Az ortodox és a nyugati kereszténység nézetei mennyiben térnek el ezekről?

ELméletileg mindenki ugyanazt a bibliafordítást használja, kivéve a nagyon új szektákat; illetve a katolikusok hozzácsaptak még néhány könyvet a kánonhoz (meg néhány kisebb, sokadrangú irányzat).

Amúgy mivel nincs olyan hogy "ortodox", meg "nyugati" kereszténység, a kérdésed értelmetlen. A kb. 300,000 jelenleg létező keresztény felekezet közül mégis melyikek összehasonlítására vagy kíváncsi?

Előző:

Nem a katolikusok csaptak hozzá néhány könyvet a kánonhoz, hanem a protestánsok vettek ki belőle a reformáció idején. Még Károli eredeti fordításában (1590)is bent voltak azok a könyvek, amik a katolikusok kánonjában is szerepelnek, csak később eltüntették őket Károli lapszéli jegyzeteivel együtt (aki ismeri a protestáns szellemiséget, az tudja, hogy miért tették ezt Károli munkájával...)

A kereszténység a Septuagintát használta, ami egy bővebb kánon volt, mint a palesztinai. Ezt bizonyítják az ókori egyházatyák írásai is, akik szintén használták a deuterokanonikus könyveket írásaikban.

Az Ortodox Egyház tudomásom szerint megtartotta az Óegyház hagyományát, és a mai napig a Septuagintából fordítja az Ószövetséget.

#2

A Septatojgina egy nagyon késői munka. Az eredeti kánon a protestánsok által VISSZAÁLLÍTOTT kánon, a judaizmus is ugyanazt használja.

És ismételten: nincs olyan hogy "ortodox egyház". Lehet pl. orosz ortodoxok, görög-keleti egyház stb.

Szia!

Ezek a kérdések felekezetfüggőek és nem alapvetően a keleti ill. nyugati egyház hitvallásában különböznek.

A Biblia tekintetében az apokrif (pszeudoepigráf iratok) elfogadásának tekintetében van különbség, ott is inkább a katolikus ill. protestáns egyházak közt.

A különálló lélek tekintetében maga a Biblia foglal állást, amikor a Teremtéstörténetben definiálja az ember fogalmát: "És formálta az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké." (1Móz 2,7)

Vagyis az ember maga az élő lélek, aki a test és élet lehelletéből áll.

A halál utáni létről érdemes bölcs Salamonra hallgatni:

"Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlő végük van azoknak; amint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben..." (Préd. 3:19).

A feltámadásnak csak akkor van értelme, ha az ember a halál állapotában van.

Az örök élet ellentéte az örök (vagy más szóval végleges) halál.

A mennyország és az 1000 éves királyság nem zárja ki egymást, sőt a kettő igazán együtt értelmezhető Jelenések könyve 20. fejezete alapján.

Visszatérve a Bibliákra és reflektálva az eddigi hozzászólásokra: az apokrifok kanonikusságának támogatására felhozott első érv, hogy a Septuaginta ma ismert legkorábbi, kb. az i. sz. IV. századból való kézirataiban benne vannak. A palesztinai héber kánonhoz képest 14-15 könyvvel több található ezekben a kéziratokban, ezenkívül nem külön csoportban vannak, hanem be vannak építve a kanonikus könyvek közé. Egyesek azt feltételezték, hogy két kánon létezett: egy palesztinai, valamint egy szélesebb körű, az alexandriai (ami a IV. századi Septuaginta-kéziratokban is tükröződik).

Az ősegyházban néhányan, mint például Augustinus (Ágoston), (i. sz. 354-430-ig élt nagy befolyású egyházi tanító) elfogadtak egyeseket az apokrifok közül, míg a többség, köztük például Hieronymus (Jeromos), (i. sz. 340-420-ig élt, ugyancsak nagy egyházi tanító, a Vulgata fordítója) hevesen tiltakoztak a héber kánonhoz kapcsolásuk ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (= mesék) névvel illette az apokrif iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrifok kanonikusságát, így azok az általuk kiadott bibliákban megtalálhatóak.

Üdv. Péter

"A Septatojgina egy nagyon késői munka. Az eredeti kánon a protestánsok által VISSZAÁLLÍTOTT kánon, a judaizmus is ugyanazt használja."

A Septuagintát az i.e. 3-2. században készítették el, ez volt a legelső ószövetségi kánon, ihletettnek is tartották. A kereszténység ezt használta, hiszen a héber akkoriban holt nyelv volt, senki sem értette már. A Septuaginta görög nyelvű volt, ezért megértették a pogánykeresztények is. Az viszont egy bővebb kánon volt.

A Júdaizmusra nem értem minek hivatkozol. A Júdaizmus a keresztényellenes farizesokból alakult ki, ők készítették el a héber kánont és a maszorétikus szöveget. A kereszténységnek azonban SEMMI köze nincs a hitehagyott Júdaizmushoz. Az ő Bibliájuk a Septuagntia volt, ez alapján készülte a korai latin fordítások is. A protestantizmus meg nem akart visszaállítani semmit, csak az ő teológiájukhoz igazították az Írást. Csodálkozom, hogy a protestánsok Luthert annyira követve végül bent hagyták a kánonjukba a Jelenéseket, mert Luther megmondta, hogy ő azt nem tartja sem prófétai sem apostoli könyvnek.

4-esnek mondom,

hogy van olyan, hogy Ortodox Egyház. Nekem elhiheted, én is ortodox vagyok. :) Az orosz, görög stb. helyi egyházak ugyanannak az Ortodox Egyháznak a helyi részegyházai.

A Septuaginta pedig sokkal régibb, mint a maszoretikus kánon. Bővebben itt:

[link]

Kérdezőnek:

A feltett kérdésre a koptokra vonatkozó kérdésnél válaszoltam, ugyanis a koptok is ortodoxok :) Enyém ott a 3-as válasz:

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallas__6..

Az Ortodox olyan mint a katolikus egyház...csak keményebben bálványimádók.

csókolgatják az ikonokat meg minden ilyesmi aminek semmi köze Istenhez.