Milyen igékkel lehet alátámasztani, hogy a halál után nem semmittevés következik?

"Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájok, megtérnek!" Lk. 16:30

Ábrahám válasza pedig ez:

"Ő pedig monda néki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad." Lk. 16:31

Mit számít, hogy mit írnak egyik-másik könyvben(mindegy, hogy biblia vagy regény)?

Attól még semmi nem lesz valóság, amit ott leírt valaki és éppen ezért nem bizonyíték semmire sem.

A Lukács 16,19-31 története végig erről szól.

"Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván: És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit. Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám keblébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak keblében. És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban. Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképpen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vigasztaltatik, te pedig gyötrettetel. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához; Mert van öt testvérem; hogy bizonyságot tegyen nekik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak. Monda neki Ábrahám: Van Mózesük és prófétáik; hallgassák azokat. Ama pedig monda: Nem úgy, atyám Ábrahám; hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, megtérnek! Ő pedig monda neki: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki a halottak közül feltámad."

Ezt csak előre megfontolt szándékkal lehet allegóriaként értelmezni.

De máshol is olthatatlan tűzről beszél Jézus:

"Ahol az ő férgük meg nem hal, és tüzök el nem aluszik." (Mk 9,44:46:48)

Öt alkalommal beszél arról, hogy bizonyos emberek tüzes kemencébe, vagy külső sötétségre kerülnek - szerintem ez ugyanaz a hely -, ahol sírás és fogcsikorgatás lesz (Mt 13,42:50;22,13;24,51;25,30)

Ezen kívül, maga Jézus, amikor meghalt, nem a semmibe került. A Biblia szerint lement a Pokolba, ahol Noé engedetlen kortársaihoz is szólt:

"Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint; Amelyben elmenvén, a tömlöcben lévő lelkeknek is prédikált, Amelyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, amelyben kevés, azaz nyolc lélek tartatott meg víz által." (1Pt 3,18-20)

Amikor Jézus feltámadt, vele együtt számos ószövetségi szent is feltámadt:

"És a sírok megnyílának, és sok elhunyt szentnek teste föltámada. És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének." (Mt 27,52-53)

Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy visszamegy az Atyához, azaz a Mennybe, hogy helyet készítsen, azután pedig vissza fog jönni, hogy az Övéit is odavigye:

"Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem [volna], megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek. És ha majd elmegyek és helyet készítek nektek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek." (Jn 14,2-3)

Itt egyértelműen beszél Pál apostol arról, hogy testben élve távol vagyunk az Úrtól, ezért inkább szeretnénk kiköltözni ebből a testből, hogy az Úrral legyünk. Ez persze az Övéire vonatkozik, nem minden emberre. De a végső cél az, hogy erre a hajlékunkra, amiben most sóhajtozunk, felöltözzük a mennyei hajlékunkat. Az pedig a test feltámadása lesz a rendelt időben. Az Úr jelenlétébe való menetel azonban akkor van, amikor kiköltözünk a testünkből, azaz meghalunk.:

"Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben. Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat; Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk! Mert akik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy ami halandó, elnyelje azt az élet. Aki pedig minket erre elkészített, az Isten [az], aki a Lélek zálogát is adta minekünk. Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól. (Mert hitben járunk, nem látásban); Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz. Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, neki kedvesek legyünk. Mert nekünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt." (2Kor 5,1-10)

De egyszer mindenki fel fog támadni. Jézus feltámadása óta tart az az időszak, amióta elérhető, hogy a halottak hallják az Isten Fia szavát, és megelevenedjenek. Ez ebben az esetben valóban allegória, mivel ezek a halottak a földön jönnek, mennek, esznek, isznak házasodnak, de a szellemük halott, ezért mondja Pál az efézusi keresztényeknek, hogy holtak voltatok, de Isten megelevenített titeket (Ef 2,1-9). Jézus azt ígéri, hogy akik átesnek ezen a megelevenítésen, amit pl. a Jn 3,3-8-ban újjászületésnek nevez, az nem megy a kárhozatra. De eljön az az idő is, amikor nem csupán allegóriaként értelmezendő az a szó, hogy halott, mert azt mondja, hogy mindnyájan, akik a sírokban vannak meghallják az Ő szavát, és előjönnek. Különbség lesz azonban akkor is abban, hogy ki hova és milyen állapotban kerül:

"Bizony, bizony mondom nektek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. Bizony, bizony mondom nektek, hogy eljő az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek. Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában: És hatalmat ada neki az ítélettételre is, mivelhogy embernek fia. Ne csodálkozzatok ezen: mert eljő az óra, amelyben mindazok, akik a koporsókban vannak, meghallják az ő szavát, És kijőnek; akik a jót cselekedték, az élet feltámadására; akik pedig a gonoszt művelték, a kárhozat feltámadására." (Jn 5,24-29)

Ez utóbbi eseményt írja le a Jelenések könyve, de ez majd csak jézus Krisztus ezer éves földi uralkodása után történik meg:

"És láték egy nagy fehér királyi széket, és a rajta ülőt, akinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyük nem találtaték. És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, amely az életnek [könyve]; és megítéltetének a halottak azokból, amik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. És a tenger kiadá a halottakat, akik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, akik ő náluk voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek tavába. Ez a második halál, a tűznek tava. És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték." (Jel 20,11-15)

Ne dőlj be a jehovistáknak! Az ő szellemi atyjuk Charles Taze Russell rettenetesen félt a Pokoltól, amit csak úgy tudott feloldani, hogy elkezdte tagadni a Pokol létét, amihez kapaszkodókat keresett a Bibliában. Így aztán a jehovisták kizárólag a Prédikátor könyvéből hajlandóak kiindulni, és csak azokat az igéket veszik figyelembe, amelyek azzal összhangban vannak, az összes többit allegorikusan értelmezik.

"Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmuk nincs többé; mivelhogy emlékezetük elfelejtetett. Mind szeretetük, mind gyűlöletük, mind gerjedezésük immár elveszett; és többé semmi részük nincs semmi dologban, amely a nap alatt történik." (Préd 9,7-8)

A Prédikátor könyvére azonban az a jellemző, hogy a végső konklúziótól eltekintve kizárólag azokkal a dolgokkal foglalkozik, amelyek a nap alatt vannak, azaz ebben a földi életben.

"A dolognak summája, mindezeket hallván, [ez]: az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga! Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz [legyen az]." (Préd 12,15-16)

Azaz Isten minden cselekedetet, jót és rosszat egyaránt, ítéletre előhoz. Vagyis mindenki el lesz számoltatva.

Például:

"A feltámadottak ugyanis nem nősülnek, és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. Nem olvastátok a halottak feltámadásáról, amit Isten mondott nektek: ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’ Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.« (Mt 22,30-32)

...és még rengeteg helyen.

Olyan ige kedves kérdezö NINCS.

Igazán nincs. Olvasd el kérlek a Prédikátor 3:19-21-et.

A saját Bibliádban ha olvasod, meggyözödhetsz róla, hogy a halottak egyszerüen megszünnek létezni.

Itt azt írja a Biblia, hogy egy a "sorsa" az embereknek és az állatnak és egy helyre megy mind a kettö.

Ugye az állatok lelkét a papok nem küldik a mennybe.

A nagy különbség az, hogy az embereknek reménységük van a feltámadásra. De ez is jövö idöben.

Jézus jövö idöben beszélt arról, hogy lesz feltámadás. János 5:28,29...a jóknak és a rosszaknak.

A rosszak az itélet feltámadására, ez azt jelenti, hogy lehetöséget kapnak megjavulni és az szerint lesznek majd itélve.

De amit a haláluk elött elkövettek, azért már lefizették a "bért".

Tudod úgy mondja a Biblia: "A bün zsoldja a halál".

Tehát a halállal lefizették a rosszaságukat, és a feltámadáskor /itt a helyreállított paradicsomi Földön/ lehetöséget kapnak megjavulni.

grkaty, szerinted a feltámadás nem a halál után lesz?

:D

:D

jaj te hát mit nem értessz? Amíg élek, minek támadjak fel?

grtaty,

azt nem értem, ha a halál után van a feltámadás, akkor miért állítod azt, hogy a halál után nincs semmi?

A feltámadás ezek szerint neked semmi?

A tanúk a feltámadás után létezésben sem hisznek?