A Buddhista filozófia szerint az állatokat nem szabad bántani? (többi lent)

A Buddaizmus egy filozófia, amely alapvetően abból indul ki, hogy tény ként kezeli, hogy minden ugyan annak a tudatnak a megnyilvánulása. Innentől kezdve minden életet tisztelni kell.

A cél, hogy az életet értelmetlenül és szándékoltan ne pusztítsuk. Így igen, ha ellepi a házadat egy hangyaboly, akkor annyi, lőttek a házadnak, el kell költöznöd. Ellenben, ha az almában a kukacot megeszed, akkor így jártál.

Az amire te utalsz, hogy szinte semmit nem lehet tenni, még egy kukacot sem lehet megenni véletlenül, vagy eltaposni egy bogarat véletlenül, ezek olyan szerzetesekre vonatkoznak, amelyek kifejezetten elvonulva a világtól élnek és szigorú szerzetesi rendet tartanak. Ők erre tették fel az életüket.

Ez kb. olyan, hogy a kereszténységben is vannak olyan szerzetes rendek, amelyek némasági fogadalmat kötnek. Ettől még nem kell némának lennie minden kereszténynek.

Szóval lehetsz Buddaista úgy, hogy húst eszel, csak nem fogsz megvilágosodni.

---

Anonymus

A Buddhizmus alapvetően a karma törvényére épül: tettek és következmények, nem pedig tettek és jutalom/büntetés.

Nem tilos és szabad, hanem inkább érdemes és nem érdemes. És hogy melyik, arra végső soron te találod meg a választ.

Már az is következmény, ha a hangyák ellepik a házat, nyilván a ház lakója nem takarított ki rendesen.

A dzsainizmusnak van azt hiszem olyan ága, ahol az emberek seprik maguk előtt a talajt, hogy ne lépjenek rá semmilyen apró állatra, és kendőt kötnek a szájuk elé, hogy ne lélegezzenek be mikroszkopikus élőlényeket. Ez a "bocsánat, hogy létezem" felfogás szerintem már a ló másik oldala (bár szerzetesi életben ez is lehet egyfajta törekvés, amelynek belső lényegét a világi ember nehezen értheti meg - szóval őket sem akarom minősíteni). Mindenesetre az élet tiszteletben tartásában úgy gondolom simán belefér a saját életed is, méghozzá előkelő helyen - elvégre az élet természetéhez tartozik, hogy konfrontálódik más életekkel: tápláléklánc, territórium stb.