Milyen igékkel lehet alátámasztani, hogy a halál után nem semmittevés következik?

Kedves Asperrimus.....azt tudod ugye, hogy a Biblia úgy jövendöli, hogy a Föld örökké megmarad?

Söt, hogy gyönyörü paradicsomá válik, megvalósul az Isten eredeti még Édeni terve? és az is hogy az állatok és az emberek békességben fognak élni, éppenúgy mint az Édenben volt. Ézsaiás 11:6,7

Ha a Bibliában a "világ vége" szót találjuk, az csak a gonosz végét jelenti, de nem az Föld és nem az emberiség végét.

A 2.Péter 3 részében olvassuk hogy egyszer ez a világ már elpusztult, a vízözönkor. A jövendölés szerint hasonlóképen csak nem víz hanem tüz általi pusztulásról ír....de ugyanolyan értelemben, mint a Noé idejében..

Csak a gonosz pusztult el.

SÖt Isten még azokat is eltávolítja, akik a Földet pusztítják. Jelenések 11:18

szia

csatlakoznék Testvéremhez Katyhez,

(Zsoltárok 37:29) 29 Az igazságosak öröklik a földet, És örökké rajta lakoznak. /Katolikus forditás/

„Boldogok a szelíd érzületűek, mivel örökölni fogják a földet” (Máté 5:5).

a Teremtő nem fog újra földet teremteni mert az örökké megmarad, és nem a Föld vétkezett hanem a Rajta élők.

Ugyan milyen logika lenne abban a Teremtő részéről, hogy a munkáját megsemmisitse, csupán "néhány" lázadó miatt?

A Föld ahogy Irtad is, a Bibliában a

Tengerhez hasonlóan az emberi társadalmat jelenti, az ég, pedig a kormányzatokat.

ez fog változni, Jézus messiási királysága fogja át venni a Föld feletti uralmat, és azok maradnak meg akik engedelmesek voltak Isten teokratikus elrendezésének, és alávetették magukat ennek a királyságnak.

Az Encyclopaedia Judaica őszintén elismeri: „Valószínűleg a görög befolyás hatására került be a judaizmusba a lélek halhatatlanságának tantétele.”8 A Héber Iratok egyszerűen és világosan azt tanítják: Isten eredetileg arra szánta az embert, hogy tökéletes egészségnek örvendve, örökké éljen ezen a földön. (Lásd a 11—12. oldalon a 2—4. bekezdést.) A Mózes első könyve 2:7-ben azt olvassuk: „Akkor megalkotta az Örökkévaló Isten az embert a föld porából és lehelte orrába az élet leheletét; így lett az ember élő lénynyé [lélekké, Károli].” Figyeld meg, a szöveg nem azt mondja, hogy az ember lelket kapott, hanem azt, hogy ő lett egy lélek. Az első embert, Ádámot az Isten elleni engedetlen lázadása miatt büntették halállal. Ádám ezért mint emberi lélek meghalt. Semmilyen része sem élt tovább egy másik birodalomban. Következésképpen a lélek halhatatlanságának gondolata nem bibliai tanítás. A Biblia egyértelműen kijelenti: „A vétkező lélek, az hal meg” (Ezékiel 18:4).

Tisztelt Asperrimus!

"A Prédikátor könyvének nincs nagyobb tekintélye, mint a Biblia egyéb könyveinek. Más bibliai állítások azonban cáfolják a halál utáni alvás elképzelését. Például a Lukács 16. Azt mondod, hogy allegória. Miért az az allegória, miért nem a Prédikátor?"

Korábbi kommentemben megadtam rá a választ, hogy a Lukács 16. fejezetében a Lázáros történet miért példázat, elolvastad?

Hogy miért nem a Prédikátorok könyve az allegória?

Préd 9:5, 10 : „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak (. . .) Mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy.”

Ezt hogyan kell érteni, ha nem szószerint? Vagy ezt:

Zsolt 146:4 : „Kimegy a szelleme, és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai"

A "kimegy a szelleme" ne tévesszen meg, itt a héber 'rúaḥ' szót használja a Szentírás, vagyis ennek jelentésben semmi köze a 'nefes'-hez, ami az emberi lelket (életet jelenti). A rúah Isten szellemét jelenti, ezt fújta Ádám orrába és ezzel keltette életre, de ugyanez a szellem munkálkodott a világ megteremtésénél is és ugyanezen szellem által szólt Isten a Bibliaírókhoz, de a csodatevések is ugyanezen szellemi erő által lettek véghezvíve az apostolok korában. Isten a szellemét, vagyis a szent szellemet tehát sokmindenre felhasználja.

1Mózes 2:7 „Jehova Isten megformálta az embert a föld porából, és az orrába lehelte az élet leheletét, így lett az ember élő lélekké.”

Ahhoz, hogy élő lélek lehessen az ember, szükség van Isten szellemére is, de ezek szorosan összetarzoznak. Isten szelleme nélkül nincs élet, tehát minden élő léleknek (beleértve az állatokat is) részét képezi a szent szellem:

Zsoltárok 104:29 „Ha elveszed szellemüket [rúach], kimúlnak, és porrá lesznek újra.”

S ezért írja a Prédikátor 3:19 is azt , amit:

Préd 3:19-20: „az emberek fiainak vége hasonló az állatoknak végéhez, egyenlő végük van. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is; egy szellemük van mindegyiküknek, úgyhogy nem áll felette az ember az állatnak, hisz minden hiábavalóság. Mindegyik egy helyre megy; mindegyik a porból lett, és mindegyik a porba tér vissza."

Ezzel összhangban vannak más versek is:

"Bizony, ahogy a test halott szellem nélkül, úgy a hit is halott cselekedetek nélkü." (Jakab 2:26)

A test halott szellem nélkül... Ezért a Bibliában a ruʹach szót nemcsak „szellemnek”, hanem „erőnek”, azaz életerőnek is fordítják. Isten például ezt mondta Noé napjainak az Özönvizéről: „vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életerő [ruʹach] működik” ( 1Mózes 6:17; 7:15, 22 ). A „szellem” tehát arra a láthatatlan erőre (az élet szikrájára) utal, amely élővé tesz minden élőlényt.

Jézus is ugyanezt tanította a halálról, amikor az alvássa szemléltette a halál állapotát. Ugye amikor alszik az ember, öntudatlan állapotban van (kivéve ha álmodik).

"A Prédikátor könyvét úgy olvasom, hogy közben nem feledkezem meg a Lukács tizenhatról. Ennyi elég is ahhoz, hogy meglássam azt, hogy a ti állításotok nem lehet igaz."

A mi állításunkat számos egyértelmű Igevers alátámasztja, mint láthatod, amik egyszerűen félreérthetetlenek. A Lukács 16-ot már csak ezekből kiindulva sem vehető szószerint, ráadásul eredetileg a vers is azzal kezdődött, hogy: "És monda ismét egy példázatot:"

"Én nem hiszek abban, hogy egyesek a Mennybe vannak elhívva, a másodosztály pedig a Földre, a többiek pedig a porba."

Pedig ez a Biblia tanítása:

Jelenések 5:9

9 És új éneket énekelnek: „Méltó vagy rá, hogy elvedd a tekercset, és felnyisd a pecsétjeit, mert levágattál, s véreddel embereket vettél meg az Istennek minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből, 10 és királysággá és papokká tetted őket a mi Istenünknek, és királyokként fognak uralkodni a föld felett.”

Jelenések 14:3-5

,,És amit a trón előtt és a négy élő teremtmény meg a vének előtt énekelnek, mintha új ének lenne, és senki sem volt képes megtanulni azt az éneket, csak a száznegyvennégyezer, akiket a földről vettek meg. 4 Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal; igen, ők szüzek. Ezek követik a Bárányt, bárhová megy is. Ezeket az emberek közül vették meg zsengéül az Istennek és a Báránynak, 5 és semmilyen hazugság nem találtatott a szájukban; szeplő nélküliek ők."

Róma 8:16-17

16 Maga a szellem tanúskodik a mi szellemünkkel együtt arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. 17 Ha tehát gyermekek vagyunk, akkor örökösök is: igen, örökösei Istennek, társörökösök pedig Krisztussal, feltéve, hogy vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.

János 14:2

„Az én Atyám házában sok lakóhely van . . . elmegyek, hogy helyet készítsek nektek"

Luk 12:32

,,Ne félj, kicsiny nyáj, mert a ti Atyátok helyesnek látta, hogy nektek adja a királyságot."

Lukács 22:28-30

,,De ti vagytok azok, akik kitartottatok mellettem próbáimban; és szövetséget kötök veletek, mint ahogy az én Atyám szövetséget kötött velem, egy királyságra , hogy egyetek és igyatok az én asztalomnál a királyságomban, és trónokon üljetek, hogy ítéljétek Izrael tizenkét törzsét."

Értelemszerűen ugyanarról a csoportról beszél mimdegyik vers, vagyis a felkentekről, akik az égben Krisztus társuralkodói lesznek. De Jézus maga mondja el, hogy:

,,más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók; őket is elő kell hoznom, és figyelni fognak a hangomra, és egy nyáj lesznek egy pásztorral." (János 10:16)

„Ezek után láttam, és íme, egy nagy sokaság, melyet senki nem volt képes megszámolni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből; és a trón előtt és a Bárány előtt álltak, fehér köntösbe öltözve, és a kezükben pálmaágak voltak” ( Jelenések 7:9 ).

Ők nyílván nem azonosak a 144 ezerrel, elvégre nem lehet minden igaz keresztényből király...:) Igen, mint ahogy mondtad, Ők megszámlálhatatlanok, nem úgy, mint a 144 ezer, tehát külön csoportról beszélünk. S hogy mit jelképeznek a pálmaágak? I. sz. 33. niszán 9-én az egybegyűlt sokaság örömmel fogadta a Jeruzsálembe bevonuló Jézust: „pálmaágakat fogott, és kiment eléje. És így kezdtek kiáltozni: »Mentsd meg, kérünk! Áldott, aki Jehova nevében jön, igen, Izrael királya!«” ( János 12:12, 13 ). Ehhez hasonlóan az, hogy a nagy sokaság pálmaágakat lenget és kiáltozik, azt mutatja, hogy túláradó örömmel fogadja Jézust, Jehova kinevezett Királyát.

"Nem olvastam még egyetlen épkézláb magyarázatot sem arra, hogy a Jelenések könyve száznegyvennégyezer elhívottja, akiket Izrael fiainak nevez a Biblia, törzsenként fel is sorolja őket (Jel 7,4-8), hogyhogy nem zsidók?"

Szellemi izraelről van szó, aminek minden nemzetből való emer tagja lehet, nem csak a szószerinti zsidók:

„véreddel embereket vettél meg az Istennek minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből, és királysággá és papokká tetted őket a mi Istenünknek, és királyokként fognak uralkodni a föld felett” ( Jelenések 5:9, 10 )

Jóllehet elsőként a test szerinti zsidók és a zsidó prozeliták kaptak lehetőséget arra, hogy a szellemi Izrael választottai legyenek, a nemzet tagjai közül csupán egy kisebbség élt ezzel a lehetőséggel. Jehova ezért a nem zsidókra is kiterjesztette a meghívást (János 1:10–13; Cselekedetek 2:4, 7–11; Róma 11:7 ). Miként az efézusiak – akik egykor 'elidegenedettek voltak Izrael államától’ –, úgy most a nem zsidók is elpecsételésre kerülhettek Isten szelleme által, és a felkent keresztény gyülekezet részévé válhattak ( Efézus 2:11–13; 3:5, 6; Cselekedetek 15:14 ).

A Jelenések 7:4–8 eltér a szokásos törzsi felsorolástól (4Mózes 1:17, 47 ). Nyilvánvaló, hogy az itt található felsorolás nem azt a célt szolgálja, hogy a test szerinti zsidókat azonosítsa törzsenként, hanem hogy rámutasson a szellemi Izrael hasonló szervezeti felépítésére, amely egyensúlyban van. Ennek az új nemzetnek pontosan 144 000 tagból kell állnia, a 12 törzs mindegyikében 12 000 tag. Az Isten Izraelében egyetlen törzs sincs, amely kizárólagosan csak királyi vagy csak papi törzs lenne. A nemzet minden tagjának királyként kell uralkodnia, és a nemzet minden tagjának papként kell szolgálnia ( Galácia 6:16; Jelenések 20:4, 6 ).

"Hogyhogy éppen azért kapják a pecsétet a homlokukra, hogy a Földnek ártani készülő angyaloktól védelmet kapjanak, hiszen akkor nincsenek a Mennyben, hanem a Földön, ahová a pusztító csapások érkezni fognak?"

„És láttam egy másik angyalt feljönni napkelet felől, és az élő Isten pecsétje volt nála, és harsány hangon kiáltott a négy angyalnak, akiknek megadatott, hogy ártsanak a földnek és a tengernek, és ezt mondta: »Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg el nem pecsételjük a mi Istenünk rabszolgáit a homlokukon«” (Jelenések 7:2, 3).

Erre gondolsz? A felkentek elpecsételése jelenleg is folyik, s mivel a földön élő emberek közül választják ki Őket, így nyílván a földön történik a dolog. A négy angyal által tartott négy szél a végítélet napot jelképezi, ennek eljöveteléig kell elpecsételtetnie minden felkentnek.

Mi ez az elpecsételés, és kik Istennek ezek a rabszolgái? Az elpecsételés i. sz. 33 pünkösdjén kezdődött el, amikor az első zsidó keresztények felkenettek szent szellemmel. Később Isten a ’nemzetekből valókat’ is elhívta és felkente (Róma 3:29; Cselekedetek 2:1–4, 14, 32, 33; 15:14 ). Pál apostol olyan felkent keresztényekről írt, akik garantáltan ’Krisztushoz tartoznak’, és hozzátette, hogy Isten az, aki „pecsétjét is ránk tette, és nekünk adta az eljövendőknek zálogát, vagyis a szellemet, a szívünkbe” ( 2Korintusz 1:21, 22 ; vesd össze: Jelenések 14:1 ). Amikor Isten örökbe fogadja ezeket a rabszolgákat szellemfiaiként, előre megkapják az égi örökségük zálogát, mint egy pecsétet (2Korintusz 5:1, 5; Efézus 1:10, 11 ). Ezek után elmondhatják: „Maga a szellem tanúskodik a mi szellemünkkel együtt arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha tehát gyermekek vagyunk, akkor örökösök is: igen, örökösei Istennek, társörökösök pedig Krisztussal, feltéve, hogy vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk” ( Róma 8:15–17 ).

„Feltéve, hogy vele együtt szenvedünk . . .” Mit jelent ez? Ahhoz, hogy elnyerjék az élet koronáját, a felkent keresztényeknek ki kell tartaniuk, hűeknek kell lenniük mindhalálig ( Jelenések 2:10 ). Nem arról a tanításról van szó, hogy „egyszer megmentve, örökre megmentve” ( Máté 10:22; Lukács 13:24 ). Inkább így intik őket: „tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy biztossá tegyétek magatoknak elhívásotokat és kiválasztásotokat”. Pál apostolhoz hasonlóan végül nekik is el kell tudniuk mondani: „A kiváló harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam” ( 2Péter 1:10, 11; 2Timóteusz 4:7, 8 ). Isten szellem által született fiai maradékának a kipróbálása és megrostálása addig folytatódik itt a földön, amíg Jézus és a hozzá társuló angyalok végérvényesen rá nem teszik a pecsétet ezek ’homlokára’. Ezáltal véglegesen, visszavonhatatlanul úgy azonosítják őket, mint „Istenünk rabszolgáit”, akik kipróbáltak és hűségesek. A pecsét ekkor maradandó jel lesz. Nyilvánvaló, hogy amikor a nyomorúság négy szelét elengedik, a szellemi Izrael minden tagja véglegesen el lesz pecsételve, noha néhányan közülük még itt fognak élni fizikai testben (Máté 24:13; Jelenések 19:7 ). A létszámuk teljes lesz (Róma 11:25, 26 ).

Egy vicc jut eszembe:

A férj várakozik a kozmetika előtt. Végre elkészül a felesége, és várakozásteljesen a férjére mosolyog. A férj nézi, majd ennyit mond:

- Nem baj Drágám, legalább megpróbáltad!

Az ember egy idő után rájön, hogy a borsót nem lehet annyira puhára főzni, hogy a falhoz csapkodva, legalább a nagyja ott maradjon. Ezért érzem magam úgy, mint Magilla Gorilla: "A jövő héten újra megpróbáljuk!"