Mit gondoltok erről?

semmiképpen sem, minden lehet az, de ugye egy keresztéynek még alkoholt is szabad inni, sőt még részeg is lehet néha ha ezzel senkinek nem árt, csak ne váljon alkoholistává, tehát ebből si látszik hogy za alkohol alapvetően nem rosz dolog, ugyan így a virtuális valóság sem, még ha esetenként forulhat is rosszra, és szerintme ez jóval kevesebb eset mint a szesz esetében

ez mára már kezd egy ugan olyan művészeti ággá fejlődni mint a filmművészet vagy az irodalom, sok játék már egészen olyan mint egy interaktív film, gyakran nagyon komolyan megírt története van, tele mondanivalóval, értékes gondolatokkal, okos felvetéssel, sokszor egyszerűen gyönyörködteti a szemet mert olyan szépen van megrajzolva stb, sok játék megérdemli hogy műalkotásnak tartsuk, és ez egy jó tendencia, mert manapság a mind a filmek mind a zene mind az irodalom populáris ága kezd már termékké válni, nem arról van szó hogy a művész megalkot valamit amit sokan szeretnek és ezért jól fogy (pl a lemez) hanem eleve marketingeszközökkel kilóra állítják elő, ez alól pedig kivételek a játékok, javaslom neked is, hogy nézz rá egy párra, én is elég keveset játszom amúgy, de pont azért hogy ilyen élmények ne maradjanak ki, kivételt teszek néha

A múltkor a szemem elött majdnem elütött az autó egy biciklist.

Fülhallgató volt a fülén, a forgalmas úton.

A virtuális világa majdnem az életébe került. Láttam fiatalokat fülgalhalgatóval járni a forgalmas utcán, rángatóznak, grimaszkodnak....Nem is annyira vicces, mint szomorú látvány.

De Te a számítógépes játékokra gondolsz.

Küldök neked egy kinket, bár 2010-böl van, de nem kevésbé aktuális ma.

[link]

Azt, hogy egy nagy baromság. :)

Valamikor az autó is a sátán eszköze volt... (meg minden)

semmelweis reflexnek hívják a jelenséget amikor minden újdonságra negatívan reagál valaki, a teljesen természetes ismeretlentől való félelem kicsit eltorzult formája...

és ilyen esetben is, meg mindig ha gyűlölni kell akkor valamiféle felsőbb hatalomra kell hivatkozni, hogy ne fordaljon belülről a gondolat, hogy "dehát ebben semmi rosz nincs alapvetően, akkor miért is utálom?"