Mit gondoltok erről a szentírásból való idézetről?
Mindennek megvan a maga ideje, és kijelölt ideje van minden dolognak az ég alatt.
Ideje van a megszületésnek,
ideje a meghalásnak.
Ideje van a vetésnek,
ideje az aratásnak.
Ideje van a megölésnek,
ideje a meggyógyításnak.
Ideje van a lerombolásnak,
ideje a felépítésnek.
Ideje van a sírásnak,
ideje a nevetésnek.
Ideje van a gyásznak,
ideje a táncnak.
Ideje van a kövek szétszórásának,
ideje a kövek összegyűjtésének.
Ideje van az ölelésnek,
ideje az öleléstől való tartózkodásnak.
Ideje van a megkeresésnek,
ideje az elvesztésnek.
Ideje van a megőrzésnek,
ideje az eldobásnak.
Ideje van az eltépésnek,
ideje a megvarrásnak.
Ideje van a hallgatásnak,
ideje a szólásnak.
Ideje van a szeretetnek,
ideje a gyűlöletnek.
Ideje van a háborúnak,
ideje a békének.
Számomra pedig itt az ideje, hogy ne bízzak többé Istenben.
Hogy mit akart a szerző ezzel mondani, azt pontosan kifejti a folytatásban (Préd 3, 9-15)
"Mi haszna van az embernek a fáradságából?
Néztem azt a vesződséget, amelyet Isten az emberek fiainak adott, hogy azzal bajlódjanak.
Mindent úgy alkotott, hogy helyes legyen a maga idejében. A jövőt is beléjük helyezte. Csakhogy az ember nem tudja kifürkészni Isten művét, amelyet létrehoz kezdettől fogva mindvégig.
Úgy találtam tehát, hogy nem tehet jobbat az ember, mint hogy örvendezzen és gyönyörködjön, amíg élete tart.
Az emberek ugyanis mindnyájan, akik esznek, isznak és fáradságuk mellett a jót élvezik, Isten ajándékát veszik.
Megismertem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökre úgy marad: nem lehet ahhoz hozzáadni, sem abból elvenni. Isten pedig azért tett így, hogy féljék őt.
Ami történt, régen is megtörtént, és ami lesz, az is megesett már, és Isten megújítja azt, ami elmúlt."
Pontosan arra hívja fel a figyelmet, hogy ne a saját fanatzamgóriáink után menjünk, hanem Istenben bízzunk.
Egyszerűen elbeszélik a születés és a halál szakadatlan körforgását ebben a tökéletlen rendszerben. A születésnek ugyanúgy megvan az ideje, mint a halálnak. Az ember általában 70-80 éves korában hal meg, de néha hamarabb, olykor pedig később (Zsolt 90:10; lásd még: Prédikátor 9:11).
Ha a halál időpontja és módja már a születéskor vagy az előtt meg lenne határozva, akkor nem kellene kerülni a veszélyes helyzeteket, vagy nem kellene törődnünk az egészségünkkel, és biztonsági óvintézkedésekkel sem lehetne csökkenteni a halálesetek számát.
Kedves kérdezö,
az életet írja le Salamon király.
Ideje van a nevetésnek...a gyásznak.
Ha valaki meghal akit szerettünk, nem törünk ki örömkacagásban.
Ha kedves rokonunk, barátunk esküvöjére megyünk, nem öltözünk gyászba, és nem ordítunk fájdalmunkban...
Ideje a háborúnak....ideje a békének.
Amikor a gyilkos gonoszok ideje eljön, és végre el lesznek távolítja a szeretö Isten kezével...annak is meg van az ideje
Ideje a békének....mikor be fog teljesïlni végre a Mi Atyánk imából a kérés, hogy "Jöjjön el a te királyságod /országod/ és béke lesz az egész Földön.
Erre a két utolsóra még idéznék egy verset a Zsoltárok 37:10,11: "Egy kevés idö még és nincs gonosz.... a szelídek öröklik a Földet és gyönyörködnek nagy békességben"
Még most a gyülölet, a háborúk ideje van....de felváltja a béke ideje
Nem sok újdonság vonható le az idézetből.
A Bibliában sokszor feltalálják újra a spanyolviaszt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!