Melyik jobb? Öngyilkosnak lenni, vagy eladni a lelkünket a gonosznak?

Hmmmm...

klienseket gyűjtesz?

A keresztény hit szerint ez a kettő ugyanaz.

Nem értem, miért lenne jobb az élet, ha eladod a lelked a gonosznak.

Ha van megoldás a problémára, oldd meg magad, mert ha más tudna segíteni, aki lekötelez, akkor ugyanazt mg tudod csinálni te is, amit más tenne.

Ha meg nincs megoldás, akkor nem segít rajtad a gonosz sem, ellenben - tekintettel a természetére - átver és megkárosít.

Öngyilkosnak lenni a legrosszabb, mert a világ a változik, és az ember is. A kilátástalanság ideiglenes, néha ki kell várni, néha meg kell szokni. Senkinek nem habos torta, de azért lehet így is élvezni.

"Nem szeretném eladni a lelkemet egyébként."

Nocsak! Lucifer szerepzavarban?

Szia!

Nem hiszek abban hogy van olyan helyzet, amikor csak ez a két opció volna lehetséges. Mert láttam olyat, aki foglalkozott az előbbi gondolatával és NEM az utóbbi segített rajta, hanem az, hogy Istenhez fordult segítségért. S talán ezesetben ki lehet találni, hogy magát az öngyilkossági kísértéseket mi, vagy ki is okozhatta. Vagyis ez a fajta -a kérdésben vázolt- választás, nem választás. Választásként feltüntetve a dolgot, már önmagában a kérdés hazugsággá lesz, (amely fajta hazugság persze az ördög jellemzője is), mert kiiktatja a rendszerből Istent. Nem tartom elképzelhetetlennek ugyanakkor nyilván -már az előbb említett okból sem-, hogy egy erős kísértésnek, illetve befolyás alatt álló személy elméjében ilyen módon merüljön föl ez a kérdés, az ördög azon törekvése közepette, hogy mindenképp hazavágja az aktuális áldozatát.

De ettől még, sőt pláne, hazugság marad a kérdés.

Ahogy az előbb is írták: Meg kell térni. Ez a kérdésből, valami okból kihagyott, valódi válasz.

De kizárólag a kérdésben szereplő opciókra szorítkozva, merthogy lehetséges hogy egy kóros pszichés -és állapotban mégsem látszik más út, a magam részéről azt gondolnám hogy elképzelhető hogy talán szerencsésebb az öngyilkosság, abban az esetben, ha az azért történnék, hogy az utóbbit tudatosan kizárja az e választás elé állított ember. Ez az ember tulajdonképpen azért adná oda az életét, hovy ne kelljen tudatosan amellett döntenie, hogy az ellenség táborába áll. Ez egyfajta vértanúságnak tekinthető akár, amennyiben ez egy kvázi Isten mellett való kiállás is ilyenformán, még ha a tettével közben szembe is megy Isten akaratával másfelől. Mégis úgy gondolom -amennyiben ez az ember ezen állapotában Mindezt fel tudná mérni-, és ezen tettével tudatosan ellene mondana a gonosznak, még ha közben kényszer hatása alatt súlyos bűnt is követne el, méltán számíthatna Isten irgalmasságára és reszvétére. Hiszen ha valaki, Ő ismeri az ember motivációit, mint ahogy a gonosz lélek motivációival és módszereivel is tisztában van.

De a kérdés ilyenforma megközelítése is már Önmagában azt a paradoxont hordozza magában, hogy amennyiben ezen áldozat, aki a kizárólag e két opciót tartalmazó helyzetben találja magát, fel tudná mérni esetlegesen, hogy döntését a gonosznak való valamiforma ellenállás jegyében hozza meg, akkor azt is fel tudná mérni Valószínüleg, hogy nem kizárólag ezen opciók lehetségesek, és hogy aki őt ilyenforma választás elé állította, az "elfelejtette" közölni a lényeget...

De megfordítva a dolgot, azt is hiszem, hogy amennyiben valaki ilyenfajta hazug alappal bíró kérdés előtt találja magát, és az adott esetben nem látja a valódi kiutat a helyzetéből, a kísértő hitetésének köszönhetően, s ezen körülmények között, az életét természetes módon féltve, kényszer hatása alatt szolgáltatja ki magát a gonosznak, úgy szintén biztos hogy kell legyen visszaút. De még akkor is Ugyanezt gondolom, ha az illető emberünket egy ilye pszichés kényszernél sokkalta gyarlóbb motivációk vezetik az ellenség táborába.

S ilyenformán pedig azt is mondhatom -valamelyest ellentmondva is magamnak, a paradox helyzetnek möszönhetőn- hogy Istennek köszönhetően, az adott helyzetben az életet és a gonosszal való szövetségkötés is lehet "jobb" választás, hiszen annak a lehetőségét hordozza magában, hogy a későbbiekben -az ilyenforma kérdésfeltevés hazug voltára ráeszmélve és Isten irgalmában bízva-, az ember mégis Istent válassza és megtérjen.