Miben hisznek azok, akik nem hisznek isten (ek) ben?

Miben hisznek a vallásosak? Abban, hogy Isten megteremtette a Földet (vagy az univerzumot, erre nem tér ki a Biblia), az első növényeket, állatokat, majd az első emberpárt. Ugyanez istenkép nélkül az univerzum vqalahogyan létrejött (nem tudjuk még, hogy pontosan miből és hogyan, erre nem tér ki a Nagy Bumm elmélete), majd az anyag és energia szüntelen kavargásából idővel kialakult a Nap, majd körülötte lévő protoplanetáris anyagból a Föld is bolygótársaival együtt. A megfelelő körülmények összejátszásaképp az élet is létrejött valahogyan (ezt sem tudjuk még, hogy pontosan hogyan), melyből elsőként a baktériumok, majd a növények, az állatok, végül az ember is apránként kialakult az élővilág evolúciója folyamán. Valójában ugyanaz a folyamat, csak az ateistáknak nincs szüksége egy istenképre ahhoz, hogy el tudják képzelni ezt a hosszú folyamatot, aminek eredményeképpen mi ezekről a dolgokról eszmét cserélhetünk a gépünk előtt.

A vallásosak hisznek abban, hogy Isten megteremtette a betegségeket, a halált, a boldogságot, az éhezést, értelmet adott nekünk és szabad akaratot, meg a többi cuccot, az ateisták úgy tartják, hogy mindezek a tulajdonságok hosszú evolúciós változások eredményeképpen alakultak ki az állatoknál, és persze az embernél.

Végeredményben a keresztény vallás tulajdonképpen többé-kevésbé helyesen írja le a világ kialakulását az ember létrejöttéig, csak belefűz egy csomó olyan momentumot, amitől jó misztikusnak hangzik az egész kalamajka, a tudomány pedig jó hosszú és hangzatos neveket talál ki a dolgoknak, mert már annyi mindent felfedezett és elnevezett az idők folyamán, hogy lassan már kezd kifogyni a kimondható és rövid elnevezésekből.

A vallás megpróbál valamiféle útmutatást adni az évszázadok, évezredek folyamán elsajátított és keserves tapasztalatok alapján összegyűjtött társas együttélés hogyanjainak és mikéntjeinek alapjaihoz, a tudomány pedig ezeket a dolgokat újrafelfedezi, finomítja és logikus és megérthető köntösbe bújtatja a pszichológia, a szociológia, a közgazdaságtan és egyéb tudományágak részeként.

A keresztény vallás - ha leszámítjuk az istenképet, a túlmisztifikált legendákat és Jézus személyét - valójában egy kis tudományos áttekintést is ad arról a korról, amikor még nem voltak számítógépek, gyógyszerek, gépjárművek és okostévék, nem ismerték a légszennyezés, a elektromosság, a nukleoaktivitás és globális éghajlatváltozás fogalmait, amikor még nem álltak rendelkezésre mikroszkópok, távcsövek, infravörös és ultrahang érzékelők, amikor még nem tudták hogy mi a légkör, a baktérium, a dinoszaurusz vagy a dezoxiribonukleinsav. Ellenben tudták azt, hogy egy ilyen civilizálatlan, veszélyes, változékony és vad korban hogyan kell egymás mellett élni és egymás mellett túlélni, mert akkoriban erre volt szükség, de erre nagyon. Tudták, hogy hogyan lehet embertömegeket kezelni, irányítani és szolgasorba hajtani, hogyan lehet kiaknázni a tömegekben rejlő lehetőségeket, és legyőzni más embertömegek erejét.

A keresztény is hisz az ember alapvető jóságában, bízik az egymásnak nyújtott kölcsönös segítségben, és reméli hogy emberségesen viselkednek vele szemben, ha ő is ugyanezt teszi másokkal szemben.

Szóval igen, szerintem a kereszténység is ugyanabban hisz, mint az ókori rómaiak vagy görögök, csak az istenek számát egyre redukálta a sokról. Az ateista pedig végeredményben ugyanabban hisz, mint egy keresztény, csak megszabadult az utolsó isten képétől is.