Az ördög jelent meg kígyó képében Évának?

Szerintem teljesen korrekt volt az a válasz. Nem körülírta, hanem részletezte, hogy miért 'igen' a válasz.

Jelenések 12,9 És levettetett ..., az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; -tehát az ördög nem irányította a kígyót, hanem ő maga volt az.

Szerintem ez az idézet önmagáért beszél és választ ad a kérdésedre.

Sajnálom, hogy nem tudtam jobban megfogalmazni mind azt amit ez a rész jelent, igazság szerint sokat gondolkoztam azon, egyáltalán bele menjek-e az én nagyon felületes igeismeretemmel. A Világon minden kérdésre a kapott válasz újabb kérdéseket szül, ebben nincs semmi új. És bár rám nem ez a jellemző, de most nem viszem el én sem a témát más irányba. Remélem jön valaki, nálamnál komolyabb igeismerettel.

A Jézusba vetet hit reményt ad.

Teremtés könyve - 3. fejezet

Ősszüleink bűne és büntetése.

Ősszüleink bűnbeesése

„1Ámde a kígyó ravaszabb volt, mint a föld minden állata, melyet az Úr Isten alkotott. Ez azt mondá az asszonynak : Miért parancsolta meg néktek az Isten, hogy a paradicsom egyik fájáról se egyetek? 2Felelé néki az asszony: A paradicsomban levő fák gyümölcséből eszünk! 3Hogy azonban a paradicsom közepén levő fa gyümölcséből ne együnk, meg hogy ahhoz ne nyúljunk azt megparancsolta nekünk az Isten, hogy meg ne találjunk halni. 4Mondá erre a kígyó az asszonynak: Dehogy is haltok meg! 5Csak tudja az Isten, hogy azon a napon, amelyen arról esztek, megnyílik szemetek s olyanokká lesztek, mint az Isten: tudtok jót és gonoszt. 6Látá tehát az asszony, hogy a fa evésre jó, szemre szép és tekintetre gyönyörű, és vőn a gyümölcséből és evék s ada férjének s az szintén evék.”

Magyarázat:

1. A kígyó képében a gonoszlélek rejtőzött; a kígyó a Szentírásban egyébként is mint a ravaszság jelképe szerepel, érthető tehát, hogy a ravasz kísértő ezt a ravasz állatot használta fel ravasz kísértése eszközéül. (Vö. Bölcs. 2,23—24; Ján. 8, 44 ; Róm. 5, 12. 16. 20 ; Kor. II. 11, 2 ; Tim. I. 2, 14; Jel. 12, 3—4 ; 20, 2.) A kérdés, melyet a gonosz lélek az asszonyhoz intéz (a héber szöveg szerint: Hát igazán azt mondotta az Isten, hogy a kert egyik fájáról sem ehettek?), olyan, hogy az asszony szóba áll a kísértővel s így vesztébe rohan. (Az elbeszélés lélektani szempontból is valóságos remekmű!) — 4—5. Vö. 2, 9—22. jegyz. — 6. Ε szavak helyett: tekintetre gyönyörű, a héber szöveget így kell értenünk : és kívánatos, mert okossá tesz.

A bűn következménye.

„7Erre megnyílék mindkettejük szeme: s mikor észrevették, hogy mezítelenek, fügefaleveleket aggatának egybe s kötényeket csinálának maguknak. 8Mikor pedig meghallották az Úr Isten szavát, ki a paradicsomban járkált az alkony hűvösén, elrejtőzék Ádám meg a felesége az Úr Isten színe elől a paradicsom fái közé.”

Magyarázat:

7—8. A bűn következménye. Legott a bűn elkövetése után felnyílt ősszüleink szeme: elvesztették gyermeki ártatlanságukat s elfogta őket a bűntudat s a büntetés félelme. — 8. A szentatyák szerint Isten a paradicsomban érzékelhető (emberi?) formában közlekedett ősszüleinkkel. Az Úr Isten szava vagy a 9. versben levő kérdés, vagy — minthogy a megfelelő héber szó általában hangot jelent — az a nesz, amelyet a bűnbeesés helyére (érzékelhető formában) közeledő Isten közeledte keltett. Ősszüleink elhomályosult értelmükkel úgy akartak menekülni a büntetés elől, mint a gonoszságon kapott gyermekek.

Ősszüleink bűnének büntetése

„9Szólítá azonban az Úr Isten Ádámot és mondá néki: Hol vagy? 10Az mondá: Hallottam szavadat a paradicsomban s megijedtem, mivel mezítelen vagyok; elrejtőztem tehát. 11Mondá néki az Úr Isten: Ugyan ki adta tudtodra, hogy mezítelen vagy, hacsak nem ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam néked, hogy ne egyél? 12Mondá erre Ádám: Az asszony, kit társul adtál nekem, adott nékem a fáról és ettem. 13Mondá erre az Úr Isten az asszonynak: Miért tetted ezt? Az felelé: A kígyó rászedett és ettem. 14Mondá erre az Úr Isten a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden állat s földi vad között : melleden járj s földet egyél élted valamennyi napja alatt. 15Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és ivadéka közé: Az széttiporja fejedet, te pedig a sarka után leselkedel. — 16Az asszonynak pedig mondá: Megsokasítom gyötrelmeidet s terhességed kínjait: fájdalommal szüljed a gyermeket s légy a férj hatalma alatt, az meg uralkodjék rajtad. — 17Ádámnak pedig mondá: Mivel hallgattál feleséged szavára s ettél a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, — átkozott legyen a föld munkád alatt: fáradalmak árán egyél abból élted valamennyi napja alatt. 18Tövist és bogáncsot hajtson az néked s a föld növényzetét egyed. 19Arcod verejtékével edd a kenyeredet, míg vissza nem térsz a földbe, amelyből vétettél, — mert por vagy s vissza kell térned a porba!”

Magyarázat:

1. 14—15. A kísértő büntetése. Az isteni átok — a szentatyák tanítása szerint — kettős: egyfelől a kísértés eszközére, a kígyóra, másfelől magára a kísértőre, a gonosz lélekre vonatkozik. A kígyó valószínűleg a paradicsomban is a mellén (a hasán) csúszott s (látszólag) ott is a föld porát ette (azaz : állandóan öltögette nyelvét a porban), de mindez most az átok és büntetés jellegét nyeri. A paradicsomban ember és kígyó békességben éltek: most Isten ellenségeskedést vet a kígyó és az ember közé : az ember üldözi a kígyót s ha lehet, széttiporja fejét, a kígyó viszont az ember sarka után kapdos, s ha bírja, megmarja; ezt az ellenségeskedést (melyet a pusztát járó keleti ember napról-napra észlelt) az isteni átok a hajdani bűnrevezető barátkozás örök emlékeztetőjévé teszi. — Az isteni átok azonban a kígyó képében rejtőző gonosz lelket is sújtja. — Az is mellén jár s a föld porát eszi; az ő világa az, ami alávaló, aljas, a fennen valókat nem érti s nem keresi. Ám hiába ejtette a bűn által foglyul az embert: Isten ellenségeskedést vet közéje s az asszony (egy) ivadéka közé : Az (a latin fordítás szerint az Asszony, tehát a Boldogságos Szűz Mária, a héber szöveg szerint az asszony ivadéka, tehát az Úr Jézus Krisztus) a gonosz lélek minden ármánykodása ellenére széttiporja a gonosz lélek fejét, vagyis megtöri hatalmát s szabaddá teszi (megváltja) az embert. Isten tehát mindjárt a bűnbeesés után megkönyörült az emberen s Megváltót ígért neki; irgalmának ezt a kijelentését proto-evangéliumnak (ős-evangéliumnak, azaz első örömhírnek) nevezzük. Ennek teljesedését szolgálta az egész ószövetség s ennek teljesülését hirdeti az egész újszövetség. — 2. 16. Az asszony büntetése. — A légy férjed hatalma alatt kifejezést egyesek így fordítják: epekedjél férjed után. Hogy az asszony a családban a férfi hatalma alatt áll, már a teremtés rendje s mikéntje is kifejezte (vö. Kor. I. 11, 8—9 ; Tim. I. 2, 11—13.), most ez azonban egyszersmind büntetés jellegét is nyeri. — 17—19. A férfi büntetése. Ε helyett: átkozott legyen a föld munkád alatt, a héber szöveg így szól: átkozott legyen a föld miattad. — A munkát az ember a bűnbeesés előtt is ismerte: de az akkor nem volt teher s nem viselte magán a büntetés jellegét. — Ősszüleink bűne s büntetése (a Szeplőtelenül fogantatott Szüzet kivéve) minden emberre átszállott s azóta minden ember ezzel a bűnnel jön a világra. (Eredeti bűn.)

Szia!

Amikor Isten ítéletet mondott a kígyóra: "Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban" (1Móz 3:14). akkor teljesen jogosan cselekedett. Mivel a kígyó Sátán eszköze volt, neki is osztozni kellett Isten büntetésében. A mező legszebb és legcsodálatosabb teremtményéből a legvisszataszítóbb és legmegvetettebb állat lett, amelytől fél és irtózik állat és ember. Amit azonban Isten ezután mondott, az közvetlenül Sátánnak szólt. Előre mutatott végső vereségére és pusztulására: "ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod" (1Móz 3:15).

Remélem így érthetőbb.

Üdv. Péter