A szombat nap nem csak a zsidóknak adatott, úgy mint a körülmetélés is?

Szia!

OFF!

Talán azon kellene elgondolkodni, hogy mennyire egyetemes az, amit egy ókori nép önmagáról állít. Mert a kiválasztottság mítosza egyetlen nép hagyománya, önmagának, önmagáról. Ez nem kinyilatkoztatás, hanem egy állítás, amely ráadásul,- a leírások tükrében-, inkább az egészben való gondolkodás helyett az egésztől való elválasztottságot mutatja be.

A fizikai körülmetélkedés sem isteni rendelés, hanem zsidó hagyomány.

"Mózes parancsot adott a körülmetélésre – bár nem Mózestől eredt, hanem az ŐSATYÁKTÓL –, és szombaton is elvégzitek a körülmetélést."

ON!

A vasárnap (vásárnap, Nap napja), amikor az ember megpihen önmagában, Istenben. Amit gyűjtött szellemi, lelki, testi értelemben eladja, szétszórja és csak önmaga nyugalmában, világosságában pihen.

Pietrosol, megint hozod a szokásos formádat és iszonyatos butaságokat írogatsz.

A körülmetélést nem Mózes rendelete el, hanem már sokkal korábban, Ábrahám óta kötelező, és bizony, maga az Úr rendelte el. Olvasd csak el a Szentírásban Teremtés könyve 17. fejezetét.

[link]

A keresztények eleinte megtartották a szombatot is és mellette a vasárnapot. A vasárnap nem felváltotta a szombatot, hanem egy más tartalmú ünnep. A szombat a teremtés ünnepe, a vasárnap a feltámadásé és a megváltásé.

Később a hétköznapi életben csak vasárnap tudtak munkaszüneti napot tartani, szombaton már nem, de a liturgikus szertartásrend szerint a szombat továbbra is ünnepnek számított, úgy, mint a vasárnap.

Még később a nyugati keresztény egyházak ezzel a liturgikus renddel szakítottak, de keleti keresztény egyházakban ez azóta is így van.

# 5!

Azzal szeretnéd igazolni az isteni rendelést, hogy a tóra leírja, hogy ez isteni rendelés? Brávó!

Most koncentrálj és figyelmesen olvasd ezt el:

"Mózes parancsot adott a körülmetélésre – bár nem Mózestől eredt, hanem az ŐSATYÁKTÓL –, és szombaton is elvégzitek a körülmetélést."

Tehát nem azt mondja, hogy Istentől ered, hanem "az ŐSATYÁKTÓL".

A Mózesi törvény véget ért a Krisztus halálával.

Ez a törvény útmutatóként, vagy nevelöként szolgált Jézus Krisztushoz.

Az állati áldozatok elöárnyékolták Krisztus tökéletes áldozatát, a szombat elöárnyékolja a nemsokára bekövetkezendö Krisztus ezeréves királyságát, amikor a Föld és az emberek megpihennek végre a sokezer éves szenvedéstöl, fájdalomtól. A körülmetéledés szintén a Mózesi törvénnyel együtt már érvényét vesztette.

Söt a Bibliában megtaláljuk hogy Pál apostol aggódott azokért a keresztényekért, akik visszatértek a régi dolgokhoz, melyek árnyéka a jöevendöbelieknek...ehhez tartozik a szombat is. Kolosszé 2:16,17 Galacia 4:10,11

A körülmetélkedéssel kapcsolatban ezt a döntést hozta a Jeruzsálemi vezetö testület: Cselekedetek 15:28,29

Szia!

A szombat a hét hetedik napja, melyet a Teremtő Isten megszentelt a Teremtéskor, vagyis a kérdésedre a válasz: a szombat az egész emberiségnek adatott a Teremtés emlékünnepeként.

Az Újszövetségben az emberek ugyanúgy ünnepelték a szombatot, mint előtte, sőt maga Krisztus így utalt rá a nagy apokaliptikus beszédében: "És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg): akkor, akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; a ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen; és a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye.Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon. Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon: Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok." (Mt. 24:14-22)

Üdv. Péter