Milyen igékkel lehet alátámasztani, hogy a halál után nem semmittevés következik?

szia

Isten nem adott halhatatlan "testet" az embernek, ami túl éli test halálát.

Mert soha eszébe sem volt ilyen már csak azért mert az ember ahogy irva vagyon a földből való, nem az égből, és oda is tér vissza ahonnan vétetett.

a Büntetés halál, vagy is az élet ellentéte. ami az életben lehetséges a halálban nem

(Prédikátor 9:10) 10 Mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy.

(Prédikátor 9:5, 6) 5 Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és nincs többé fizetségük, mert nem emlékeznek rájuk többé, elfeledték őket. 6 Szeretetük, gyűlöletük és féltékenységük is elveszett már, és időtlen időkön át többé nincs részük semmiben sem, ami történik a nap alatt.

az életbe semmi része beleszól

sa nincs a halottnak

...mert megszólal a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlan állapotban, mi pedig elváltozunk.

Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és ennek a halandó testnek halhatatlanságba kell öltöznie.

Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba, akkor beteljesedik az ige, amely írva van:

»Elnyelte a halált a diadal.

Halál, hol a te győzelmed?

Halál, hol a te fullánkod?«

(1Kor 15,52-55)

"A nefesh/pszyché halandó, a ruach/pneuma halhatatlan. Ez is benne van a Bibliában."

Mint ahogy az is, hogy az ember csak Isten életadó szellemének (rúaḥ) köszönhetően lehet élő lélek (nefesh). Ugyanez a helyzet az állatokkal is, ezért is írja a Biblia, hogy egyforma végünk van. A testünk halála után öntudatlan állapotban leszünk (feltámasztásunkig), ezt világosan leírja a Biblia, innentől kezdve pedig minden más tanítás hamis filozófia. A versek, melyek látszólag ellentmondanak a halál utáni öntudatlanságnak, mind jelképesen értendők, s mindnek megvan a maga jelentése. Így van ez a gazdag és Lázár történetével is (ami egy példázat), melyet rendszerint felhoznak a halhatatlan lélek mellett érvelők bizonyítéknak:

Luk. 16:19 (Károli):

19 "Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:"

Nestle lábjegyzetében (pl.: Codex Bezae Cantabrigensis (D) V. század, valamint a III-IV-dik századból való Codex Curetonianus Syriacus (syc), stb.) a következő olvasható:

"Εἶπεν [monda] δέ [Es] καὶ [ismet] ἑτέραν [egy masik] παραβολὴν [peldazatot]: Ανθρωπος δέ τις ἦν πλούσιος....

A helyes fordítás tehát így hangzik:

19 "És monda ismét egy példázatot: Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:"

Ez nem is meglepő, hiszen Jézus legtöbbször példázatokban beszélt, egyáltalán nem idegen ez a fajta tanítási módszer a Biblia szellemétől.

Kedves Grkaty!

Az állatok orrába nem lehelt Isten. Emberek esetében is csupán Ádám orrába lehelt szellemet, már Éváról sem írja ezt és a leszármazottakról sem. Én azt gondolom, hogy az emberi szellem Ádám óta apáról fiúra - és lányra - száll. Ezt azonban nem mondja a Biblia, ám azt sem, hogy minden ember közvetlenül a Mennyből száll alá a fogantatás pillanatában, ahogyan általában feltételezik. Ezt egyetlen gyermekkel kapcsolatban jelenti ki a Biblia, a Betlehemben megszületett Jézusról, éppen ezért volt mentes Ádám bűnétől. A következő lehelés, amit konkrétan említ a Biblia Jézus Krisztus feltámadása után történt, amikor ezt mondta: "Vegyetek Szent Szellemet." Az én személyes véleményem az, amit szintén nem tudok bizonyítani, hogy ebben az esetben itt nem a Szent Szellemről van szó, Aki csak később, Pünkösd napján jött el, hanem az új szellemről, azaz az újjászületésről. Az új szellem szent. Az eredeti szövegben nem különböztették meg a kisbetűs "szellemet", a nagybetűs "Szellemtől", ez csupán a fordítók, és a Bibliát kiadó szervezetek koncepciójának az eredménye.

Próbálj egy rövid időre elszakadni a Prédikátor könyvétől, van ugyanis a Bibliában további hatvanöt. Ha azokat is figyelembe veszed, és azután térsz vissza a Prédikátorhoz, akkor egész más színben fogod látni, mintha azt tekinted kiindulási alapnak. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy hiábavaló minden, kár dolgozni és küzdeni, mert minden hiábavalóság a Nap alatt. Csak vegetáljunk és várjuk az Úr szabadítását, hiszen ígéret van rá, hogy visszajön és helyreállít mindent. Ha valaki csak a Prédikátor könyvét olvassa a Bibliából, akkor nevetőgáz nélkül tuti, hogy depressziós lesz, és aláírja a lemondó nyilatkozatot. A Prédikátor könyvének nincs nagyobb tekintélye, mint a Biblia egyéb könyveinek. Más bibliai állítások azonban cáfolják a halál utáni alvás elképzelését. Például a Lukács 16. Azt mondod, hogy allegória. Miért az az allegória, miért nem a Prédikátor?

Pál apostol szerint a keresztények, ha kiköltöznek a testükből, akkor sokkal jobb lesz nekik, mert akkor Krisztushoz mennek. Ha csupán elalszanak, ahogyan ti állítjátok, akkor nem kerülnek jobb helyzetbe, legfeljebb a Prédikátor depresszióba hajló nézőpontja szerint kikerülnek a hiábavaló létezés húsdarálójából, de Pál nem ezt mondta. Azt mondta, hogy elköltözni és a Krisztussal lenni sokkal inkább jobb, e testben megmaradnom azonban szükségesebb tiértetek.

Kedves Assperimus...

A Biblia így int: 2.Timóteus 3:16,17: "A TELJES Irás Istentöl ihletett és hasznos...."

Tehát kedves Assperimus...a Teljes Írás.

Ugye nem gondolod Te sem, hogy egy ember bölcsebb lehet, mint a Biblia Alkotója?

Jézus sem vont kétségbe semmi sem abból, ami az Ószövetségben meg volt írva.

Söt, alátámasztotta. Igen Jézus is megmondta, hogy a mennybe nincsennek a hüségesek, sem Ábrahám, sem Izsák, sem Noé....sem Jób...senki.

A János 3:13-ban megmondta: "SENKIki sem ment fel elötte a mennybe........

Ha senki, akkor Ábrahám sem ... egyszerüen SENKI

Tudod én hiszek Jézusnak, Ö jobban tudta, mint mint az emberek.

......és még kedves Assperimus, Pál apostol mennyei elhivatást kapott, azt amelyet megkapták a többi apostolok is.

De Te sem én sem, nem vagyunk oda hivatva. Nekünk Földi reménységünk van. Mi nem vagyunk elhívatva, hogy Krisztussal uralkodjunk a mennyben mint királyok és papok. Azt nem mi határozzuk meg.

Jézus maga megmondta, hogy azokat a személyeket maga az Atya választja ki.

A többinek oda NINCS belépés.

Ha alaposan áttanulmányozzuk a Jézus Krisztus jövendöléseit az "utolsó napokkal" kapcsolatban, felismerjük hol állunk az idö forgásában.

Nem sokára meghallgatásra kerül az ima: "Jöjjön el a Te királyságod /országod/, legyen meg a TE akaratod, ahogy a mennyben úgy itt a Földön is"...

Te hogyan érted, mi az Isten akarata a Földdel kapcsolatban?

Kedves Grkaty!

Te félreértettél engem. Egyik kedvencem a Prédikátor könyve, és az első szavától az utolsóig elfogadom. Csakhogy azzal is tisztában vagyok, hogy amire fentebb hivatkoztál, az azt jelenti, hogy a teljes Írás együtt, egy időben igaz, nem pedig fertályokra bontva, felboncolva, részegységenként analizálva. Mivel a Biblia többi hatvanöt könyvét is figyelembe veszem, ezért A Prédikátor könyvét úgy olvasom, hogy közben nem feledkezem meg a Lukács tizenhatról. Ennyi elég is ahhoz, hogy meglássam azt, hogy a ti állításotok nem lehet igaz.

Én nem hiszek abban, hogy egyesek a Mennybe vannak elhívva, a másodosztály pedig a Földre, a többiek pedig a porba. Nem olvastam még egyetlen épkézláb magyarázatot sem arra, hogy a Jelenések könyve száznegyvennégyezer elhívottja, akiket Izrael fiainak nevez a Biblia, törzsenként fel is sorolja őket (Jel 7,4-8), hogyhogy nem zsidók? Hogyhogy éppen azért kapják a pecsétet a homlokukra, hogy a Földnek ártani készülő angyaloktól védelmet kapjanak, hiszen akkor nincsenek a Mennyben, hanem a Földön, ahová a pusztító csapások érkezni fognak? Hogyhogy megszámlálhatatlan sokaságot látott János a mennyei trón előtt, minden nemzetből, ágazatból, népből és nyelvből (Jel 7,9), a száznegyvennégyezret pedig pecséttel kellett megvédeni a Földön? A száznegyvennégyezer nem megszámlálhatatlan, hiszen maga a Biblia mondja, hogy száznegyvennégyezer, vagyis a 4. és a 9. vers alanyai nem ugyanazok, és nincsenek is egy helyen, legfeljebb egy összefércelt pongyola minőségét meg nem haladó felületes Bibliaolvasás esetén. Arra sem kaptam választ, hogy miért a Sion hegyére pozicionálja a száznegyvennégyezret a Biblia Jézus Krisztus visszajövetelekor, ha az elhívásuk az, hogy a Mennyben éljenek (Jel 14,1)? Ha ezekre komoly választ kapok, nem pedig egy szemüveget, akkor majd elgondolkodom azon, hogy esetleg tévedek.

Nem más Jön, hanem vissza adja az Uralmat az atyjának, hogy Isten legyen minden mindenben, vagy is vissza áll az ami Ádám idejében is volt.

Jehova a Teremtő Isten, és továbbra is az Ő vezetése alatt élnek majd az emberek, ahogy kezdetben is volt, és nem kellett volna Jézus és halál ha igy maradt volna Ádám engedelmessége révén

Nos, a Biblia más véleményen van:

"És láték egy nagy fehér királyiszéket, és a rajta űlőt, akinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyök nem találtaték." (Jel 20,11)

Ezután következik az ítéletről való beszámoló, majd ezt írja:

"Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala..." (Jel 21,1)

A újnak fordított "kainosz" szóról azt mondja az Újszövetségi Szómutató Szótár, hogy a Biblia sehol nem használja egy régi dolog felújított, frissített változatára, hanem egy gyökeresen más valóságra, ami éppen most gördült le a gyártósorról.

Amúgy "földnek" fordított "gé" nem okvetlenül a Föld bolygót jelenti. A Hold, vagy a Mars talajára ugyanezt a szót használná a görög (meg a magyar is), ahogy a héber "erec" is jelenti a Föld bolygót, jelenti a talajt, de jelenti Izrael területét is. Az "elsőnek" fordított "prótosz" jelentése "legelső", "legkorábbi", "legrégebbi", "eredeti". Nem értem, ha az eredeti, legkorábbi, legelső, legrégebbi Föld eltűnik, akkor ez hogyan tekinthető az eredeti visszaállításának?