Hol található eredeti Biblia? -

A Bibliának egyetlen eredeti kézirata sincs meg, mind ókori másolat. Az egyébként egy nagyon elterjedt egyházellenes tévhit, hogy az egyház manipulálta volna a Biblia szövegét. Az eredeti kéziratok egyértelműen tanúskodnak arról, hogy nem.

De ajánlok egy előadást ennek kapcsán:

Manipulálta- az egyház Jézus üzenetét?

Mit tudunk az evangéliumok eredetéről? Valóban átírta Nagy Konstantin az Újszövetséget? Bízhatunk-e az Újszövetségben mint történtelmi dokumentumban? Miközben e kérdéseknek igyekszünk utánajárni, megtudhatjuk, hogy hogyan hagyományozták az újszövetségi szövegeket, hogy mennyit változott a szöveg azóta, és belepillanthatunk, mivel foglalkozik az újszövetségi szövegkritika tudománya.

Előadó: Brátán János

Az előadás letölthető

- hanganyaga (25,1 MB mp3): [link]

- diabemutatója (4,1 MB pdf): [link]

- jegyzete (pdf): [link]

- konklúziója (pdf): [link]

Ha ez nem elégített ki, ajánlok egy könyvet:

Metzger, Bruce - Az Újszövetség szövege

Megrendelhető itt: [link]

Egyébként amit I. Damasus pápával kapcsolatban felhoztál, ő nem manipulált semmit a Bibliában, hanem Szent Jeromosnak adott megbízást, hogy dolgozza át a Bibliának >>A LATIN FORDÍTÁSÁT<<, mert addig egy javarészt hibás régi latin fordítás volt használatbna, így született a Vulgata, a latin Biblia, amely lényegileg azonos az eredetivel.

De ez sem számít, mivel a mai Bibliafordítások nem a latin Vulgata, hanem az eredeti héber és görög szöveg alapján készül.

Ajánlok egy jó bibliafordítást:

[link]

Szia!

A könyvnyomtatás feltalálásáig (XV. század) a bibliai iratok kéziratos másolatokban terjedtek. A legrégibb ószövetségi iratok az i. e. XV. században keletkeztek. Tehát közel háromezer éven át kézi másolású iratok őrizték a szöveget és örökítették át az újabb és újabb nemzedékeknek. Még az i. sz. I. században íródott újszövetségi iratoknak is közel másfél évezreden át kellett ilyen formában fennmaradniuk.

Ekkora időtávolság mellett természetes, hogy az autografák, az eredeti kéziratok egyetlen bibliai könyvről sem állnak rendelkezésünkre. Kézenfekvő volt a feltételezés, hogy a gyakori másolás során akarva-akaratlanul is sokat torzulhatott a szöveg ennyi idő alatt. A XIX. század második felében és századunkban felfedezett ősi, bibliai kéziratok megismerése előtt a tudományos szövegkritika ezt is vallotta. Nagy és objektíven megválaszolhatatlannak látszó kérdés volt a szöveg hitelességének kérdése. A nagy jelentőségű ó- és újszövetségi kéziratleletek kritikai feldolgozása mára azonban már megtörtént, és ez lehetővé teszi a kérdés megnyugtató lezárását. A közvélemény azonban általában keveset tud a vizsgálatok eredményéről. Még ma is népszerű ellenvetés a bibliai tanítások komolyanvételével szemben, hogy naiv dolog azt hinni, hogy az egykori próféták és apostolok írásait olvassuk mai Bibliánkban. Lehetetlennek vélik, hogy a szöveg ennyi idő távolából pontosan fennmaradt volna.

A XIX. és XX. század kézirat-felfedezései és azok kiértékelése alapján megállapítható, hogy Isten üzenete, az egykori ihletett szerzők bizonyságtétele sértetlenül maradt ránk oly sok évszázad távolából. Ez annál inkább elgondolkodtató, mert nem természetfölötti módon őrződött meg így! A kéziratok története a korok körülményeinek megfelelő emberi történet: a romlandó anyagból készült autografák odavesztek a történelmi viharokban. A sok-sok másolásnál történtek elírások. Nyelvi, helyesírási, írásmódbeli különbségek is fennállnak. De ami a tartalmat illeti, az csorbítatlan maradt.

Érdekes, hogy éppen akkor, amikor az elfogult racionalista bibliakritika a csúcspontján volt, e kéziratleletek tanúskodtak a bibliai iratok szöveghűségéről. A szövegkritika a legbehatóbb vizsgálatokat végezte el, mintegy mikroszkóp alá helyezett mindent. De az eredmény így is a szöveg azonossága és megbízhatósága lett, teljes egyértelműség a tartalmat illetően.

"Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel, Homérosz Iliászának csak 643 kézirata létezik, Thulydides Peloponnesosi háborújának csak 8, Tacitus műveinek csak két kézirata van meg. A bibliai szöveg hitelességét illetően a bizonyítékoknak olyan bősége áll rendelkezésre, hogy egyértelműen kimondhatjuk: A keresztény ember kezébe veheti a teljes Bibliát és mindennemű kétely vagy habozás nélkül vallhatja, hogy az Isten beszéde, amely a lényeget érintő változás vagy károsodás nélkül adatott tovább nemzedékről nemzedékre az évszázadokon át."

(F. G. Kenyon: Our Bible and the Ancient Manuscripts, 55. l.)

Üdv. Péter

Számos okunk van elhinni, hogy a Biblia lényegében nem változott, amióta megírták. Igaz, nincsenek meg a bibliai írók eredeti kéziratai. De valójában nem is számíthatunk arra, hogy azok a kéziratok meglegyenek. Nos, ennek oka az anyag, amelyre írtak, azután a megírástól eltelt időnek a történelme, valamint egy bizonyos régi zsidó szokás.

Nézzük először az anyagokat. Még ma is létezik néhány anyag, amit akkor írtak meg, amikor a Bibliát összeállították. De ezek közül a legtöbbet kőbe vagy agyagba vésték, ami hosszú időn át képes megmaradni. Úgy tűnik azonban, hogy a Bibliát eredetileg kevésbé tartós anyagra írták. Például, a bibliai író, Jeremiás néhány írását Joákim király elégette (Jeremiás 36:21–31). A kőbe vagy agyagba vésett írásokat nem lehetett volna ilyen módon elpusztítani.

A bibliaírók által használt legelterjedtebb anyag

a papirusz volt (Cselekedetek 7:22). Lehetséges, hogy Mózes erre a rövid életű anyagra írt. Egy másik általánosan használt anyag, amire a Közel-Keleten írni szoktak, az állati bőr vagy más néven pergamen volt. Lehet, hogy Jeremiás borjúbőrre írt. De akár bőrre, akár papiruszra írt, mindkét anyag eléghetett, amikor Joákim király Jeremiás tekercseit a tűzbe vetette.

A régmultban volt egy zsidó szokás , ami igen valószínűtlenné teszi, hogy a kéziratok napjainkig fennmaradhattak volna. A zsidók egy genizah-ban

rejtették el a kéziratokat.A genizah olyan helyiség, ahol a zsidók régen a használatban elkopott kéziratokat elhelyezték. Erről Paul E. Kahle tudós ezt írja: „A zsidók ilyen helyiségekben szoktak elhelyezni mindenféle írott és nyomtatott anyagot, közel a zsinagógájukhoz; nem mintha valamiféle irattárnak tekintették volna az ilyesmit, hanem azért, hogy azok egy ideig zavartalanul pihenjenek. A zsidók attól féltek, hogy helytelen használat által esetleg megszentségtelenítenék az ilyen írásokat, amelyek tartalmazhatták Isten nevét. Ezért az ilyen írásokat — később pedig a nyomtatott anyagot is — időről időre megszentelt talajba ásták el, így azok ott elpusztultak.

De Mózes megjövendölte azt az időt, amikor király fog uralkodni Izrael felett, és ezt a különleges parancsot jegyezte le: „Amikor elfoglalja helyét királysága trónján, le kell írnia könyvbe a maga számára ennek a törvénynek másolatát abból a könyvből, amelyet a papok, a léviták gondjaira bíztak” (5Mózes 17:18). Tehát néhány másolatot kellett készíteni az Írásokról.

Az Írások lemásolása idővel hivatássá lett Izraelben. Igen, a Zsoltárok 45:1, [45:2, Károli] ezt mondja: „Bárcsak nyelvem szakképzett másoló íróvesszeje lenne.” Ilyen másolókat, mint Sáfán és Sádok, név szerint is megemlít a Biblia. Az ősi idők legismertebb másolója azonban Ezsdrás volt, aki eredeti írásokat is adott hozzá a Bibliához (Ezsdrás 7:6; Nehémiás 13:13; Jeremiás 36:10). Bár később is adtak még hozzá részeket a Bibliához, a már meglevő könyveket lemásolták és terjesztették

"A Bibliának egyetlen eredeti kézirata sincs meg, mind ókori másolat. Az egyébként egy nagyon elterjedt egyházellenes tévhit, hogy az egyház manipulálta volna a Biblia szövegét. Az eredeti kéziratok egyértelműen tanúskodnak arról, hogy nem."

Nem éreztek itt egy kis ellentmondást?

Egyébként miért kellett egyáltalán kanonizálni az eredeti bibliát? Mert ugye mindig az eredeti a hiteles! Akkor miért is? Mert a józan paraszti ész és a logika is azt diktálja, hogy azért, mert abban olyan dolgok is le voltak írva egyértelműen, amit az akkori papság (és a mai sem) nem akarta, hogy a kisember is megértse azt, amit Jézus tanított és mondott:János Evangéliuma:10:30 Én és az Atya egy vagyunk. Azaz Istenek vagyunk, ami a zsoltárok könyvében is le van írva. Zsoltárok könyve » 82. fejezet 6 Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan:.......

Ergo, ha az eredeti könyvek mindenki számára olvashatóak lettek volna, akkor nem tudták volna az embereket mint valami birkákat terelgetni évszázadokon át.