Felsorolnátok az apokrif iratokat, és megadnátok egy-egy linket a szövegükhöz is?

Itt vannak felsorolva az apokrif iratok, de tudnod kell, hogy nem maradt fent minden, egy részét megsemmisítették.

[link]

Ami pedig megmaradt, azokat itt olvashatod el:

[link]

Apokrifek

ez egy nagyon jó könyv, Vanyó lászló zseniális nagy volt.

Sajnos csak antikváriumban van, ott is ritkán, és nagyon drágán. De könyvtárból vedd ki!

[link]

Szia!

Mielőtt belekezdenél ezekbe ajánlom szíves figyelmedbe, hogy az "apokrif" kifejezést nem feltétlenül azokra az iratokra alkalmazzák, amik kimaradtak a Bibliából.

Egyes ókori egyházatyák ezt a kifejezést még a pszeudoepigráf iratokra alkalmazták, a reformáció óta azonban a protestánsok között az egyesek által ugyan elfogadott, de nem kanonikus iratokat jelöli.

Azok az iratok melyeket az Ószövetségben apokrifnak nyilvánítanak a fenti definíció szerint a katolikus kiadású Bibliákban megtalálhatóak. Ezek:

- Bölcsesség Könyve (Salamon bölcsessége)

- Jézus, Sirák fia könyve (Ecclesiasticus)

- Tóbiás

- Judit

- I. Makkabeus könyve

- II. Makkabeus könyve

- Báruk 1-5. fejezet

- Báruk 6. fejezet (Jeremiás levele)

- Eszter 10:4 - 16:24

- Dániel 3:24-90 (Azáriás imája, a három ifjú éneke)

- Dániel 13. fejezet (Zsuzsanna és a vének)

- Dániel 14. fejezet (Bél és a sárkány)

- Ezsdrás II.III és IV. könyvét és Manassé imáját a tridenti zsinat sem kanonizálta!

Az Újszövetség apokrif iratainak egyikét vagy másikát egyes helyi kánonok átmenetileg elfogadták, többet közülük néhány egyházatya is támogatott, némely régi újszövetségi kézirat gyűjteményében is megtalálhatók. Az egyetemes egyház azonban sohasem fogadta el őket. A folyamatos vizsgálat és rostálás során pedig végül is egyetemesen elvetették a kánonba való felvételüket. A középkori egyházban még nagyon kedveltek egyeseket ezek közül, különösképpen a Hermas pásztorának nevezett iratot. Azonban semmilyen egyházi fórum nem kanonizálta őket, még a tridenti zsinat sem. A legfontosabbak:

Az ál-Barnabás levele (I. vagy II. századból)

Az ún. II. Kelemen levél (II. század első fele)

Hermas pásztora (II. század első fele)

Didaché, a 12 apostol tanítása (100-120 körül)

Péter apokalipszise (150 körül)

Pál és Tekla cselekedetei (170 körül)

Laodiceaiakhoz írt levél (IV. század)

Zsidók evangéliuma (I. század második fele)

Polycarpus levele a filippibeliekhez (vsz. i. sz. 108)

Ignatius hét levele (vsz. 110 körül)

A Biblia pszeudoepigráf iratai - amiket régen apokrifoknak neveztek - Kb. i. e. 200 és i. sz. 200 között keletkeztek, bibliai szerzők művének tüntetik fel magukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában. Jellemző rájuk a messiási királyság dicsőségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a teremtésről, az angyalokról stb. A katolikus egyházban apokrifoknak nevezik ezt a csoportot, protestáns körökben pedig tágabb értelemben vett apokrifusoknak vagy apokaliptikus irodalomnak. A legismertebbek:

- Jubileumok könyve

- Aristeias levele

- Ádám és Éva könyve

- Ésaiás mártíromsága

- III. Makkabeusok könyve

- IV. Makkabeusok könyve

- I. Énokh

- A tizenkét pátriárka testamentuma

- Mózes mennybemenetele

- A szibillai jóslat

- II. Énokh, vagy Énokh titkainak könyve

- II. Báruk, vagy Báruk szír apokalipszise

- III. Báruk, vagy Báruk görög apokalipszise

- Salamon zsoltárai

- 151. zsoltár

Az Újszövetség pszeudoepigráf iratainak száma igen magas: a IX. században Phótiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány közülük:

- Tamás evangéliuma (I. századból), gnosztikus nézeteket tartalmaz Jézus gyermekkori csodáiról. A gnoszticizmus a II. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely felvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög "gnózis" = ismeret szóból származik, ami utal spekulatív, filozofikus jellegére.

- Péter evangéliuma (II. századból), gnosztikus és doketikus jellegű hamisítvány. A dokatizmus szintén ókori antibiblikus irányzat, amely szerint Krisztusnak csak látszat-teste volt.

- Az egyiptomiak evangéliuma (II. századból), aszketikus tanításokat tartalmaz a házasság, a hús- és borfogyasztás ellen.

- Mária eltűnése (IV. századból), Mária testi mennybemeneteléről szól, a Mária-kultusz kialakulási folyamatát dokumentálja.

További ismert újszövetségi személyek nevéről elnevezett pszeudoepigráf evangéliumok is léteznek, úgymint Nikodémus, Barnabás, Fülöp stb. evangéliuma. Úgyszintén létezik Péter, János, András, Tamás, Pál, Máté, Taddeus stb. cselekedetei, Jézus levele (Mezopotámia királyához), Pál levelei Senecához (a filozófushoz), továbbá Péter, Pál, Tamás és István apokalipszise.

Üdv. Péter

Reinkarnációról nincs szó szerintem apokrifban sem

Itt találsz egy párat magyarul: [link]

Gratulálok Laxli! :-)

Megtennéd, hogy megjelölöd azt az apokrif iratot, ahonnan idézted ezt. Mert anélkül ez egy hoax!

Üdv. Péter