan névelő, miként az akkori görögben sem volt. Ám a kopt nyelvben van. Továbbá több tudós is egyetért azzal, hogy az, ahogy a kopt nyelv a névelőket használja – mind a határozottat, mind a határozatlant –, majdhogynem megfelel annak, ahogy néhány mai nyelv, például az angol és a magyar használja őket.

Tehát a kopt fordítás érdekes bizonyítékot tár elénk arról, hogy akkoriban hogyan értették a János 1:1-et. Mi ez a bizonyíték? A szaidi kopt fordítás határozatlan névelőt használ az „isten” szó előtt a János 1:1 utolsó részében. Ezért ha ezt a részt lefordítjuk mai magyar nyelvre, az szó szerint így hangzik: „és egy isten volt a Szó.” Nyilvánvaló hát, hogy a hajdani fordítók felismerték, hogy Jánosnak a János 1:1-ben feljegyzett szavai nem azt jelentették, hogy Jézus azonos a mindenható Istennel.* A Szó egy isten volt, nem pedig a mindenható Isten.

A magyar nyelvű Új világ fordításban az isten szó kisbetűs írásmódja fejezi ki, hogy az alany tulajdonságáról vagy jellemzőjéről van szó. (Lásd: A Szentírás új világ fordítása, 5. számú függelék.)

szia

nem lett átírva.

hanem modenizálva lett és a legrégebbi iratok szerint helreállítva.

tudni érdemes, hogy az új világ 6 fordítója közül csak 1 foglalkozott hobbi szinten bibliai nyelvekkel, a maradék 5 meg gyakorlatilag szótárazott, későb ezekre a szótárakra és azok szerzőire hivatkoztak is mint szakértői tekintélyre, ám a szerzők nyílt levélben adtak hangot a felháborodásuknak

jehova tanúi persze azt fogják írni, hogy elismerőleg nyilatkoztak, de ez tételes hazugság, persze az "átlag" tanú nem hazudik hanem téved mert neki is hazudtak, kizárólag az őrtorony által jóváhagyott forrást fogadhatja el hitelesnek

itt érdemes megjegyezni ,hogy más szentháromságot elvető közösségek (unitáriusok, az ókoriban az arianusok) sem fordították másképpen a Bibliát mint a szentháromságot elfogadó egyházak, ez is bizonyítja, hogy ezek a fajta értelmezések kizárólag jehova tanúi között léteznek, hivatkozási alapjuk annyi ,hogy az ő fordítóikat nem befolyásolta hagyomány, az összes többit pedig igen