A kopt és a nyugati kereszténység ezekről, hogyan vélekedik?

-van-e különálló lélek

Van.

-mi lesz a halál után

A halállal a lelkünk különválik a testünktől és van az úgynevezett "különítélet", mikor választanunk kell Isten és a bűnök között.

-kik hova kerülnek

Az előzőt folytatva, akik Jézus tanítása szerint éltek és Istent választják, ők üdvözülnek, akik még a halálukban is eltaszítják maguktól Isten kegyelmét, ők elkárhoznak. Ha pedig valaki, bár nem élt feltétlenül Istennek tetsző életet, de a halálakor erre rájött, akkor a purgatóriumba kerül, ahonnan majd üdvözülni fog.

-hova és milyen formában támadunk fel

Az utolsó ítéletkor megszűnik a tér és az idő korlátja és egy megdicsőült testben támadunk fel.

-pokol,gyehenna,purgatórium vagy nincs büntetés?

A purgatóriumba kerül az, akinek mint fentebb írtam, van még tartozása. Egyszer úgy magyarázták nekem, hogy az olyan, hogy menne Istenhez és szeretné már átölelni, de még nincs hozzá elég ereje.

A pokol pedig az Isten hiányos állapot, ahová az ember egyébként saját magát küldni. Elkárhozni véletlenül nem lehet, az egy teljesen szabad döntésünk.

-Mennyország vagy 1000 éves királyság

Nem tudom, hogy mi az az 1000 éves királyság. Ha a végítélet utáni időkre gondolsz, akkor ott nincs értelme 1000 évről beszélni, mert megszűnik ez a fogalom, hogy idő. Itt inkább állapotként kell felfogni.

A kopt és a nyugati Biblia legjobb tudomásom szerint nem tér el, ugyanazokat a könyveket tartalmazzák, csak esetleg a fordítás lehet más.

Én egyébként római katolikus vagyok.

Az ezeréves királyság idejéről nincs egyetértés.

Vannak, akik szerint már túl vagyunk rajta (posztmillennizmus); vannak, akik szerint most is benne élünk (amillennizmus), és vannak, akik szerint ez még előttünk van (premillennizmus).

A koptok ortodoxok (ezen belül miafiziták), azaz a teológiájuk a nyugati keresztények közül a római katolikushoz áll legközelebb, bár lényeges különbségek is vannak: pl. a Szentlélek csak az Atyától ered, nem az Atyától és Fiútól; elutasítják az áteredő bűn ágostoni tanítását; Szűz Mária nem szeplőtelen; elvetik a dogmafejlődés fogalmát stb.

A különböző protestáns felekezetektől még nagyobb mértékben különböznek teológiailag, mint a katolikus egyháztól.

A koptoknál mennyország van és pokol, purgatórium nincs.

Az ezeréves királyság a mennytől és pokoltól független, de nem központi kérdése a kopt egyháznak, és általában az ortodox teológiának. A Jelenések könyve szimbólumait nem veszik szó szerint, az eszmei mondanivalója pedig közérthetően le van leírva az Evangéliumban és az apostolok leveleiben is. Emiatt a szertartásokon csak az Evangéliumot és az apostolok leveleit olvassák, a Jelenések könyvét soha.

A kopt Biblia Ószövetsége, akárcsak a többi ortodox egyházé, a Septuaginta. Tartalmazza a deuterokanonikus könyveket is, de több írást tartalmaz, mint a katolikus Vulgáta. Szerepel benne például a 151. zsoltár és a Makkebeusok harmadik könyve is.

Reformatuskent én is igazat adok ezekben az ortodoxoknak. Sajatomkent fogadom el.amit vallanak meg hisznek ezekről:

1. Csak bűnre való hajlam van. Ateredo bűn nincs és egy gyerek nem bűnös. Azért kell megkeresztelni a pici gyereket mert a szülei vétke miatt a pokolra kerülhet ha meghalna. Mert a Biblia úgy írja hogy Isten hetediziglen is büntetheta szülők bűnei miatt.

2. Purgatoriumot én se hiszem, csak a mennyet meg a poklot.

3. Szűz Mária Szeplőtlenségében vagyis hogy büntelen hisznek és Theodorosz vagyis Istenszulo a neve és jobban tisztelik mint a katolikusok. És én is elhiszem.

4.En is úgy gondolom hogy a Jelenések könyve szimbólum és a Bibliában megvannak rá a válaszok