Az a kifejezés, hogy "Jehova Isten" csak nekem zavarja a fülem? Olyan, mintha többisten hívőkkel lenne dolgunk.
„Igen, ahogy mondtam is, létezik is a többistenhit, ezért szerintem indokolt a kifejezés ilyen használata. Lehet, hogy nyelvtanilag helytelen, de ezzel nem teszünk egyenlőségjelet ezen istenek között.”
Tehát Isten a többistenhit miatt nevezte el magát? Ádám nem ismerte a nevét? Mert ha ismerte a nevét, és nem a többistenhit miatt nevezte el magát, akkor okafogyott, és csúsztatott az érvelésed.
„A Jehova szóalak kialakulásának az ideje szintén lényegtelen, mint ahogy azt is lényegtelennek tartod, hogy miként hangzik ez a szóalak. Sőt, nem csak az ideje és a hangzása, hanem a kialakulásának a technikai formája is lényegtelen - mármint hogy "mesterséges" vagy sem (egyébként ma szinte minden ősi név átalakulására igaz, hogy mesterséges módosulásokon ment keresztül!). Ahogyan minden más névvel kapcsolatban is lényegtelenek ezek, úgy Isten nevével kapcsolatban is azok, a lényeg az, hogy ezektől függetlenül is szeretettel használjuk őket a mi nyelvünkön elterjedt formájukban. Így van? Így bizony.”
Nana! Az emberek elnevezték a dolgokat, ahogy Isten mondta Ádámnak, hogy nevezze el a föld összes állatát. Viszont Isten magát nevezte el a hitvallásotok szerint. Ha ezt a nevet az emberek kénye kedve szerint változtatják, azzal emberivé tesszük Isten által saját magáról kimondott nevét.
Ráadásul nagyon kettős mércét használsz! Egyfelől hittételetek egyik pillérje Isten neve, azon belül is a Jehova név, másfelől teljesen lényegtelen a hangzása. Én meg úgy ejtem Isten nevét, hogy Atya, mert szerintem ennyire „eltorzult” a hangzása a JHVH-nak. Tehát ez a fajta érvelésed is ostobaság, és ellentmondású a hittételetekkel.
„Ezzel nagyon sok héber tudós vitatkozik. Már a zárójeles indoklásod is téves, hiszen Isten változatlansága az erkölcsi irányadó mértékeit és az akaratát érinti, melyben sziklaszilárd, de ettől függetlenül az akaratának a végrehajtása érdekében bármivé képes "válni", ahhoz hasonlóan, mint ahogy egy szülő, aki amikor megszületik a csemetéje, egyszerre kell sokféle feladatra képesnek és késznek lennie, megfelelnie.”
Szó sincs róla. Az említett rész így hangzik: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.”
Szó nincs csupán erkölcsi változatosságról. Ha így lenne, akkor ellenpéldát is mondok. Anno a népnek a szombat nap meg nem tartása olyan erkölcsi bűnnek számított, hogy megkövezték mindazokat, akik szombat napon dolgoztak. Jézus ezt olybá’ tűnik, hogy eltörölte. Hol az erkölcsi változatlanság?
A változás mindig időhöz kötött. A változás egyik szükséges dimenziója az idő. Viszont Isten időn kívül áll, nem függ tőle, így a változás sem állhat fenn. Fájó lehet, de a fordításotok itt hatalmasat téved. (ahogy több tucat helyen szintén)
„Teljesen mindegy az is, hogy a héberben nincs szó a személyre, mert ettől még ugyanúgy léteznek személy, vagy tulajdonnevek, melyekről beszélnek, melyeket gyakran megemlítenek. Isten a JHVH nevét is rengetegszer említi az eredeti Írás, nem véletlenül. A használata és a megismertetése evidens volt kezdetben, egészen addig, míg nem jött a nevének a babonás misztifikálása divatba.”
Ne keverjük a szezont a fazonnal. Amikor erről írtam, nem a tulajdonnevekről írtam, hanem arról a kifejezésről, hogy „név”. Szenteltessék meg a te neved, 120 név sokasága, Isten nevét segítségül hívni, nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, stb.
Csúsztatott az az állításod, hogy „Isten a JHVH nevét is rengetegszer említi az eredeti Írás…” Nem, a JHVH tetragrammát említi sokszor, ami egyáltalán nem tulajdonnév. Pont az említett név-személy és a név, mint tulajdonság megnevezés miatt.
„Éppen ezért ez egyoldalú, ezért hamis következtetés. Ez a magyarázatod figyelmen kívül hagyja Isten tényleges nevét, mintha nem is lett volna. De volt és van ma is. Miért ne lenne?”
Nincs tényleges neve, ami megkülönböztetné más Istentől, mert Ő az egyedüli igaz Isten függetlenül emberek kitalációitól, amitől Isten egyáltalán nem függ. És pont ezért nincs is neve. Mert Ő minden.
válasza:MINDENKINEK van neve. A nevünk alapján azonosítanak minket. Ha olyan valakinek a nevét hallod, akit nem kedvelsz, nyomban rossz érzés támad benned, míg egy kedves személy nevének hallatára kellemes, örömteli gondolataid támadnak. A neveden kívül más szavak is léteznek amelyek közelebbről is körülírják az életed valamilyen sajátos jellegét. Ugyanazt a személyt hívhatják a körülményektől függően professzornak, főnöknek, apunak, vagy nagypapának. Mindezek a szavak különböző gondolattársításokat keltenek bennünk, az illető életének különböző oldalaira irányítják a figyelmünket. A neve azonban az egész személyt az emlékezetünkbe idézi: minden jellegzetes vonását, mindazt, amit tudunk róla.
Tehát az nem kifogás egyesektől, hogy ők pl. mindig apunak szólítják az apjukat, s nem a nevén nevezik, mert ez a szó akkor is csak az életének egy jellemző szakára irányítja a figyelmet, az apaságára, de nem szól a teljes személyről. Sőt, Isten éppen azt kéri, hogy ne pusztán "Atyaként" (vagy más címein, rangjain) nevezzük, hanem azon a néven, melyet magának adott.
A „Teremtő” és „Mindenható” szavak az ő tevékenységének egy bizonyos oldalára hívják fel a figyelmet. Az „Úr” szó a hatalmára, tekintélyére utal. Az „Isten” szó azt az érzést kelti bennünk, hogy az emberénél magasabb rendű tulajdonságokkal és erővel rendelkezik. A Segond és Darby-féle francia nyelvű bibliafordítás olvasója, aki például a l’Éternel (Örökkévaló) szót látja az Isten neve helyett, kissé más képet alkot magának Istenről, mint mondjuk az angol nyelvű Biblia olvasója, aki a „the LORD” (az ÚR) szót látja maga előtt. Ezért egy vallásos író ezt mondta: „Isten személyes nevének bevezetése a keresztény imádatba és teológiába meglepő és építő eredményeket hozott.”
Az Isten leírására szolgáló kifejezések: Úr, Mindenható, Teremtő — valóban helyesek. A Biblia is használja ezeket. Ámde létezik egy szó, amit a Biblia mindezeknél gyakrabban használ. Ez pedig Isten személyes NEVE, és ez a név mindarra emlékeztet minket, amit Istenről tudunk. Ez a név, amelyet ma általában Jehova vagy Jahve kiejtéssel használnak, minden egyéb, Istenre vonatkozó megjelölésnél sokkal többször fordul elő a Biblia eredeti szövegében. Még ha minden más címet, rangot és elnevezést összeadunk, ezektől együttesen is sokkal többször szerepel a bibliában a JHVH isteni Név!
Ezt a nevet nem az emberek választották. A Biblia elmondja, hogy Isten választotta magának, és kijelentette, hogy használni kell ezt a nevet. Azt mondta: „Mondd el az izraelitáknak, hogy JEHOVA, az atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene küldött el téged hozzájuk. Ez a nevem örökre; így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre” (2Mózes 3:15, NE). Vajon ez a széles körben elterjedt (angol nyelvű) modern fordítás miért használja a Jehova nevet a szövegében? Nos azért, mert ez az Isten nevének szokásos angol kiejtése, amely név több ezerszer fordul elő az eredeti héber Bibliában.
Amikor a Biblia Isten nevét használja, máris kényszerítve érezzük magunkat arra, hogy ne mint erőre, hanem mint személyiségre gondoljunk, ahogy sajnos sokan éreznek Isten iránt, még ha hisznek is benne. Ez segít minket, hogy közelebb kerüljünk őhozzá, hiszen Isten sokak előtt oly távolinak tűnik!
válasza:"Viszont Isten magát nevezte el a hitvallásotok szerint."
Nem pusztán szerintünk, hanem a Biblia szerint.
"Ha ezt a nevet az emberek kénye kedve szerint változtatják, azzal emberivé tesszük Isten által saját magáról kimondott nevét."
Ez nem igaz. Ilyenféle filozófiai megkötés nincs Isten Szavában, mert valójában ez az elgondolás az emberi. A nyelvek egymáshoz képesti, gyakran jelentős eltérései miatt természetes folyamat, ha a nevek, kifejezések olyan jelentős módosuláson mennek keresztül, hogy már az eredeti nyelv szerint felismerhetetlenné válnak. És? Ki beszéli ma az eredeti hébert?? SENKI! Ki tudja a ma élő héber nyelvűek közül, hogy pontosan hogyan ejtették az ősi neveket. Sok esetben teljes biztonsággal szintén senki. Tehát a felvetésed megalapozatlan.
"Ráadásul nagyon kettős mércét használsz! Egyfelől hittételetek egyik pillérje Isten neve, azon belül is a Jehova név, másfelől teljesen lényegtelen a hangzása. Én meg úgy ejtem Isten nevét, hogy Atya, mert szerintem ennyire „eltorzult” a hangzása a JHVH-nak."
Nem, valójában ez is egy hamis érvelés. A Jehova név tudjuk honnan, mely négy mássalhangzóból származik, az Atya, vagy bármely más kifejezés teljesen más szavakat takarnak.
(Jak 1:17) "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, mert az égi világosság Atyjától jön alá, és őnála nincsen változás, nem fordul, mint az árnyék."
Az ajándékok, amiket az emberek adnak, nem szolgálnak mindig mindenki javára, az adás indítéka pedig nem mindig tiszta; így tehát az emberi ajándékok nem tökéletesek. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetlen emberi ajándék sem jó. Sőt, az Istentől jövő ajándékok, adományok időnként emberi eszköz felhasználásával jönnek. Jehova Isten a forrása mindannak, ami minden vonatkozásban együttvéve jó. Tőle csak tökéletes, adományok származnak. „Ő maga ad mindenkinek életet, leheletet és mindent” (Cselekedetek 17:25). Amit Isten ad, az egyértelműen tiszta, és az emberiség javát és boldogságát mozdítja elő (Cselekedetek 14:17). „Örömünkre gazdagon ellát mindennel” (1Timótheus 6:17). Isten adományai azonkívül teljesek és tökéletesek. Mivel Jehova a legmagasabb egekben lakozik, ezért elmondható, hogy „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről”, vagyis az ő lakhelyéről jön.
„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék” a „mennyei világosság” — a nap, a hold és a csillagok — Atyjától vagy Teremtőjétől származik. Azt mondja magáról, hogy ő az, „aki a napot adta, hogy világítson nappal, a hold és a csillagok törvényeit, hogy világítsanak éjjel, aki örvénylő hullámokat kavar a tengeren, akinek seregek Jehovája a neve” (Jeremiás 31:35). Ő azonban nemcsak az égitestek Teremtője, hanem minden szellemi világosság forrása is. Pál apostol azt írja: „Mert Isten az, aki így szólt: ’Ragyogjon fel a világosság a sötétségből!’, és ő beragyogta a mi szívünket, hogy megvilágítsa azt az Isten dicsőséges ismeretével Krisztus ábrázata által” (2Korinthus 4:6).
"Őnála nincsen változás, nem fordul, mint az árnyék". Napkeltekor és napnyugtakor a nap különböző hosszúságú és erősségű árnyékot vet. A föld forgástengelyéből és nap körüli forgásából adódóan lényeges különbség mutatkozhat a nap sugárzó melegének és fényének megoszlásában. Ellentétben a nappal, az égitestek Teremtője nincs alávetve semmilyen változásnak. Ő nem változik, mint az árnyék a nap állásának megfelelően. A nap csak pontban délkor van a tetőpontján, a delelőponton, a zeniten. Jehova Isten azonban mindig a zeniten van, ha jó dolgokról kell gondoskodnia. Mindig számíthatunk rá.
Isten igazsága nem változik.
"Ha így lenne, akkor ellenpéldát is mondok. Anno a népnek a szombat nap meg nem tartása olyan erkölcsi bűnnek számított, hogy megkövezték mindazokat, akik szombat napon dolgoztak. Jézus ezt olybá’ tűnik, hogy eltörölte. Hol az erkölcsi változatlanság?"
Az egy teljességgel igaz és indokolt törvény volt, ahogy a szombat újszövetségi megítélése is az. Vajon tudod-e, hogy ma mi a "szombatunk"? :-) Jézussal a szombat értelmezése változott, mivel változott a szervezeti struktúra is, a közösség, vagy a keret, ahol Isten parancsait be kellett tartani. A zsidók Isten által választott népként, egy szoros családi kötelékként szolgálták Istent, ahol értelemszerűen közvetlenül Istentől jövő törvényeket lehetett és kellett alkalmazni a nemzet élét lévő elöljárók és bírák segítségével. De a keresztény korszakban a keresztény tanítványok élete nem kötődött szükségszerűen egy zárt közösséghez, vagyis nemzethez, hanem NEMZETEK FELETTI szellemmel kellett onnantól élniük. Isten nem várt el onnantól tőlük saját kezű ítélet végrehajtást, hanem kijelenti, hogy az ítélet az Ő kezében van. Ezzel nem változott az erkölcsi igazsága, csak az ítélkezés ideje és alkalmazásának a módszere változott.
És bizony azok, akik még nem értik és nem értékelik Jehova ezen törvényeit, s pl. azt mondják, hogy Isten erkölcse is változik, mert pl. a szombat ..., nos azok még nem ismerték meg Istent igazán. De még nem késő!
"Csúsztatott az az állításod, hogy „Isten a JHVH nevét is rengetegszer említi az eredeti Írás…” Nem, a JHVH tetragrammát említi sokszor, ami egyáltalán nem tulajdonnév. Pont az említett név-személy és a név, mint tulajdonság megnevezés miatt."
Maga Isten jelenti ki az ihletett szövegében, hogy Ő bizony ezt valóságosan használható NÉVNEK szánta. Erre pedig a Biblia egésze a bizonyíték, ahol több mint 7000-szer szerepel. Tehát valójában az az önkényesen értelmezett álláspont, miszerint a "név" kifejezést nem eme valóságos nevére kell érteni, hanem mindig a személy szó helyettesítésére.
"Nincs tényleges neve, ami megkülönböztetné más Istentől, mert Ő az egyedüli igaz Isten függetlenül emberek kitalációitól, amitől Isten egyáltalán nem függ."
Az emberek kitalációitól Ő tényleg nem függ, de az emberek sokasága igenis függ ezektől, márpedig a Biblia nem ISTENNEK íródott, hanem az embereknek!!
A Bibliai nevek a jelentésük alapján vannak nevezve. Sajnos a Biblia pocsék fordítási tematikát folytat, mivel ezeket a neveket fonetikailag adja vissza, és nem jelentésük alapján. Amikor Jézust nevezzük Jézusnak, teljesen hamis, és emberi.
Mt 1,21 Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.
A héber fül számára nem Jehosua volt, hanem szabadító. Az Isten fiának neve szabadító, és nem Jézus.
„Tehát az nem kifogás egyesektől, hogy ők pl. mindig apunak szólítják az apjukat, s nem a nevén nevezik, mert ez a szó akkor is csak az életének egy jellemző szakára irányítja a figyelmet, az apaságára, de nem szól a teljes személyről.”
Ez akár igaz is lenne, ha nekem nem az apám lenne az Isten.
Mt 5,45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai…
Mt 23,9 Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a mennyben van.
Az a kifejezés, hogy az Isten a mi Atyánk, Jézus tíz esetben hozta tudtunkra az újszövetségben.
Ha megbocsátasz, testi apámat sem a nevén szólítom. És ha nem is tudnám a nevét, azzal sem lenne gond. Én nem szeretném, ha gyermekeim a nevemen szólítanának.
Ha Isten tudtára hozta az embereknek a nevét, ez két eset miatt lehetséges csupán. Az egyik a fonetikai hangzása, de mivel ez feledésbe merült, ezt kihúzhatjuk.
A másik, ami a Bibliai nevek alapján egyértelmű, az a jelentése. Amit el is árult.
„Nem, valójában ez is egy hamis érvelés. A Jehova név tudjuk honnan, mely négy mássalhangzóból származik, az Atya, vagy bármely más kifejezés teljesen más szavakat takarnak.”
Akkor nézzük:
A Jehova szó és kiejtés egy nyelvészeti furcsaság, mely egy helytelen értelmezés és olvasat eredményeként jött létre a 16. század elején, mivel a kor keresztény héber grammatikusai még nem voltak teljes mértékben tisztában a héber olvasatok rendszerével. (Az első keresztény héber nyelvtan Johannes Reuchlin 1526-ban megjelent De rudimentis hebraici című munkája volt.) A szó 1520-ig nem volt ismert, ekkor vezette be Galatinus, amit azonnal meg is támadtak nyelvészeti, valamint történeti-teológiai alapokon.
Igen, valóban tudjuk az eredetét, de a Jehova név nem változások eredménye, hanem egy kitaláció.
„És bizony azok, akik még nem értik és nem értékelik Jehova ezen törvényeit, s pl. azt mondják, hogy Isten erkölcse is változik, mert pl. a szombat ..., nos azok még nem ismerték meg Istent igazán. De még nem késő!”
A szombat nap nem változott, csupán nem érted, hogy a népnek mit kellett ezzel bemutatnia.
Isten ismerete nem a szombat nap megértése, ahogy kitaláltad, hanem:
1Jn 4,8 A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.
„Maga Isten jelenti ki az ihletett szövegében, hogy Ő bizony ezt valóságosan használható NÉVNEK szánta. Erre pedig a Biblia egésze a bizonyíték, ahol több mint 7000-szer szerepel. Tehát valójában az az önkényesen értelmezett álláspont, miszerint a "név" kifejezést nem eme valóságos nevére kell érteni, hanem mindig a személy szó helyettesítésére.”
Az eredeti iratokban 5522-szer szerepel, csak tájékoztatásul. De nem a név szerepel, hanem a jhvh tetragramma, amit ha egy picit ki tudsz bújni az agymosott mesétekből láthatod, hogy nem a fonetika a lényege, hanem a jelentése., ami maga az Isten létezősége, örökkönvalósága.
„A zsidók Istent a mai napig úgy is hívják: “a Név” (ha Sém). A bibliai héberben ugyanis nincs szó a “személy”-re, ezért használja a “név” szót: pl. “Isten nevét segítségül hívni” = magát Istent segítségül hívni; “Isten nevét magasztalni” = magát Istent magasztalni azért, aki Ő. Ez a számunkra furcsa szóhasználat átment az Újszövetségbe is, pl. Apostolok Cselekedetei 1:15 “százhúsz név sokasága” = százhúsz főnyi sokaság, vagy Apostolok Cselekedetei 4:12 “nem is adatott az embereknek az ég alatt más név” = nem adatott senki más.
Tehát a szenteltessék meg a Te neved, a szenteltessék meg a Te személyed.”
Nem érted, igaz? Nem érted a Jehova szóalak mestertségét, nem érted a név jelentését a Bibliában, és nem értesz úgy látom sok mindent sem.
Tudod, mi nem a Jehova név hallatán hányjuk el magunkat, hanem a hazugságon, ami terjesztetek.
Jó lenne, ha egyszer már felfognátok!
válasza:Nem érdemes szerintem sem, és észrevettem én is. Viszont azt is észrevetted, hogy ha megszólítasz például egy Tanút, és érveket hozol fel tanításaik ellen, akkor sok esetben kitérő válaszként beidéz egy hosszú jw.orgos maszlagot, vagy rosszabb esetben előállnak a betanult maszlagjaikkal, amire az olyanok mint én válaszolnak? Na, ebből aztán végeláthatatlan vita lesz. Sajnos vita lesz, és nem beszélgetés, ezért innentől kezdve értelmét veszi.
Egyszer megpróbáltam ebből kitérni, és egyetlen mondatnál maradtam, hogy válaszoljanak csak arra. Nem ment. Nem érkezett válasz, csak mellébeszélés. Hiába kötöttem az ebet a karóhoz, hogy válaszoljanak egyszerű igennel vagy nemmel, képzeld az sem ment. Hihetetlenül hangozhat, de egy igennel vagy egy nemmel válaszolandó kérdésre sem tudtam tőlük a választ kicsikarni, csak a mellébeszélést.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!