Mik azok az apokrif iratok?

Persze, ezek mind hozzáférhetőek, csak a Katolikus Egyház úgy vélte, hogy teljes tartalmuk alapján nem sorolhatók az Istentől sugalmazott iratok körébe, mert tartalmaznak olyan részeket is, amik nem feltétlenül helyesek.

Ettől függetlenül könyvtárakban, vallásos boltokban, könyvesboltokban kaphatóak, lásd pl. Mári evangéliuma, Tamás evangéliuma, stb..

Furcsa,hogy az ember dönti el mi helyes és mi nem.

Szerintem az apokrif iratok egy része(nem ismerem őket)azért sem kerülhet bele a bibliába,mert megingohatna a vatikán. Esetleg rá nézve nem kedvező ami ott olvasható.

Furcsa,hogy az eltelt időkben az embere eldöntötték mi kerüljön a bibliába és mi ne.

Az apokrif iratok pontosan a katolikus bibliában találhatók meg-lásd Szent István Társulat.

13 Mik az apokrif könyvek? Olyan írások, amelyeket egyesek belefoglaltak a Bibliába, mások viszont elutasítottak, mivel nem viselik magukon az Isten általi ihletettség bizonyítékait. A görög a·po′kry·phos szó jelentése: „gondosan elrejtett” (Márk 4:22; Luk 8:14; Kol 2:3). Ezt a kifejezést használták az olyan könyvekre, amelyeknek szerzője vagy hitelessége kétséges vagy amelyek — jóllehet bizonyos szempontból értékesek és érdemes azokat elolvasni — nem rendelkeznek az isteni ihletettség bizonyítékával. Néhány ilyen könyvet félretettek és nem olvastak fel nyilvánosan, ezért kapták a „rejtett” jelzőt. A karthágói zsinaton, i. sz. 397-ben, indítványozták, hogy hét ilyen apokrif könyvet, az Eszter és Dániel kanonikus könyveihez fűzött toldalékokkal együtt, csatoljanak a Héber Iratokhoz. De csak az i. sz. 1546-ban megtartott tridenti zsinaton erősítette meg véglegesen a római katolikus egyház, hogy ezeket a toldalékokat belefoglalja a Biblia könyveinek katalógusába. Ezek a betoldások a következők voltak: Tóbiás, Judit, toldalék az Eszter könyvéhez, Bölcsesség, Sirák fia könyve, Báruk, három toldalék Dánielhez, Makkabeusok első és második könyve.

14 A Makkabeusok könyve, jóllehet a legkevésbé sem tekinthető ihletettnek, tartalmaz történelmi szempontból érdekes feljegyzéseket. Beszámol a zsidók azon függetlenségi küzdelmeiről, amelyeket az i. e. II. században vívtak a Makkabeus papi család vezetése alatt. Ami azonban a többi apokrif könyvet illeti, azok tele vannak mítoszokkal, babonákkal és tévedésekkel. Jézus és a Keresztény Görög Iratok írói soha nem utaltak rájuk és nem idéztek belőlük.

15 Josephus Flavius, a zsidó történetíró időszámításunk első századában Apión ellen című munkájában (1. könyv, 8. bekezdés) utalt azokra a könyvekre, amelyeket a zsidók szentnek tartottak. Azt írta: „ . . . minálunk nem készült számtalan egymásnak ellentmondó, egymással vitázó könyv. Mindössze 22 kötet [biblion] az, amely az eddig eltelt idő eseményeit jegyzi fel, s amelyeket joggal tekinthetünk hitelesnek. [Ez megfelel a mai 39 könyvnek, amint arra a 11. bekezdésben rámutattunk.] A szent könyvek közül ötnek a szerzője Mózes; ezek foglalják magukba a törvényeket és a történeti hagyományokat, az emberi nem keletkezésétől egészen az ő haláláig. . . . Mózes halálától Artaxerxésznek, Xerxész utódának, a perzsák királyának idejéig Mózes utódai, a próféták jegyezték fel a korukban történt eseményeket 13 könyvben. A további négy könyv Istenhez szóló himnuszokat s az emberek életmódjára vonatkozó intelmeket tartalmaz.” Ezzel Josephus igazolja, hogy a Héber Iratok kánonját már jóval az i. sz. I. század előtt rögzítették.

16 A bibliatudós Jeromos, aki i. sz. 405-ben fejezte be a Biblia latin Vulgata fordítását, teljesen biztos volt álláspontjában az apokrif iratokat illetően. Miután felsorolta az ihletett könyveket — ugyanazt a számozást követve, mint Josephus, azaz a Héber Iratok 39 ihletett könyvét 22 könyvnek tekintve —, azt írta a Sámuel és a Királyok könyve Vulgata fordításához írt előszavában: „Van tehát huszonkét könyv . . . Az Írásoknak ez a prológusa (előszava) tehát erőteljes bevezető mindazon könyvekhez, amelyeket héberből latinra fordítottunk, így tudhatjuk, hogy minden, ami ezeken túl van, az apokrifok közé tartozik.”

19:42-nek

Pontosan így van. :) A Júdás evangéliuma is apokrif irat. Az egyház nem ismerte el, mert ha tanítanák, az emberek rájönnének, hogy a hithez nincs szükség az egyházra. :)