Eskuvo elott gyonnom kell. Mit kell elmondanom?

Pfff.... a gyonas agymosottaknak valo, akik a legszemelyesebb titkaikat teregetik ki a papnak, hogy aztan a pap nagyszeruen tudja zsarolni oket vele.

'Annyi bunom volt' edesjoistenem, egesz eletedet buntudatban, rettegesben akarod elni? Mert akkor hajra, gyonjal, lehetoleg meg azokat a 'bunoket' is, amiket gyerekkent kovettel el, szakits fel minden regi sebet.

Látod ezzel a külömbséggel teremtette meg Isten a nőt a férfitől:-)

Bár nem biztos, hogy a férjednek van bibliai ismerete, de az "agya" azt diktálja, na ne már, egy úgyan olyan bűnös embernek beszéljen legbensőbb titkairól, érzéseiről, akinek talán több gyónnivalója lehet...

A férjed az igazságérzete miatt "keruli a temat."

Több évtizede élek a férjemmel polgári eskövő, és egyházi nélkül, soha nem éreztük a hiányát az életünkben. Gyermekeink életében sem.

Gyónni, vagyis a hibáinkért bocsánatot kérni Istentől kell, és hidd el, ott nem merülnek föl benned azok a kérdések, amelyek most gyötörnek.

bocsi, ez félreérthető lehet:

"Több évtizede élek a férjemmel polgári eskövővel, de egyházi nélkül, és soha nem éreztük a hiányát az életünkben. "

Szia! És gratulálok!

Először is, aggodalomra semmi ok, izgulni sem kell. :)

A gyónáskor Istennek kell meggyónni a bűnöket, az ortodox pap ilyenkor csak közvetít Isten és teközötted. A meggyónt bűnökre megkapod feloldozást.

A katolikusokkal ellentétben a pap nem fog penitenciát sem kiróni, tehát nem fog olyanra utasítani, hogy imádkozzál három rózsafűzért. A feloldozás enélkül is jár.

A gyónás titkos, és a gyónási titok nem csak a papot kötelezi, de a gyónót is. A gyónásodat neked sem szabad mással megbeszélni, legfeljebb csak az általánosságok szintjén. De arról te sem beszélhetsz, hogy a pap mit mondott vagy kérdezett, mint ahogy ő sem beszélhet arról, hogy te mit mondtál vagy mit kérdeztél.

Gyónáskor csak a saját bűnödet gyónhatod meg, ha nem egyedül követted el, a többi személyeket NEM SZABAD megnevezni. Az legyen az ő dolguk...

Ezért a férjeddel sem kell egyeztetned sem gyónás előtt, sem gyónás után. :)

Meggyónni nem azt kell, amit te bűnnek érzel, hanem amit Isten annak tart. De ha valami miatt nagyon furdal a lelkiismereted, akkor azt elmondhatod (és jobb is, ha elmondod), akkor is, ha az teológiai értelemben nem számít bűnnek.

Hogy mégis mit kell meggyónni? Egyszerű: nézd át pontonként a Tízparancsolatot. Amit nem követtél el, az szóba sem kell hozni. Például feltételezem nem öltél, ezt akkor átugrod. :)

Babát vársz, és még házasság előtt vagy, a "paráznaságot" tehát meg kell gyónni, de csak szűkszavúan, pl. "vétettem a 7. parancsolat ellen" vagy "paráználkodtam". Részleteket nem kell mondani. Ha kérdez valamit a pap, akkor arra őszintén, de hasonló szűkszavúsággal kell válaszolni. Azt talán megkérdezi, hogy "hányszor?", arra is elég azt mondani, hogy "ritkán" vagy "rendszeresen", de nem kell számokat mondani :) De az is lehet, hogy még ezt sem fogja megkérdezni.

A legjobb, ha az egész gyónást azzal kezded, hogy elmondod, hogy nem tudod hogyan kell szabályosan gyónni és megkéred, hogy ebben segítsen neked.

Itt olvashatsz pár sort az ortodox gyónásról, de ez inkább az elméleti háttere:

[link]

Ha van még kérdésed szívesen válaszolok, ha tudok.

Gratulálok a babátokhoz és a házasságotokhoz, sok boldogságot és jó egészséget kívánok!

Van igazság abban a 7-es és a 8-as válaszban, hogy aki nem ortodox, azt az ortodox pap nem gyóntatja meg.

Viszont a házasság is Szentség, tehát ha a pap szentesíti a házasságot, akkor azt elvileg csak gyónás után teheti meg.

Az az igazság, hogy nem egységes az ortodox egyház gyakorlata abban, hogy más felekezetek Szentségei közül melyeket fogadja el, illetve a saját Szentségeit milyen helyzetben szolgáltatja ki más felekezetbélieknek. Ismerek több ilyen vegyes házasságot, ahol ortodox esküvőt tartottak, nem mindig ugyanaz volt az eljárás.

Ha a pap tényleg azt mondta, hogy az esküvő előtt meg fog gyóntatni, akkor minden bizonnyal az így is fog történni.

Bocsáss meg, de kérdésed eszembe juttatott egy régi történetet.

A férjem gyermekkorában katolikus volt. Eljött az ideje, hogy a pap felkészítette a gyerekeket a gyónásra. De a páromnak az égvilágon semmi sem jutott az eszébe,hogy milyen büne is van. Szófogadó, jó gyerek volt. De mivel mindenki valamit mondott, hogy ö se maradjon le "bünös voltáról" kitalálta, hogy lekvárt lopott az édesanyjától.

A valóságban akkor evett a lekvárból amikor akart, édesanyja engedélyével.

Hát így elkövette a gyónás alatt a bünt, "hazudott a papnak".... erre évek után amikor visszaemlékszik, megmosolyogjuk.

De igazán nem akartam tréfát csinálni a kérdésedböl, csak eszembe jutott.