Krisztus mennyit kockáztatott a pokolra szállásával? Isten fiaként nem igazán látom, hogy bármi kockázata is lett volna-mégis mi történhetett volna vele?

Nem valóban, ő semmit nem kockáztatott. Összetörte a pokol bilincseit, és dicsőséges szabadítóként kiszabadította a pokolban sínylődőket.

"A halál hatalma / nem tarthatja többé fogságban a halandókat / mert Krisztus alászállván / annak erejét összetörte s elenyészetette / a poklot pedig rabláncra fűzvén megkötötte. / Azért a próféták örvendeznek, lelkesülten kiáltván: / Íme, Üdvözítő jelent meg nékünk, / jertek hívek az örök feltámadásra!"

A pokol és az alvilág között csak a magyar nyelv tesz különbséget, de sok nyelvben nincs különbség.

A görög hádesz a pogányoknak a pogány elképzelés szerinti alvilágot, a keresztényeknek a poklot jelentette.

Igazából nem a pokolraszállás eseménye a dicsőséges, hanem maga Krisztus. Mindig, mindenhol, még a keresztfán is.

A "dicsőség" az ókeresztény szóhasználatban, és később, végig a patrisztika korában konkrét teológiai jelentéssel bírt, isten teremtetlen energiáira vonatkoztatták.

A dicsőséges pokolraszállás az ott sínylődők szemszögéből volt dicsőséges, hogy megtapasztalhatták Krisztus dicsőségét. Bővebben:

[link]

"A halált a keresztfán győzte le, "

Egy isten eleve halhatatlan, Jézus pedig Isten ember képbe bújt része (fia) a keresztények szerint. akkor mit is győzött le a kereszten?

8-as

Ne várd el, hogy ezt itt bárki is kifejtse neked, inkább járj utána magad. Annál is inkább, mert már a kérdésedből kiderül, hogy alapfogalmakkal nem vagy tisztában.

Ami persze nem bűn, de így komoly választ nem fogsz kapni, csak néhány on-line hittérítőt a nyakadba :)

ez tévedés, Jézus soha nem ment a "pokolba" mert ilyen hely nem létezik

másrészt ga megnézed az előtte és után lévő verseket, itt azokról a szellemekről beszél akik Sátán mellé áltak

„Ebben az állapotban [a feltámadását követően, szellemben] el is ment [Jézus], és prédikált a börtönben levő szellemeknek, akik engedetlenek voltak egykor, amikor az Isten türelme várt Noé napjaiban, míg készült a bárka, amelyben kevés ember, azaz nyolc lélek [„lélek”, ÚRB, Kár.; „nyolcan”, Kat.] vitetett át biztonságban a vízen.” (Vajon a ’börtönben levő szellemek’ azoknak az embereknek a lelkei voltak, akik nem hallgattak Noé prédikálására az Özönvíz előtt, s akik előtt most megnyílt az égbe vezető út? A 2Péter 2:4 és a Júdás 6 összehasonlítása az 1Mózes 6:2–4-gyel megmutatja, hogy ezek a szellemek Isten angyalfiai voltak, akik Noé napjaiban testet öltöttek, és feleségeket vettek maguknak. Az 1Péter 3:19, 20-ban a ’szellemek’ szó a görögben a pneu′ma·szin, míg a ’léleknek’ fordított szó a pszü·khai′. A ’szellemek’ nem a testből eltávozott lelkek, hanem az engedetlen angyalok voltak; az ugyanitt említett ’lelkek’ élő emberek voltak, mégpedig Noé és a családja. A „börtönben levő szellemeknek” prédikált üzenet ezért ítéletüzenet kellett hogy legyen.